Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-235

235- országos ülés április 7. 1880. 297 kedvet szerezzek, kettőt-hármat mondjak el, legyenek meggyőződve, nem tehetném. (Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy több időt kell vele eltöltenem, de nem tehetek róla, három fővád van a jelentésben, kötelességem azt előadni. A második vád az, hogy (olvassa) „az igazgató főmérnök, a műszaki főbb hivatalnokok, a műhely vezetői mind idegenek , magyarul nem értenek, a magyar szakerők háttérbe szoríttatnak." Erre nézve előadta a t. minister ur, mint a jelentésből is kiviláglik, hogy 54 hivatalnok közül oly kevés az idegen és többségben van a magyar elem. Erre nézve megjegyzésem először is az, hogy ebben a hivatalnoki sorozatban az igazgatót nem találom ott. Ezt helytelennek tartom, mert én az igazgatót nem tartom arany borjúnak a többi egyénekkel szemben. Levonva tehát a díjnokokat és szolgákat, meg a női tanítókat és az orvost, kiket nem lehet a műszaki hivatalnokok közé számítani, hát van ott az igazgatóval együtt a műszaki, mííhelyi és kereskedelmiben körülbelül 32 hivatalnok. Ezek közül igaz, van 15 magyar, a ki tud magj^arul, egy magyar, a ki nem tud és 16 idegen, a ki nem tud m agy and. És mit mond a jelentés ez után ? Azt mondja: Valónak kell elismerni, hogy a gyárigazgató és műszaki vezető idegen ajkú és származású, de az ebből levont következtetések részint túlhajtortaknak, részint valótlanoknak tekintendők. Megengedi a t. jelentést tevő ur, hogy ugyanazon szavakat használjam itt ellenökben újra, melyeket ő használ. Én azon okokat, melyeket ők mentségül hoznak fel, részben túlhajtottaknak, részben valótlanaknak nyilvánítom. Mert azzal akarják indokolni, hogy: „ A műszaki főbb hivatalnokok azért idegenek, mert a jövedelem tekintetbe vételével, a magyarosítás csak fokozatosan lehetséges és hogy igy a műszaki osztály magyarosítása lehetlen, mert a gyáriskola régibb erőit pótolni megfelelően, nehéz." Azért olvastam fel, t. ház, a mérnök- és építészegyleti szakosztálynak a t. minister úrhoz intézett emlékiratát, hogy abból meggyőződhessenek az itt felhozottak valótlansága felől. Én ebben biró nem kívánok lenni, de nem lehet biró az sem, ki azon állami gyár felügyelő-igazgatóságának is elnöke, az ne kivánja magának e tekintetben a csalatkozhatlanság tekintélyét. Vizsgáltassa meg a ház az ügyet s akkor lesz majd ideje ítélni elevenek és holtak fölött, hogy melyiknek van igazsága. A művezetőkre nézve azt mondja a jelentés, hogy bővebb indokolás szükséges. Kérem a t. házat, méltóztassék figyelemmel lenni ezen indokolásra, mert ez maga megczáfolja azt, a mit ők állítani akarnak. Ugyanis az indokolás azt mondja, nem lehet a gépgyárban találni művezetőket azért, mert magyar államvasút műhelyében 18 köztt csak 12 magyar van, az osztrák államvasút helybeli műhelyében 4 köztt csak 2 magyar; a tiszavidéki vasút szolnoki és miskolczi állomásán 6 köztt csak 1 magyar van stb. Nohát t. jelentést tevő ur, hogy ha ezen magán vállalatoknál vannak magyarok, akkor ne mondja, hogy ez ok arra, hogy nem lehetett a magyar állam gépgyár számára magyar művezetőket találni. Az erdőtől nem látják önök a fát és a fától az erdőt. (Igaz l Ugy van! a szélső baloldalon.) Én nem akarok hivatkozni azon nevekre — az államtitkár ur, mint az állami gépgyár főfelügyelője, természetesen kell, hogy tudja, hogy a munkások köztt, nem mondom, hogy a gyári munka minden ágában, d.e vannak igen jeles emberek. Elismerem például, hogy a munkások, a kikkel beszéltem, beismerték pld. Uxa főművezető kiváló jelességét, de általában azt mondják aztán a többi magyarokról, hogy majdnem épp oly alkalmas, sőt azt állítják, alkalmasabb egyének, mint idegenek. Elő is tudnám sorolni a neveiket, de nem teszem, mert hát az igazgatónak és a felügyelő :

gazgatóság elnökének természetesen nem tetszenék az, hogy azok a nevek itt elősoroltassanak. Hieronymi Károly (közbeszól): Csak tessék! Madarász József: Tessék meghallgatni a munkásokat s azok meg fogják mondani, hogy van ott igen sok jeles magyar munkaerő, de a melyek nem alkalmaztatnak. És miért nem? Hát mi az a műhelyvezető ? Látják önök, én nem tartom magamat olyan nagy technikai tudományú embernek, hanem annyit mégis tudok, mi az a műhelyvezető, mert ha valami nagy technikai tudománynyal nem birok is, magán szorgalom utján, a mérnöki tudományt annak idejében szükségesnek tartottam megtanulni. Hát a műhely vezető, nem mondom, mindig a legügyesebb ember, mert sokszor nem azt választja ki maga mellé, de mindenesetre ügyes, alkalmas, míveltebb a maga szakmájában, a kit főnöke magához idomít. És higyjék meg önök, én azt hiszem, egyetlen műhely sincs, melyben legalább 20—30 egyén van azon szakmában, hogy maga mellé a gépészmérnök - főnök műhelyvezetőt ne bírjon képezni. Lesz, csak akarjanak. Ezt csak azért jeleztem, hogy maga a jelentés azt bizonyítja, hogy ha magán gyárakban vannak magyar műszaki vezetők, természetesen lehetetlen, hogy ne lehessen alkalmazni az államgépgyárban is. csak legyen meg a szándék az alkalmazásra. De hát mégis miért nem lehet? Mert az igazgató nem tud magyarul és mert igen sok mérnök ott nem tud magyarul és mert a főmérnök sem tudott eddig magyarul, csak most kezd