Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-239
239. ors-ágos ülés április 12. 1880. 13 átmeneti kiadások köztt lenne megszavazandó. {Helyeslés a jobboldalon.) Herczeg Odescalchy Arthur: T. ház! Nekem csak néhány észrevételem van a tárgyalás alatt lévő költségvetésre nézve. (Halljuk!) Ugyanis óhajtottam volna, hogy a költségvetés részletesebben legyen előterjesztve, hogy kissé mi is tájékozva legyünk. Elismerem, hogy miután az erdő-törvény csak most lép életbe, maga a minister ur sem lehet annyira tájékozva, de az ügy fontosságánál fogva óhajtottam volna, hogy minél jobban tájékozva legyünk. Továbbá némi aggodalmam van —• és ezen aggodalmam alapszik szakemberek véleményén, kiknek szintén tudomásukra jutott — hogy a t. miuister ur a központban csak két egyént szándékozik alkalmazni, pedig a központban úgyszólván minden ügy megfordul és ott leli elintézését. Én nem vagyok szószólója felesleges költségeknek, de nem tartanám helyesnek azt, hogy néhány frtnak megtakarítása végett, a törvény csak irott malaszt maradjon. Azt hiszem, hogy a miuister ur is tájékozva van az iránt, a mi szakkörökben felmerült, óhajtanám tehát hogy ez iránt felvilágosítson. (Helyeslés a szélső balon.) Mocsáry Lajos: T. ház! Múlt évben az erdő-törvény tárgyalása alkalmával indítványt voltam bátor beterjeszteni a vízmosások által megrongált területek befásítása iránt. A t. ház elfogadta indítványomat és annak következtében a következő határozatot hozta: „A földmívelési-, ipar- és kereskedelmi minister felhivatik, hogy a vízmosások által megrontott területek viszonyait, a helyszínére küldött szakértőkkel különösen tauulmányoztassa és a mennyiben az erdészeti törvény alapján ez irányban a szükséges orvoslás elérhető nem lenne, a vízmosások és azok által okozott károk jövő megakadályozására nézve annak idején a képviselőházhoz törvényjavaslatot terjesszen be." Megragadom ezen alkalmat arra, iiogy azon kérdést intézzem a t. minister nrhoz, mi történt azóta ezen határozatnak végrehajtására nézve? (Helyeslés a szélső balon.) Báró Kemény Gábor, kereskedelmi minister: Herczeg Odesealehy Arthur képviselő ur sajnálja, hogy a központban csak két hivatalnok van fölvéve az erdészeti ügyek vezetésére. Magam is azt hiszem, hogy két hivatalnok nem iesz elégséges mindazon teendők végzésére, melyek az erdészeti törvény végrehajtásánál föl fognak merülni. De méltóztassanak meggondolni, hogy ez az első év, melynek csak közepe táján fog a törvény alkalmaztatni, annak hatása tehát a maga egészében, most még nem igen lesz érezhető. A nagyobb összeget csak, mint átalányt óhajtottam a budgetben megszavaztatni és azután a viszonyok igényei szerint szándékozom azt felhasználni. Az első évben a költségek, az országnak kerületekre való fölosztására, a központi és segédszemélyzetre fognak igénybe vétetni. A jövőre nézve azonban, két hivatalnokot a központban, ismétlem, magam sem tartok elégségesnek. Egyébiránt e kérdésen már túl vagyunk, mert a központi kiadások már meg vannak szavazva. (Helyeslés.) A mi a Mocsáry képviselő ur által felvetett kérdést illeti, azt raao-am is foatosnak tartottam mindig. Ha a budget az év elején meg lett volna szavazva, intézkedtem volna is e tekintetben, de a szükséges összeg nem volt megszavazva és így egyetlen egy közeg sem állt rendelkezésemre az erdészeti ügyeket illetőleg, melynek szakértő véleményét ez ügyben meghallgathattam volna. A mint a szükséges összeg rendelkezésemre fog állni, a kellő intézkedéseket megteszem és azon leszek, hogy a jelentést a t. háznak minél előbb beterjeszthessem. Mocsáry Lajos: T. ház! Egyelőre megnyugszom a minister ur kijelentésében és csalt arra vagyok bátor őt újból kérni, hogy méltóztassék gondoskodását ezen fontos ügyre kiterjeszteni , mert különösen azon szerencsétlen egyesség után, mely a nemzetgazdasági legfőbb kérdésekre nézve újabban Ausztriával köttetett, nézetem szerint gazdasági állapotaink javítására jelentékeny intézkedéseket ez idő szerint, fájdalom, nem igen tehetünk, (ügy van! a szélső baloldalon.) De azon keretben, melyben mozognunk a lehetőség megvan, azt hiszem, ezen kérdés méltán sorakozhatnék a megteendő rendszabályokhoz , melyek gazdasági állapotainkon némileg javíthatnának. Ajánlom ezt azon tisztelt képviselőtársaimnak, kik ezen ügyet újabban lelkesen felkarolták, valamint a t. minister urnak is figyelmébe. (Helyeslés a szélsőbalon.) Törs Kálmán: T. ház! A tárgyat, melynek érdekében a t. ház becses engedelmével fölszólalni bátorkodom, nagyfontosságúnak ismerték el már oly államok is, melyeknél a gazdasági élet súlypontja nem nyugszik annyira a mezőgazdaságon, mint éppen nálunk. A bécsi világkiállítás alkalmával történt, hogy egy magyarországi nagy földbirtokos, az o öreg béresgazdáját fölvitte magával Bécsbe, hogy megtekintéssé vele az ott fölhalmozott nagy kincseket. Az egyszerű jámbor ember nem győzött csodálkozni s ura kíváncsi volt megtudni tőle, menynyire becsülné azt, a mi a világkiállításon föl van halmozva. Megkérdezte őt ez iránt. Az egyszerű jámbor ember azt felelte: „Sokat érhet, uram, nagyon sokat, annyit azonban nem hiszem, hogy érne, mint nálunk egy csendes országos eső."