Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

406 ^38. • rsz4 S <>s Blés április 10. 1880. lehetne bizni, a ki netalán egyes megbízottját állítja oda a kezelésre. Az a kép, hogy a t. képviselő ur fel­jajdul a két krajczár ilzetés miatt. Egyfelől államosítani nem akarja a postákat, másfelől pedig nem akarja fizetni a postamesterek szol-, gáit. A hol a posta államosítva van, ott nincs két krajczár fizetés, a hol pedig postamester van, ott fizetni kell a 2 krajczárt, mert a posta­mester fizetett saját szolgájával küldi el. így tehát, vagy nem kell panaszkodni a 2 krajczár miatt, vagy nem kell panaszkodni a posták államosítása miatt. Vagy-vagy. Továbbá nehezteli a képviselő ur, bogy miért állíttatnak fel oly posta-igazgatóságok, melyek az államnak kárt okoznak. Kérem, mi nem akarunk kárt akarni, de a posta hálózatát terjeszteni kell. Schweiczban minden községnek van saját postája; Francziaországbannincsugyau minden községnek, de azok nagyobb részében van postája, hogy az illetőknek ne kelljen messzire menniök, ha levelet, vagy küldeményt fel akarnak adni. A civilisationak postulatuma az, hogy sok posta legyen. De az állami kincstár érdekében is indokolva van, hogy minél több posta legyen, mert ez az eddigi tapasztalás is bizonyította, hogy ez által a jövedelem is szapo­rodik. Ennélfogva megkiséreltetik minden évben néhány postának felállítása. Ha azok éveken át sem fizetik ki magukat, megszüntettetuek. Tessék kérem, az indokolás 43. lapját megnézni; azon fel van jegyezve, hogy ezen esztendőben, mely posta­hivatalok szüntettetnek be. A képviselő ur jegyzékeket kér arra nézve, hogy hány postahivatal lett 1877 óta állandó­sítva, vagyis államivá téve; ez a tavali jelen­tésben benne volt. Egyébiránt azt nem nehéz összeállítani, Annyit mondhatok, hogy mindenütt, a hol a postahivatal állandósittatott, a jövedelem tetemesen növekedett. Es igy még csak pár szót akarok meg­jegyezni azokra nézve, a miket a képviselő ur a posta-palotáról felhozott. Nem szólok a posta-palota oszlopairól, diszítéseiről, melyeket ő felemlített, de örömmel konstatálom azt, hogy a jelenlegi postahivatal nem fér már mostani helyiségébe. A posta-küldemények száma, a legújabb idő­ben körülbelül 5 millió számra emelkedett az országban. Ennek következtében kénytelenek voltunk a posta-küldeményeknek külön helyiséget kibérelni. Ezt legczélszerübben a szomszédos Károly­kaszárnyában, hol nagy helyiségek vannak, béreltük ki s ez naponkint tele van küldemé­nyekkel. A mi azt illeti, hogy az illető posta­hivatalnokok pazarul dotáltainak, különösen termé­szetbeni lakásokkal, az nem áll, mert magának a postahivatali igazgatónak sincs egész emelet rendelkezésére, hanem csak egy kisebb 4 szobá­ból álló lakása van. Hogy a rendes helyiségben nem férnek el a küldemények, azt magam is láttam, mert nem lehetett a tömegesen megérkező málhákat elhelyezni, melyeket pedig minél előbb kézhez kell szolgáltatni. Én mindezeknél fogva kérem a t. házat, hogy méltóztassék Csatár képviselő ur indítványát mellőzni. Elnök: Csatár Zsigmond képviselő ur hatá­rozati javaslata még egyszer fel fog olvas­tatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik) A többség nem fogadja el. Antal Gyula jegyző (olvassa) : Kiadás. Személyi járandóságok, összesen 2.270,690 frt. Elnök: Megszavaztatik 2.270,690 frt. Antal Gyula jegyző (olvassa): Dologi kiadások, összesen 5.277,690 frt. Elnök: Megszavaztatik 5.277,690 frt. Antal Gyula jegyző (olvasza): Bevétel, összesen 6.310,600 frt. Elnök: Megszavaztatik 6.310,600 frt. Az idő előre haladván, most következnék a kérvények 31. sor jegyzékének tárgyalása, de ha a t. ház jóvá méltóztatnék hagyni, ez talán a jövő szombaton volna tárgyalható, minthogy még interpellatiók is vannak napirendem. (Helyeslés.) Vécsey Tamás, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy legalább egyetlenpgy kérvényt terjeszt­hessek elő, melynél a kérvenyi bizottságnak az a véleménye, hogy az a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. (Halljuk!) Ez a nemzeti zenede kérvénye, az 1871., 1872 és 1873-ban részére megszavazott állami segély újból való engedélyezéseért. A bizottság­véleménye az, hogy a kérvén} 7 jelentéstétel végett, a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. (Helyeslés.) Elnök: Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Gr. Szapáry Gyula pénziigyminister: T. képviselőház! Már tegnap voltam bátor ki­jelenteni, hogy Bakay Nándor képviselő urnák a szegedi adóvégrehajtások ügyében hozzám intézett interpellatiójára, ma kívánom a választ megadni. (Halljuk!) A t. képviselő ur hivatkozott több esetre, melyek Szegeden állítólag előfordultak és azt mondja, hogy daczára az ottani viszonyoknak és az árviz folytán keletkezett nagy nyomornak, az adóvégrehajtások nagy mérvben folytat­tatnak. Kötelességemnek tartom e tekintetben a

Next

/
Thumbnails
Contents