Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

338. orsüágos ülés április 10. 1880. 401 rülte figyelmét azon körülmény, hogy az 1877. évről szóló, tehát legutolsó statistikai évkönyv VII. füzetében már nagy részében bennfoglaltatik az. a mit előttem szólott Irányi Dániel t. képviselőtársam kívánt, t. i. hogy a telek­könyvi bekeblezések körüli változások, már eddig is statistikai feldolgozás tárgyát képezték és ama füzet czíme kezemben van. Ezek lehetőleg megbízható adatok és könnyen kiegészíthetők minden újabb költséges aparatus nélkül azon kimutatásokkal, melyek a telekkönyvi íeherviszo­nyok teljes képét fogják nyújthatni. A statisti­kai hivatal mindig másfél, vagy két évvel ké­sőbb szokta az évkönyvben az összes statistikai kimutatásokra vonatkozó publicatiókat közzé­tenni. A legutolsó rendszeresített publicatiók, melyek X. füzetben, most már egy kötetben foglalvák, vonatkoznak az 1877-ik évre és ott van a 80. laptól kezdve: „a telekkönyvi birtok­testek jelzálogi terheinek ügy- és értékforgalma" s van szerencsém a 103. lapon foglalt adatok szerint felemlíteni azi, hogy az új terhek kelet­kezése folytán beállott változások, összesen 66 kir. törvényszék, illetőleg telekkönyvi hatóság­gal felruházott járásbíróság területén 144.332,000 írttal, a terhektől való felszabadítás folytán 72.649,000 frttal, az összes be- és kikeblezések pedig kerekszámban 432 millió frttal vannak részletesen, telekkönyvi kerületek szerint feltün­tetve. Minthogy csak pár nap óta bírom ezen füzetet, nem tudom, vájjon az adatok egészben megfelelnek-e azon intentiónak, mely tisztelt képviselőtársamat indítványa beterjesztésénél ve­zette, de constatálni kívántam azt, hogy ezen ügygyei a statistikai hivatal már is foglalkozik, könnyen lesznek az egész teherálladék feltünte­tésé vei kiegészíthetők. Kapcsolatosan két kérdést kívánok a tisz­telt minister úrhoz intézni. Nem kívánok hatá­rozati javaslatot benyújtani, de reménylem, hogy felszólalásom folytán a minister ur által czélba vett reorganisatió alkalmával, a statistikai hivatal érdemdús szakavatott főnöke tekintettel leend ezen, szerintem eléggé fontos kérdésekre. Külö­nösen, a mi a sokszor sürgetett árúforgalmi sta­tistikát ileti, minthogy az arra vonatkozó munká­lat beterjesztését a minister ur közel kilátásba helyezte, nem kívánom azt újból sürgetni, de kívánom figyelmeztetni a t. házat és t. minister urat egy nagy anomáliára. Minket, első sorban a Magyarorszag és Ausztria közötti árúforga­lom érdekel és erre nézve 1874 óta semmi né­ven nevezendő, még az előzőkhez hasonló ada­tok sincsenek kezeinkben. Ha tudni akarjuk azt, hogy Ausztria-Magyarország közös külkereske­delmi forgalma milyen nagy, mely kérdés igen fontos, különösen azért, hogy az 1878. évi köz­gazdasági kiegyezés hatását észleljük, ha ez iránt akarunk hivatalos adatokat szerezni, kény­telenek vagyunk az osztrák cs. kir. statistikai hivatal által kiadott „Ausztria" czímú füzetekot járatni. Ezen lapban, hónapról hónapra ki van mutatva a közös vámterület be- és kivitele, súly-, érték- és vámjövedelem szerint s ezenkívül pél­dául ezen lapnak folyó évi 11-diki számában, össze van állítva az összes 1879. évi ki- és be­viteli árúforgalom. Azt hiszem, hogy annyit mégis csak megkívánhatunk a magyar statis­tikai hivataltól, mely ha nem is fényes, de szép dotatióban részesül, hogy ne legyünk kényte­lenek ilyen nagyfontosságú adakat osztrák publi­catiókból meríteni. Én részemről értek ugyan eléggé németül, de nem köteles mindenki, a ki ezen ügygyei foglalkozik, németül érteni és elő­fizetni egy osztrák hatóság által kibocsátott publicatióra. {ügy van! a balon.) Első kérdésem tehát a t. minister úrhoz: szándékozik-e gondos­kodni arról, hogy a közös vámterület árúfor­galmára vonatkozó havi és évi kimutatások egy időben az „Ausztria" czímíí hivatalos közlöny­nyel, magyar nyelven is közzététessenek az or­szágos statistikai hivatal által? Második kérdésem vonatkozik az 1878: XX. t. ez. egyik intézkedésére. Ott t. i. a 10. §. akként szól: „Mind a két fél ministeriuma, a kereskedelmet és forgalmat illető statistikai anyagot egymással kölcsönösön közölni és annak egy főműnkálatba való összeállítása, valamint a történt megállapodások szerint leendő közzététele iránt, gondoskodni fog." Vonatkozik ez, — mert más értelmezés ennek a §-nak nem adható — azon statistikai adatok összeállítására, melyek Ausztriát és Magyarországot közösen érintik s me­lyeknek összehasonlítása nagyon tanulságos. Már előzetesen megjelent egy ily publicatió 1878-ban, az 1867 — 1876-iki korszakra vonat­kozólag, mely a két állam termelési, népesedési, pénzügyi stb. viszonyaira vonatkozó statistikai adatokat összehasonlító tabellákban tartalmazza. Ott rendkívül tanulságos dolgokat találunk, bár­mennyire hiányos is sok tekintetben ezen első közös publicatió, hogy csak egyet említs- k, a t. ház minden tagja meggyőződhetik arról, ami éppen a jelen tárgyalás alkalmából némi fon­tossággal bir, hogy nemcsak, a mi Ausztria föld­mívelésének intensiv voltát, a mi például azt illeti, hogy egy hectár mennyit terem, hanem már quantitativ véve is, Ausztriának mezőgazdasága részben már tálszárnyalta, de majdnem minden terén a földmívelésnek elérte azon pontot, me­lyen Magyarország áll, jóllehet az iparczikkekre nézve jóformán coloniát képezünk, {ügy van! balfelöl,) Én ezt csak mellékesen akartam an­nak illustrálására felemlítni, hogy azt hiszem, hogy a törvényhozás tudta mit akar, midőn ezen közös statistikai publicatiókat törvénybe iktatta.

Next

/
Thumbnails
Contents