Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. országos ülés április 15. 1880. 109 gek utján fedezné azon összegeket, melyek Szeged reconstructiójára szükségesek. Ezen felfogás már az által is egyoldalú, mert kívánjuk ugyan mindnyájan Szeged érdekét előmozdítani, de mégis az államkincstár érdekét és helyzetét is figyelembe kell venni s nem követelhetjük azt az államkincstártól, hogy azon áldozatokon tál, melyek ezen törvényjavaslatok elfogadása által az államra rovatnak, ily bizonytalan időre szóló előlegezések által újabb terheket vállaljon magára. De t. ház, a képviselő ur javaslata azért sem fogja föl helyesen Szeged városa és lakóinak érdekét, mert mindazon tervezetek és a meglevő tervezeteken teendő változtatások, melyeket ő javasol, felfogásom szerint nem helyesek és nem keresztül vihetők. Az egyik főjavaslat, a melyet tesz. az, hogy Szeged Összes területe töltessék fel azon niveaura, hogy az árviz el ne érhesse. Mellőzve a dolog financiális oldalát, mert azt nem mondhatja meg ma senki, hogy menynyire emelkednék ekkor a költség, hanem ez iránt csak most kellene számításokat tennünk: tervezetét magából a ezélszerú'ség szempontjából sem tudnám elfogadni, mert a mellett, hogy drágább lenne, bizonytalan r időre halasztaná az egész ügy lebonyolítását. És mindezen szempontokon kivill azért sem czélszeríí ezen tervezet, mert a szerint a körtöltés nem oly távol a várostól volna építendő, hanem közelebb hozandó. Vájjon éppen Szeged városa és lakóinak érdekében lenne-e az, ha közvetlenül Szeged utolsó házainál futna a körtöltés és vájjon helyes lenne-e a mintegy 16 láb magas gát emelése; ezt mind az olcsóság, mind a ezélszerűség szempontjából bátran kétségbe merem hozni. S a mennyivel drágább lenne, maga a 16 láb magas töltés, éppen oly nehézségeket és akadályokat gördítene a város fejlődésének eléje. Ezen felfogás tehát semmi esetre sem egyezik meg Szeged városa és lakóinak érdekeivel. De végre már csak az által, hogy a képviselő ur nehézségeket gördítve, akadályozni kívánja azt, hogy ezen törvényjavaslatok elfogadása által Szeged reconstructiója minél előbb létesíttessék, felfogásom szerint Szeged érdeke ellen cselekszik. Kérem a t. házat, hogy azon ezélból, hogy a múlt évi szomorú katastropha nyomai minél előbb elenyésztessenek, hogy mód adassék a kormánynak s a törvényhozás felhatalmazza a kormányt arra, hogy azon kölcsönt megköthesse, mely által Szeged reconstructiója lehetséges lesz, méltóztassék^ az előterjesztett, törvényjavaslatokat elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szavazás előtt kérem a t. házat, méltóztatik-e a Bakay által beadott ellenindítványt felolvasottnak venni. (Igen!) Ha felolvasottnak méltóztatik venni, fölteszem a kérdést: el fogadja-e a ház a tárgyalás alatt levő tárgyilag összefüggő négy törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy iiem? (Elfogadjuk!) Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház elfogadja s e szerint a Bakay által beadott ellenindítvány elesik, következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvasm a Szeged szab: kir. város területének árviz elleni biztosítására 1879. évben tett munkálatok költségeinek viseléséről és az államkincstárbői Szeged városnak ugyanezen évben adott elö'leg-összeg megtérítésének elengedéséről szóló törvényjavaslat ezimét, továbbá ],, 2. és 3. szakaszát, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori felolvasása a holnapi ülés napi rendjére tűzetik ki. Következik a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesítő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat ezimét, 1., 2. és 3. szakaszát, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a negyedik szakaszt). Gr. Lónyay Menyhért: T. ház! Bátor vagyok ezen szakaszhoz egy módosítványt ajánlani. Ugyanis a magam részéről nagyon helyeslem azt, hogy a pénzügyminister ur a kölcsön megkötése alkalmával, a kölcsön 2-ik bekezdésére nézve az idő és körülmények tekintetbe vételével kedvezőbb értékesítést is helyez kilátásba. Ezen §. 2-ik bekezdésében az van, hogy a kölcsön 2-ik felének emissiója 1880—-1881. és 1882-ik években fog törtéimi és csak azon egy feltétel vau kiszabva, hogy abból legalább 20 millió frt készpénz befolyjon. Én nem kételkedem, hogy e tekintetben a t. pénzügyminister ur mindent el fog követni és ha kivált a mostani kedvező pénzviszonyok köztt ezen értékesítés lehetőleg kedvező lesz és a mínister ur többet fog behozni. Éppen azért erre nézve nagyon szükséges intézkedni, miután azon többlet, a mely a húsz millión felül bejöhet, méltán és jogosan illeti azokat, a kik a kölcsönt felveszik. Bátor vagyok tehát erre nézve azon intézkedést ajánlani, hogy ezen többlet csatoltassék a tartalékalaphoz, a mely idővel az illetőknek javára, de egyszersmind az állam biztosítására és szolgáland, t. i. hogy ha az illetők valamelyike, bármi oknál fogva nem tudná a részletfizetéseket teljesíteni, akkor az a tartalik-alapból fizettitik ki.