Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-223
rjg 228. országos ülés sok: Éppen ezt akarja Istóczy! Zajos tartós derültség.) Tehát az, ha ez országot a zsidó hazájának tekinti, Hillel szerint hittagadásra vezet. Igen érdekes, t. ház, hogy mitől félti leginkább a zsidóságot. (Halljuk! Halljuk!) Félti a szabadságtól és az emancipatiótól és azt mondja: „Es woren manche Zeiten wos mir vun die Völker sehr viele Zores (Drangsale) un Druck un Veraehtung gelit';en hőben Es woren aber auch Zeiten, wo man uns nicht uur Freiheiten gégében hot, sondern auch emanzipirt, gleickgesteüt. Ist meine Frage: welehe Zeit ist tnehr winschenswerth diese oder Jené ?. . . Darüber ist sehr sehädlich wie auch gefährlich für den Gdaübesi un Jidischkeit die spätere Zeiten. Denn damols, wen wir vuu Ihnen (den Kiehtjuden) erweitert (eatfernt) un in allé Hinsichten vun ihnen zurückgesetzt sind, un dadurch das jidisch Volk gauz besonders für sich alléin ist; durch den bleibt der G-lauben ganz unberührt un unbeschädiget. SehenurindieLänder, wo der Druek noch heute zu Tog sehr streng is, un sie sind verhasst bei die anderen Völker, wie stark, wie fest dorten die Jidischkeit is, un wie dórt unsere Brüder ausgezeichnet sind in Namen, Sprache, Kleidung. Aber in soíche Läuder wo die Freiheit herrscht, is erfüllt der Bibelvers : weil sie mit andere Völker vermischt sind, dadurch is ihr Jidischkeit sehr schwach. Vielmehr in solche Zeiten, wo zwisehen Juden alléin in Hinsiöht Jidischkeit, Theilungeii, Spaltungen vun versehiedene Partéién eingetreten sind: Reform,Fortschritt, Gremässigte, wo diese allé vun die echte Orthodoxen sehr erweitert sind, dass damols die späteren Zeiten sehr gefährlich für den Glauben sind." (Élénkderültség és mozgás.) Ez idézetek is eléggé mutatják, mennyire igazam volt, midőn azt mondám, hogy ezen párt törekvése, a zsidókat minél inkább elszigeteltségben tartani a haza többi polgárai irányában, mert minden közeledés miatt, a beolvadástól félnek. Ezért akarják a „vallás" ezíme alatt is minden áron elkülöníteni hitfeleiket, hogy azok ne csak külön hitfelekezetet, de egyszersmind külön kasztot képezzenek. T. ház! A gyakorlati politikusnak nemcsak általános eszmékből, theoriákból kell kiindulnia, hanem ismernie kell a concrét viszonyokat, tekintetbe kell venni azon elemeket, melyek az országban léteznek, működnek, törekednek ezéljaik elérésére. Az általam most fölmutatott irányokat, törekvéseket is nekünk, mint politikusoknak figyelmen kivül hagyni nem szabad. (Élénk helye-lés.) Ezekből érezhető az is, miért kárhoztatják ők oly erősen a rabbi-seminarium felállítását első sorban bármely párt részére; másodmárczius 12. 1880. szor kárhoztatják, hogy valamennyi számára közös intézet legyen, „mert ők az ő jesiváikban ilyen Hillel-féle rabbikat akarnak nevelni. Azért az valóságos nemzeti érdek, hogy a zsidóság azon részét, mely a mi civilisatiónkba, államéletünkbe s társadalmunkba be akar^ olvadni, barátságos kézszorítással fogadjuk. (Élénk helyeslés.) Mocsáry Lajos: Az is csak olyan, minta többi. Molnár Aladár: Irányi képviselő ur azt mondta: „hogy abba a rabbi-seminariumba orthodoxok is küldik gyermekeiket, az semmit sem bizonyít, mert hiszen zsidógyermekek járnak piaristák, vagy a kálvinisták gymnasiumába, a nélkül, hogy azért katholikusokká, vagy reformátusokká neveltetnének. Bocsánat, ez más dolog; zsidó ember keresztény felekezeti gymnasiumba küldheti fiát, de nem küldhetné p. o. sem a református theologiai seminariumba, sem a katholikus papnöveldébe. Felhoztam azt, hogy lehet dogmaticai különbség nélkül is két vallástesttüetre szétválni, mint pl. a görögkeletiek, román és szerb egyházzá váltak szét. Ezeknél igenis lehet, hogy a Karlovitzon képzett papot románok is alkalmazhatják, vagy megfordítva a Nagy-Szebenben képzett pap a szerb hitüeknél nyerhet alkalmazást. De csakis mivel a két egyház között nincs dogmaticus különbség. Ugyanez okból lehető a zsidóknál is — mivel a zsidók köztt ezen pártok nem képeznek dogmaticus felekezeteket, — hogy azon seminariumban képeztessenek akár orthodox, akár neológ szülők gyermekei. — És erre vonatkozott múltkori okoskodásom a zsidók hitelvi egységét illetőleg, nem pedig a mire azt Mocsáry Géza ur ferdítette. — Azt mondja Irányi képviselő ur. Igen; de az intézetnél az irány a fődolog és e seminariumban neológ irány uralkodik. En a t. képviselő urat nemcsak nagyon humánus gondolkozónak, de igazságos embernek is ismerem. De engedjen meg, az igazságossággal nem látom összeegyeztethetőnek, hogy oly intézet felett, mely helyben van, melyet bármikor megtekinthet és a melyről autopsia által szerezhet ismeretet, ítéljen látatlanban, csak mások állításai után. Egyébiránt nem kell elmenni a bodzafautczáig sem, hogy megismerjük a dolog bibéjét. Tessék kezébe venni az orthodoxok folyamodását; abban ők nem azért panaszkodnak, hogy ezen intézet iránya neológ, hanem azt mondják, hogy a zsidóság hitelvei tiltják, hogy a rabbiseminarium létezzék, akár mily irányban, ak:;r orthodox, akár neológ irányban vezettessék az. De éppen ebben nincs igazuk s itt is hit- és