Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-233

233. országos ülés áprili$ 5 1880. ggj egyetemen, vagy a külföldön, fogja kezébe a kala­pácsot és akkor lesz belőle ember, igazi vezetője az ilyen ügynek. {Helyeslés jobbfelöl.) Erre a magyar fiatal ember nem vállalkozik. (Igaz! jobbfelöl.) De reménylem, hogy át fogják látni, hogy igy kell eljárni és akkor fel fog virágzani a magyar államgépipara. Különben tessék elhinni, rendesen az idegen országokból, kiűzőit és szigorú nyomorúságra szorított emberek vitték azon államokban, a melyekbe letelepültek, ezen iparágakat felvirágzásra. — Angliába a hugenották vitték be, de nem jutott az ango­loknak soha eszökbe, hog3" a hugenottákat el kell tenni és angolokat kell helyökbe tenni, mert tudták, hogy a hugenottáktól meg fogják tanulni az angolok és át fogják angol iparrá változtatni. Amerikába az európaiak vitték ezen dolgokat, nem az amerikaik fejlesztették ott a gépipart, de nem jutott az amerikaiknak eszökbe, hogy kiker­gessék az angol vagy frauczia mérnököket, hanem eltanulták tőlük, mert tudták, hogy abból utoljára amerikai gépészet lesz és Idszem, hogy ámbár a magyar vasutaknál tényleg idegenek vezetik ezen dolgokat, a magyar állam áthasouító ereje, idővel képes lesz a gépészetet magyarrá változtatni át és mikor a magyar nemzedék meg fogja tanulni ezen tudományt, magyar gépészeté fog az átalakulni. (Helyeslés jobb/elől.) En tehát azon nézetben vagyok, hogy azt itt decretálni, a mit a képviselő ur akar, nem lehet és nem is szükséges, én tehát a képviselő ur határozati javaslatának ezen pontját szükség­telennek tartom. A képviselő ur határozati javaslatának Il-ik pontját, a melyben azt mondja, hogy azon hiva­talnokok, a kik ennek megfelelni nem képesek, magyar szakértők által hely értesíttessenek, elvileg helyeslem, valamiut Ill-ik pontját is, hogy a magyar jelentkezőknek előny adassék az idegenek fölött, annál is inkább, mert ezt magamtól be­hoztam, a mit bebizonyíthatok azzal, hogy a magyar államvasutnál tényleg életbe vau léptetve. De azt decretálni, hogy az egyes vasutak honnan vegyék hivatalnokaikat—-nem lehet. A vasutaknak lehet mondani, hogy tessék igy eljárni, de a vasutak­nak engedélyokmányok és privilégiumoknál fogva ezen értelemben szabad kezük lévén, a szerint járhat­nak el. De ismétlem, ezt egészen helyeslem és magam életbe is léptettem a magyar államvasutaknál; a mikor ott egyes hivatalok megürülnek, ez tényleg már életben van és reményiem, ezentúl is létezni fog. Miután pedig az igy van, kérem a t. házat, hogy ezen határozati javaslatot, mint a mely felesleges, ne méltóztassék elfogadni. (He­lyeslés a jobboldalon.) Ezek után áttérek Kármán Lajos t. képviselő­társam beszédére. (Halljuk!) T. barátom ezen kérdést intézi hozzám, hogy a pest-zimouyi vasútról szóló törvény­javaslat azon síadiumban van-e, hogy még ezen ülésszak alatt beterjeszthető legyen. Erre nézve kinyilatkoztathatom a t. ház előtt, hogy ezen vasút iránya már meg van határolva s az a Duna palpartjáu Szabadka, Újvidék, Zimony felé fog vezettetni. A törvényjavaslato" illetőleg pe­dig kijelentem, hogy azt még e hó folytán be­fogom a t. háznál terjeszteni. (Elénk helyeslés.) És most áttérők Thaly Kálmán t. képv. ur észrevételeire. A t. képviselő ur mindenekelőtt azon kérdést intézte hozzám, vájjon az Arlbergi vasút létesítéséért eompensatiot kivántak-e s ha igen, minőt és milyen stádiumban vau jelenleg ezen compensationális ügy? Erre nézve nyilváníthatom, hogy az arlbergi vasút fontossága nem tagadtatott a monarchia egyik részére nézve sem; de minthogy kiépítése igen nagy költségbe kerül, évek óta foglalkozott a Lajtán túli kormány azzal, hogy miképen le­hetne könnyíteni a Lajtán túli tartományok állam­kincstárának terhein. Először nemzetközi vasút terveztetett, a melyhez járultak volna mindazon államok, a melyeknek a vasút szolgál, tehát Svájcz, Francziaország, Magyarország és Ausztria; azonban ezen eszme elejtetett, nagyon természe­tesen, mert azon terület, melyen ezen vasút megy, nem nemzetközi, hanem egy nagy államé, azt illeti. De az osztrák kormány tartott attól, hogy igen nagy költségbe kerül a vasút s nem fog elfogadtatni a parlament által, holott be kellett vallania azt, hogy ez nem csak Magyarország­nak, hanem a monarchia másik felének is nagyon nagy érdeke, mert ez függetlenítené a kereske­dést még azon esetben is, ha a Németország felé irányuló kereskedés, nagyobb akadályokra találna. Ez tehát monarchiái érdek, ámbár be kell vallani, a mint a t. képviselő ur is érin­tette, hogy ránk nézve is első fontosságú dolog, hogy búzánk számára biztos és minél rövidebb utat találjunk. A Lajtán túli koruiánynyal tehát igen is compensationális tárgyalás folytattatott. De a compensatió nem oda megy ki, hogy kö­telezzük magunkat arra, hogy Grönyőnél a Du­nát szabályozzuk, hanem azt mondtuk, hogy be­ismerjük hogy ti tesztek valamit, a mi első sor­ban a monarchiának, de Magyarországnak is érdekében van, elismerjük, hogy a dunai hajózás biztosítása nemcsak Magyarországnak, hanem a monarchiának is hasznára vau; mi meg fogjuk tenni területünkön mindazt, a mi e szempontból szükséges, de egyszersmind kívánjuk, hogy a Lajthán túli kormány tegye meg az ő területén azt, a miről ittszó van. Igy azt mondtuk, hogy nemzetközi érdek a Vaskapu szabályozása és még­is azt tartjak leginkább oly objectumnak, melyen, ha csakugyan áldozat szükséges, hasonlót tehe­tünk, mint a mit az ;,rlbergi vasút kiépítése ál-

Next

/
Thumbnails
Contents