Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-234
234. országos ülés április 6. 1880. 279 objectumokat veszélyeztet, oly különbözö'leg okoz károkat, hogy e részben a helyes hozzájárulási arányt igen nehéz volna feltalálni. Ezenkívül — miként volt szerencsém említeni — az állam éppen a Muránál saját nevezetes objectumaival van érdekelve. En, t. ház, meg vagyok győződve, hogy Zalamegye közönsége tehetsége határain belül el fog követni mindent arra nézve, bogy a Mura vize megfékeztessék, de meg vagyok győződve arról is, hog3 7 ' ez csak ugy lesz lehetséges, ha Zalamegye közönsége a kormánynak és az államnak legalább részbeni támogatására fog számíthatni. Ez esetben sikerülni fog az államnak túlságos terheltetése nélkül, az országnak egy igen nevezetes vidékét a pusztulástól véglegesen megmenteni. En, t. ház, azt hiszem, hogy ha a t. ház a költségvetésben, a sürgős munkákra és az állam kezelése alatt nem álló foiyóknál segélykép praeliminált 40,000 irtot bizonyos összeggel felemelni hajlandó volna, a kormány ezen alapból a Mura szabályozását legalább részben lehetővé tehetni. Nem mondom, hogy az ezen alapon nyújtandó segély teljesen elég volna, de mindenesetre, az ottani vidéknek ez hatalmas ingerül és ösztönül szolgálna arra, hogy saját körén belül mindent megtegyen, a mi a Mura szabályozás keresztülvitelére szükséges és lehetséges. Én, t. ház, ezeknek alapján bátorkodom a következő indítványt előterjeszteni : „Indítvány a költségvetés rendes kiadásainak XVII. fejezet 7. czímének az új építkezések részletezésénél sürgős munkákra és az állam kezelése alatt nem álló folyókra segélyképen 4 tétel alatt felvett 40,000 frt emeltessék fel 80,000 frtra " Miután itt is, mint az előbbi esetben, kiadás felemelésről van szó, igen természetes, hogy ezen indítványt előzetesen a pénzügyi bizottsághoz kellene tárgyalás végett utasítani. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az Ápáthy István által beadott indítványt). Veszter Imre: T. ház! Nem hiszem, hogy tévedek, ha azt állítom, hogy Magyarországnak nincsen folyója, mely viszonyítva csekély hosszához, magyar föld és magyar vagyonban, annyi kárt, anyagi pusztításokat okozna, mint a Mura folyó; és nem hiszem, hogy vau e hazában folyó, mely folytonos pusztításainak óriási mérveihez képest, aránylag kisebb kiadással, kevesebb áldozattal volna szabályozható. (Igazi Ugy van!) A Mura csak 10—12 mértföld hosszaságban foly át magyar területen és mégis nem számítva a magáuvagyonban csaknem évenkint okozott iszonyú pusztításokat, mint előttem szólott t. képviselőtársam is megjegyezte, csak a közvagyonban hidak és töltésekben tavaly 50,000 forintnyi, ez idén pedig több, mint 200,000 frtnyi kárt okozott. Az érdekelt vidék kétszázezer frt adót fizet évenkint. A költség, melylyel ezen érdekelt községek a különben elkerülhetetlen végpusztulástól megmeutethetnének, Zala vármegyének egy a közlekedési ministeriumhoz felterjesztett költségelőirányzata szerint, nem többet, mint 100 és néhány ezer frtot tenne. Ennek előre bocsátása után, pártolom ugyan az imént beadott indítványt; de tekintettel a Mura speciális kérdéseire, azt nem tartom elégségesnek, (Igaz! Ugy van!) mert azon néhány ezer frt, mely az indítvány elfogadása következtében megszavazandó összegből a Murára kerülhet, lehetséges, hogy egy-két veszélyeztetett pont ideiglenesen, de csakis ideiglenesen megmentethetik, de korántsem elégséges arra, hogy a baj gyökeresen orvosoltassék. (Igaz! Ugy van!) Hogy azon összeg, melyet az. ország a Murára fordítani okvetlenül előbb utóbb kényszerítve lesz, kárba ne vesszen, vélekedésem szerint kell, hogy a Mura alaposan szabályoztassék. (Igaz! Ugy van!) Ez pedig t. ház, csak országos költségen telhetik. Hogy a Murának Magyarországon átfutó része évenkint pusztít, ez leginkább onnét van, hogy a Mura Steierországban, a hol a hó olvadások folytán az áradások leginkább keletkeznek már szabályozva van. a minél fogva azon viz, mely ezelőtt csak napok múlván jött hozzánk és korlátolt erővel csak lassan vonult át területünkön, most órák alatt rohamosan itt van a nyakunkon, a hol a szabálytalan meder, a nagy tömegben betóduló viz befogadására elégtelen lévén, természetes, hogy károkat és rombolásokat okoz. Tehát a baj leginkább onnan van, hogy a Mura Steierországban szabályozva van, pedig oda esik a nagyobb rész, mig ellenben a magyarországi kisebb részben egészen magára van hagyva. En azonban, t. ház, ugy hiszem, hogy oly bajnak orvoslása, melyet egy szomszédország országos elhatározásból, országos erővel zúdít reánk, nem lehet sern egyes községek, sem egyes birtokosok, vagy megyék feladata, ez kétségtelenül országos dolog, mert ország ellenében, csakis ország védekezhetik és (Igaz! Ugy van!) a magyar állampolgár méltán elvárhatja és kívánhatja, hogy egy szomszédország támadása ellenében, saját hazája által vétessék oltalomba. (Igaz! Ugy van!) De van még másik indok is, a miről szólanom kell. Én, t. i. ugy tudom, hogy azon characteristicon, mely szerint valamely folyó az országosan szabályozandók sorába felvétessék-e vagy sem, abban áll, vájjon azon folyó hajózhatóvá tehető-e, vagy sem. Már pedig a Mura 36*
