Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-235

235. országos ülés április 7. 1880. 399 hogy ilyen esetek ne adják magukat elő. Emlékezem — nem tudom, hogy a minister ur emlékezik-e, hanem emlékezem, hogy ő is jelen volt, — mikor ezen gyár igazgatója a pénzügyi bizottság előtt megjelenvén, nagy lelkesedéssel német beszédet tartott — talán azért, mert magyarul tud, mint az államtitkár ur mondja — és azt akarta bebizonyítani, hogy az államnak más feladata van, mint jövedelmei csinálni. Én megengedem, hogy az államnak más feladata is van, hanem a gyárnak nincs; a gyárnak, hogy ha különösen versenyre akar kelni a magáuiparral, nem szabad a kellő áron alul árulni az ő czikkeit, hanem kell azon áron áruim, a mely áron árulhatja méltányosan minden magáu gyáros és igy kell jövedelmezővé tenni a gyárat, mert hiszen, hanem az állam kezében volna a gyár tulajdona, hanem egy magánember kezében, az egy perczig sem tartaná nyitva, hogy ha az nem jövedelmezne semmit sem. Okos ember nem tarthat nyitva oly üzletet, a mely veszteséget hoz és nem jövedelmet. De a mi a jövedelmezőségét illeti ennek a gyárnak, megvallom, hogy azon argumentum rám nézve egyáltalában semmi hatással sincs, a mit Hieronymi államtitkár ur mond, hogy o is akarja, mint Madarász képviselő ur, hogy a magyar ipar magyar kezekben lehessen. Elhiszem, hogy akarja, hanem méltóztatik tudni, hogy van az akaratnak két féle módozata. Az egyiket ugy hívják, hogy platonicus akarat, meglehet, hogy ő is olyan platoniee akar. (Derültség a szélső balon.) Próbálják csak meg és akarják igazán és meglátják, hogy lesz. Hiába állítják, hogy nincs itt szakértő ember, mert ezzel elitélik azon tanítókat, a kiket behozattak azon czélból, hogy itt tanítsák a gépészetet. Ha pedig vannak, akkor engedjék meg nekem, miként lehet magyar kormány, a mely a magyar embert Magyarországon megfosztja a kenyérkeresetétől és azt idegennek adja. Hiszen, hogy ha ide idegenek jönnek, csak jó fizetés mellett jönnek és ebben igazuk van; előre kell látni nekik, hogy ez nem örökös hivatal, nem örökös alkalmazás, hanem olyan alkalmazás, a melynek évek múlva meg kell szűnni, t. i. akkor, mikor hivatásuknak megfelelnek, mikor neveltek honnszülött szakértőket. A külföldi szakértő emberekre vonatkozólag még egy más körülmény is hozatott fel. Azt mondja az államtitkár ur a gépgyári ügyek mentésére, hogy a kereskedelmi törvény nem tiltja azt, hogy valaki német számlát küldjön, de a kereskedelmi törvény azt sem tiltja, hogy csakis chinai számlát küldjön. De mit mondanának a németek, ha mi nekik Magyarországból magyar számlát küldenénk? Bizonyára visszaküldenek, hogy fordítsuk le német nyelvre. Minden államnak arra kell ügyelnie, hogy egy nyelve legyen KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. XI. KÖTET. a bíróságoknál, már akármilyen legyen az a nyelv, de természetszerűleg ugy van már az az egész világon, hogy minden állam a maga nyelvét használja. Ha mi tehát azt mondjuk, hogy minden okmány, mely a törvényszék előtt megjelen, magyarul fogalmaztassák, akkor csak ezen természetes törvényt követjük. Azt mondja az államtitkár ur, hogy a törvény nem tiltja azt, hogy a gépgyár német számlákat újon. Én is azt mondom, hogy nem tiltja, de azt is mondom, hogy a törvény egyenesen parancsolja azt, hogy a magyar államnak üzleti nyelve magyar legyen. Ha pedig ez áll, akkor az üzltti kezelőnek is érteni keli a magyar nyelvet, különösen oly gyáraknál, melyeket az állam tart fenn és pedig nagy áldozatokkal, mert az egyáltalában nem áll, hogy azon gyár jövedelmező; ha 1871 óta felveszszilk a gyárba befektetett tőkét és annak kamatait. Azt mondták, hogy a gyár költsége 1 millió frt, jövedelme í.060,000 frt. De viszont azt mondják, hogy megrendelés nincs semmi. Engedelmet kérek, én nem akarom ridegen azt mondani, hogy az állam semmiféle industriát fel ne karoljon, mert oly országban, Iiol az iparnak oly sok nehézségekkel kell küzdenie, mint nálunk, talán jó ha felkaroljuk és fejlesztjük az ipart. Hanem, ha ezt teszi, legalább saját nemzetiségének, saját létezésének kárával ne tegye. Azt mondják, hogy nem lehet a magyar nyelvet általánosan mindenütt alkalmazni, mert magyar terminológia nincsen esnem létezik, azért, mert nem létezett náluuk magyar gyáripar. Hisz engedelmet kérek, azon előmenetelben, mely az új korban a találmányok folytán minden irányban történt, sehol sincsen olyan terminológia, a melyben mindenre meg legyen a kellő kifejezés. A mi terminológiánkban ott van a kalapács, a reszelő, a fogó s ott vannak mindazon kifejezések, melyek ezen üzletágban régente is léteztek. Azoknak meg van a maguk neve. Meglehet, hogy egyik, vagy másik olyan szerszámra, mely 5 évben egyszer használtatik, talán magyar név nincs. Szólítsák fel az akadémiát, ha kell, majd csinál az magyar neveket. De méltóztassanak elhinni, egyik csapása a tudománynak az, hogy vannak nemzetek, mint pl. a magyar, melyek a tudomány minden technicus kifejezését a maguk nyelvére akarják fordítani. Megvallom, én ámbár a külföldön a geológia professora voltam, ha egy magyar geológia-tankönyvet kezembe veszek, nem értem meg. {Egy hang: Meg kellett volna tanulni!) Én megértem a franezia, az olasz, az angol és más nyelvű geologikus tankönyveket, _ csak a magyart' nem, mert a magyarnak speciális elnevezései vaunak e tantárgyban. Ha geológusnak jöttem volna haza, megtanultam volna ezeket is, de miután nem mint geológus akarok 40