Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-236

23ö. országos ülés április 8. 1880. 327 sát a mozgalommal szemben lehetetlenné tette. Mintha mindenkit megkapott volna ugyanazon nagy gondolat ereje, az ipar és földmívelés érdekei iránt egészséges érzékkel birok, pártkülönbség nélkül, sorakozni kezdtek egy oly feladat megoldására, melyet a kormány tétlensége és helytelen felfogása most már az ő vállaikra hárított. Az országos gazdasági egyesület, t. ház, a nyers termelés összes viszonyainak kiderítése végett, rendszeres kutatások tartását határozta el. A székesfehérvári, kormánytámogatás nélkül létrejött kiállítás alkalmával pedig, a gazdák, az iparosok és az iparbarátok külön-külön országos congressusokban gyűltek egybe. Az ott keletkezett viták folyamában felmerültek, formuláztattak és legnagyobbrészt kielégítő megoldást nyertek legéletbevágóbb gazdasági kérdéseink. S a sötétséget, mely a kormányra nézve oly kellemesnek mutatkozott, de melyet a közönség tovább tűrni nem akart, eleinte félhomály, majd később, a helyzet körvonalainak élesebb megvilágítása követvén, ma már minden érdeklődő megtudhatja, hol van bajaink kútforrása' s kellő erély és megfelelő nagyobb conceptiók mellett, hogyan lehet egyelőre legalább enyhíteni azokon. A „Köztelken" folytatott tanácskozások alkalmával, t. ház, kitűnt, hogy közgazdasági bajaink a pénzügyieknél is sokkal nagyobbak, hogy helyzetünk sokkal súlyosabb, mint azt a kormány feltüntetni szeretné s hogy mezőgazdaságunk az általános ealamitásokou kivül még oly saját speciális betegségeiben is sínlődik, melyeket a hosszú időre kedvezőtlenekké alakult világforgalmi versenyviszonyok annyira complicáltak, hogy azok localis gyógykezeléssel nem is orvosolhatók többé. {Igaz ! balfelöl.) Kitűnt azon tárgyalások alkalmával, hogy anyagi bajainkat csak ugy lehet lassankint elhárítani, ha a kor kívánalmainak meg nem felelő, elhanyagolt nyerstermelésünk, a közvetítések túltengésében szenvedő, nem elég prompt kereskedelmünk s helytelen alapon mozgó, roszul kezelt, drága közlekedésünk egy időben combinált terv szerint, kitartással és fokozatosan, a velünk versenyző államok és világrészekben észlelhető magasb színvonal felé, azok példája szerint és egyúttal a magunk eoncrét viszonyaihoz képest emeltetik. A nehézségek, melyekkel küzdünk és az említett három gazdasági tevékenység hatályosbításának módozatai immár tüzetesen meg vannak jelölve s a különféle szakértők által összehordott adatok némi rendezés után teljesen használható képét fogják állapotainknak és az ezek javítására szolgáló eljárásnak nyújtani. Itt azonban, t. ház, nem hallgathatom el, hogy a kormány ezen mozgalmat elejétől fogva nem jó szemmel nézte s habár a t. pénzügyminister ur bizonyos emphasissal az ellenkezőt vélte állíthatni, tény az, hogy a kormány ezen, a nemzet becsületére váló társadalmi törekvést korántsem mozdította elő, sőt azon feladat teljesítését, melynek megoldását vezetni tidajdonkép az ő kötelessége lett volna, még gátolni igyekezett, a mint például a közlekedési ügyek tárgyalása alkalmával, mérnökeinek és vasúti forgalmi hivatalnokainak határozottan meg is tiltotta, hogy a hozzájuk intézett kérdésekre válaszoljanak. Hogy pedig más kormányközegek annál tényleg közreműködtek, azt nem a kormánynak, hanem az illető hivatalnokok dicséretes magáutörekvésének kell tulajdonítani, mert azok majdnem kizárólag oly egyének voltak, a a kik szabad idejöket rendesen szakmájok közgazdasági oldalának sokszor igen sikeres művelésével töltik, a mit pedig nekik megtiltani épp oly kevéssé lehetett, min:ha tehetségöket a tudomány, vagy művészet más, állásukkal szintén eompatibilis terén érvényesítették volna. [Elénk helyeslés balfelöl?) A nyerstermclés technikai mozzanataival foglalkozó ezen enopietet mintegy kiegészítették a congressusok, hol főleg a kormányzati és társadalmi ápolás teendőit fejtegették és a m lyekben kimondatott, hogy helyzetünk annyin aggasztó, miszerint abból menekülést csak ugy képzelhetni, ha minden hivatott tényező megteendi a czél elérésére a magáét. Az ezen congressusok végrehajtó bizottságai által benyújtott kérvényekkel a t. ház, a bennök felemlített ügyek fontosságának megfekdőleg, tüzetesebben kivánt foglalkozni. Ez okból beható tanulmányozás és véleményes jelentéstétel végett a közgazdasági bizottságnak adta ki azokat. Én nem tudom, minek kelljen tulajdonítani, hogy a nevezett kérvények már negyedik hónapja vannak azon bizottságnál , a nélkül, hogy az tárgyalásukkal elkészült és jelentését a háznak beterjesztette volna. Pedig hát mi lenne természetesebb, mint hogy azon, a közgazdaság minden ágának emelésére vonatkozó intézkedések iránti jelentés, a közgazdasági ministerium költségvetésével egy időben tárgyaltassék. Ez, fájdalom, nem lehetséges, a mi azonban korántsem zárja ki, hogy itt ama kérvények tartalma, akkor, midőn a bennök érintett tárgyakkal kell foglalkoznunk, jelentés nélkül is kellőleg figyelembe vétessék. De különben lehetetlen is az említett kérvények tartalmát itt teljesen mellőznünk, mert annak feltüntetésére, hogy a közgazdaság terén minek kellett volna történni már eddig is s hogy ezen mulasztások folytán mi teendőnk lesz a jövőben, semmi sem alkalmasabb, mint azok petitumainak a beterjesztett költségvetési indokolással való összevetése. Távol vau azonban tőlem ez alkalommal ismert dolgokat részletezni, csupán fel42*