Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

408 238- «M«tgM ttléi áprilii 10, 18S0. tott fel, melyet Hevesmegye alispánja 1876-ban a nélkül, hogy rendkívüli körülmények paran­csolták volna, fenutartandónak mondotta ki és most, t. ház, beállott azon szomorú eset, hogy Mezőtúr városa 900 lakosának őszi búza termé­sét, mely szép reményekre jogosít, a legborzasz­tóbb veszedelem fenyegeti, mert Jász-Kun-Szol­nok megye alispánja, első izben önmaga el­rendelte az úgynevezett herülőgát megnyitását, mi által e két ezer hold, dúsan búzát termő föld, viz alá került. E szegény emberek nemcsak el­vesztik kenyerüket, hanem ez az államra is kár­tékonyán fog hatni, mert adófizetésképtelenué válnak. A szegények felfolyamodtak a közigaz­gaztási bizottsághoz, de ennek ugyanazon elnöke levén, — mert ott most főispán nincs — Sipos Orbán, az a jelen volt állami mérnökök, kikül­dött ministeri egyének véleménye ellenére elren­delte, hogy igenis a kerülő gát átvágatandó. Meglehet, hogy most már kopognak az ásók és csákányok a gáton, hogy ez felnyittassék, hogy annyi szegény család reménye és kenyerétől megfosztassák. Lehet, hogy az utolsó pillanatban koldulok a t. ház szine előtt a közlekedési ministerhez, kövessen el mindent, hogy a közigazgatási bizott­ság joghatását szabályozó törvény értelmébe, 1 !, a hivatalos közeg, hivatalból fellebbezze a bizott­ság határozatát, annál is inkább, mert az állam hivatalos közege, e szegény embereknek a bizott­ságban pártjára kelt és nézetem szerint hivatott is volt arra, hogy a határozatot hivatalból fel­lebbezze, hogy igy bővebb és érett megfontolás után történjék, a minek történnie kell. Ezek után bátor vagyok interpellatiómat felolvasni: (Olvassa.) Interpellatió a közmunka- és közlek. minister úrhoz. Mezőtúr város 400 földes zsellér és hon­polgár nevében, a Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyék alispánja által átvágatni rendelt herülő gát által okozandó, még ma kiszámíthatlan károk, miként, mi alapból leendő megtérítése tárgyában. Tekintette] arra, mely szerint még az 1876-ik év márczius 1-én Heves-Szolnokmegyék alispánja által 2389/A 876. sz. a. következő határozat hozatott. Határozat. Tekintve, hogy a most lerontani kért herülő gát, 1874. évben a helyszínén működött m. kir. közmunka-ministerium, Heves-Szolnokmegyék, a Kőrös-Berettyó szabályozási társulat és tiszai vasut-társaság küldöttjeiből álló küldöttség által a helyszínén megvizsgáltatván, a küldöttség összes szakértőinek egyhangú nyilatkozata szerint, fenn­tartandónak nyilváníttatott 5 mert annak elvágatása által a baj és kár megfokoztatnék, az elvágatása pedig semmi biztosítást nem nyújtana a városnak, sőt ezenfelül az áradásnak helyhez; kötése és terje­désének meggátlása végett, az ezen gáton levő nyi­las is betöltetni rendeltetett. Ily előzmények után pedig a gátat a bejelentés nélkül fennálló építmények sorába helyezni nem lehet; tekintve, hogy e gát­nak megnyitása semmiféle nagyobb veszély által­indokolva nincs és az senkinek hasznot, sokak,­nak pedig kárt okozna. A gát eltávolításáig illetve átvágását kérelmezőleg beadott kérvény­nek helyt adui nem lehet. Miről Mezőtúr város polgármestere és általa az illető felek értesíttet­nek. Kelt Egerben, 1876. márczius 1-én. Izsák László alispán ni. k. Tekintve, hogy ezen határozatot Sipos Orbán, Jász-Kun-Szolnok vármegye ez idő sze­rinti alispánjának, az 1876-ik évihez mindenben hasonló jelen körülmények között, joghatályon kivül helyezni hatalma nem lehetett, mégis a herülő gátnak elvágattatását és ezen tény által 900 szegény családnak koldusbotra való jutását mái­foganatosításba vette. Tekintettel arra, hogy az érdekelt s ezen gátvágás által felettébb meg­károsított mezőtúri alsórészi zsellér lakosok fellebbezvén az alispáni törvényellenes végzést, azt ugyancsak az alispán elnöklete alatt tartott közigazgatási bizottság, Pum megyei kir. fő­mérnök és Kiszely ministeri szakértő kiküldött egybehangzó azon véleményök daczára, hogy a mezőtúri felsőrészi határban összetódult vadviz, az ezen határban levő Sárkáuy fokon is 3—-4 ezer napszámossal, néhány nap alatt elkészít­hető parífelmagasitással a Kőrösbe vezethető, a nélkül, hogy ott a felsőrészi határban, a már eddig történt káron kivül újabb kár okoztatnék, ezen szakértői vélemények daczára, a közigaz­gatási bizottság, az alispáni végzést jogerőre emelte s a herülő gát elvágatását elrendelte. Mely jogellenes cselekmény által a mezőtúri alsó részi szegény földes zsellér mintegy 900 család­nak 2000 holdnyi dús aratást ígérő őszi vetését, ezen felül tavaszi veteményre készen levő, részint bevetett több száz holdra menő földjét, az irgalmat nem ismerő s csak saját hasznukat kereső érdekelt feleknek felhívására szükségtelenül tönkre téteti csak azért, a végzés indokolása szerint, mert az alsórészi Türtőnél, a herülő gát átvágatásával, a felsőrészről a vadviz gyor­sabban lefoly, mint a felső részi Sárkány­foknál. Holott az alsórészi Türtőnél a Kőrös vize, még ma is 3—4 lábbal magasabb a leeresz­tendő vadvíznél, mig a felsőrészi Sárkány-foknál már a Kőrös 2—3 lábbal is alacsonyabb s igy itt a vadviz sokkal hamarabb lefolyhatna a Kőrös medrébe s nem fenyegetné Mezőtúr alsó­részi határát azon igen könnyen bekövetkezhető körülmény, hogy a Kőrös feláradásával, annak vize a kivágott türtői részen betolul s még na­gyobb károkat okoz.

Next

/
Thumbnails
Contents