Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. ersstáa'ös ülés április 15. 1880. ioi szükség mutatkozik, a főbb közlekedési utak felemeltetnek a kellő niveaura, biztosítás történik a külviz, az árviz behatása ellen; az pedig azután, hogy az egyes házak elérjék a kellő niveaut, bizaíik a lassú fejlődésre. Mert sehol még soha várost ugy nem reconstruáltak, hogy egyszerre, rögtönözve a kellő niveaura felemelték volna az egész várost, hanem igenis, ismétlem, ugy, hogy több utakat felemeltek a kellő niveaura s azontúl fokonkint fejlődött a házak niveauja. Tessék elmenni Budapesten, nem is mesze, a külvárosba, hanem legszebb részei közelébe, a Lipót-utczába, még inkább a Molnár-utczába, fel vannak-e ezek emelve arra a niveaura, a mely ezelőtt majd 40 , de több, mint 30 éve megállapíttatott? Nincsenek, mert átlátja mindenki, hogy a niveaura való rögtönözött fölemelés, nem tartozik az okszerűen lehető dolgok közé. S menjünk tovább. Az mondatik — és Bakay Nándor képviselő úr egész annyira ment ezen mondásban, hogy nem kellene követelni, hogy az egyes legyen kénytelen drágán nagy alapot vetni házának és sokkal czélszerübb lett volna felemelni az egész város belterületének niveauját 27—30 lábig és azt mondja, ha nem kapott volna a szegény ember semmi egyebet, jobban megelégedett volna, mint a hogy megelégedhetik azokkal, a mik itt adatnak. T. ház! Nézzük csak, mi lett volna ennek az eredménye. Igaz, hogy most, mikor nem emeltetik fel a belső telek közköltségen a megszabott niveaura, ha nem is szükség mindenütt 27—30 lábig, de az alacsonyabb telkeknél főleg, bizonyosan szükséges nagy alépíívény által a házak színvonalát emelni. De hát mi történik, ha felemeltetett, ha felhordatott volna a város. Annak, a ki építtetett volna, ki kellett volna ásni azt a felhordott földet a nyers földig és arra rakni a tulajdonképein fundamentumát és igy kezdeni építeni, (Közbeszólás: vagy cz'öl'ópre!) czölöpön lehet építeni most is; mert a frissen, néhol több méter magasságra felhordott földön, még csak a legkönnyebb földszinti házat sem lehet építni. (Helyeslés.) S mi lett volna az eredmény? Elköltettek volna a milliók a fölhordásra s ha, a mint Bakay képviselő ur mondta, ez elég lett volna, nem kellett volna egyebet országilag teoni, a szegedi ember ott lett volna, hogy építenie kellett volna segély nélkül drágábban, mint most segélylyel építhet. De még egyet ezen szempontból. Az mondatik, hogy a körtöltés nagyon messze van téve. Furcsa, t. ház, a szegedi katastropha előtt nem épült meg a körtöltés, azért, mert Szeged város közönségének többsége elhatározta, hogy nem akarja oly közel a körtöltést, hanem egy távolabbi vonalat akar építeni. Most azt mondják: rósz ez a körtöltés, mert nincs elég közel a városhoz. Én azt hiszem, sem akkor nem volt igazuk, sem most nincs igazuk; mert nekem a körtöltésre nézve nézetem ma is az, a mit a múlt évben, nem ugyan e Irízban, de a törvényhozás másik házában egy interpellatióra feleltem, hogy annak sem közvetlenül az utolsó házak mellett elvonulni nem ezélszerű, sem nagyon messze kiesnie nem jó. De annyival inkább nem volua ezélszerű az utolsó házaknál, vagy ugy, a mint az emlegetett tervezetben van, hogy a telkek egy részét is kivül hagyta volna felállíttatni Szegeden, mert ott egyéb nehézségekhez még az igen nagy niveau nehézségek is járultak. Mert képzelje magának valaki, Szeged utolsó házainál, néhol ha jól tudom, ama 14 lábnyi niveaura ráépíteni egy 30 lábra felemelt körtöltést , ugyan kérdem, hogyan fog az a körtöltés felemelkedni. Hiszen egy napig nem lehetne közlekedni anélkül, hogy a feltöltés egész terjedelmében megtörtént legyen. Már pedig, hogy ez egy nap munkája legyen, ezt, azt hiszem senkisem állíthatja. Szegeden tehát azért is szükséges volt, szerintem, a körtöltést még küljebb helyezni, hogy a ezélszerű közlekedés szempontjából meglehessen a kellő menedéket az utaknak hagyni, a melyeken a Szegeden kivül eső részekkel történik a közlekedés; mert különben az 30 láb magasságra, a város tövében emelt körtöltéssel, azt lehet mondani, a várost a világtól elzáró chinai^ falat létesítettünk volna. Én tehát igenis azt hiszem, hogy már ezen szempontból is a körtöltést oda tenni, ahol az van, a hol nincs messze a várostól, de nincs is éppen az utolsó házaknál, igen hetyes és ezélszerű volt. Tehát midőn az utfeltöltés az építés olcsóbb tételeire nézve azért, hogy felvilágosítással és talán megnyugtatással is szolgálhassak, ezeket elmondtam, egyúttal ismétlem, hogy törvény szerint ez ma már megoldott és nem még megoldandó kérdést képez. Bakay Nándor t, képviselő ur beszédjében azt a vádat is emelte, bár azt mondja, hogy gyanúsítani nem akar, hogy az alföld - fiumei vasút indóházának védelme is befoglaltaíik ebbe a körtöltésbe, a mi nem Szegednek érdeke. Igen jól teszi a t. képviselő ur, ha gyanúsítani nem akar, mert mégis csak azt gondolom, hogy csak akkor lehetne gyanúsítani azzal, hogy itt valami Isten tudja miféle mellékes szempontok szerepeltek, ha ezen indóháznak védelme ellenkeznék Szegednek érdekével, de én ezt részemről képzelni nem tudom. Az állam érdekével nem ellenkezik, mert egy subveutió alatt