Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-233

233. országos ülés áprili$ 5 1880. ggj egyetemen, vagy a külföldön, fogja kezébe a kalapácsot és akkor lesz belőle ember, igazi vezetője az ilyen ügynek. {Helyeslés jobbfelöl.) Erre a magyar fiatal ember nem vállalkozik. (Igaz! jobbfelöl.) De reménylem, hogy át fogják látni, hogy igy kell eljárni és akkor fel fog virágzani a magyar államgépipara. Különben tessék elhinni, rendesen az idegen országokból, kiűzőit és szigorú nyomorúságra szorított emberek vitték azon államokban, a melyekbe letelepültek, ezen iparágakat felvirágzásra. — Angliába a hugenották vitték be, de nem jutott az angoloknak soha eszökbe, hog3" a hugenottákat el kell tenni és angolokat kell helyökbe tenni, mert tudták, hogy a hugenottáktól meg fogják tanulni az angolok és át fogják angol iparrá változtatni. Amerikába az európaiak vitték ezen dolgokat, nem az amerikaik fejlesztették ott a gépipart, de nem jutott az amerikaiknak eszökbe, hogy kikergessék az angol vagy frauczia mérnököket, hanem eltanulták tőlük, mert tudták, hogy abból utoljára amerikai gépészet lesz és Idszem, hogy ámbár a magyar vasutaknál tényleg idegenek vezetik ezen dolgokat, a magyar állam áthasouító ereje, idővel képes lesz a gépészetet magyarrá változtatni át és mikor a magyar nemzedék meg fogja tanulni ezen tudományt, magyar gépészeté fog az átalakulni. (Helyeslés jobb/elől.) En tehát azon nézetben vagyok, hogy azt itt decretálni, a mit a képviselő ur akar, nem lehet és nem is szükséges, én tehát a képviselő ur határozati javaslatának ezen pontját szükségtelennek tartom. A képviselő ur határozati javaslatának Il-ik pontját, a melyben azt mondja, hogy azon hivatalnokok, a kik ennek megfelelni nem képesek, magyar szakértők által hely értesíttessenek, elvileg helyeslem, valamiut Ill-ik pontját is, hogy a magyar jelentkezőknek előny adassék az idegenek fölött, annál is inkább, mert ezt magamtól behoztam, a mit bebizonyíthatok azzal, hogy a magyar államvasutnál tényleg életbe vau léptetve. De azt decretálni, hogy az egyes vasutak honnan vegyék hivatalnokaikat—-nem lehet. A vasutaknak lehet mondani, hogy tessék igy eljárni, de a vasutaknak engedélyokmányok és privilégiumoknál fogva ezen értelemben szabad kezük lévén, a szerint járhatnak el. De ismétlem, ezt egészen helyeslem és magam életbe is léptettem a magyar államvasutaknál; a mikor ott egyes hivatalok megürülnek, ez tényleg már életben van és reményiem, ezentúl is létezni fog. Miután pedig az igy van, kérem a t. házat, hogy ezen határozati javaslatot, mint a mely felesleges, ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek után áttérek Kármán Lajos t. képviselőtársam beszédére. (Halljuk!) T. barátom ezen kérdést intézi hozzám, hogy a pest-zimouyi vasútról szóló törvényjavaslat azon síadiumban van-e, hogy még ezen ülésszak alatt beterjeszthető legyen. Erre nézve kinyilatkoztathatom a t. ház előtt, hogy ezen vasút iránya már meg van határolva s az a Duna palpartjáu Szabadka, Újvidék, Zimony felé fog vezettetni. A törvényjavaslato" illetőleg pedig kijelentem, hogy azt még e hó folytán befogom a t. háznál terjeszteni. (Elénk helyeslés.) És most áttérők Thaly Kálmán t. képv. ur észrevételeire. A t. képviselő ur mindenekelőtt azon kérdést intézte hozzám, vájjon az Arlbergi vasút létesítéséért eompensatiot kivántak-e s ha igen, minőt és milyen stádiumban vau jelenleg ezen compensationális ügy? Erre nézve nyilváníthatom, hogy az arlbergi vasút fontossága nem tagadtatott a monarchia egyik részére nézve sem; de minthogy kiépítése igen nagy költségbe kerül, évek óta foglalkozott a Lajtán túli kormány azzal, hogy miképen lehetne könnyíteni a Lajtán túli tartományok államkincstárának terhein. Először nemzetközi vasút terveztetett, a melyhez járultak volna mindazon államok, a melyeknek a vasút szolgál, tehát Svájcz, Francziaország, Magyarország és Ausztria; azonban ezen eszme elejtetett, nagyon természetesen, mert azon terület, melyen ezen vasút megy, nem nemzetközi, hanem egy nagy államé, azt illeti. De az osztrák kormány tartott attól, hogy igen nagy költségbe kerül a vasút s nem fog elfogadtatni a parlament által, holott be kellett vallania azt, hogy ez nem csak Magyarországnak, hanem a monarchia másik felének is nagyon nagy érdeke, mert ez függetlenítené a kereskedést még azon esetben is, ha a Németország felé irányuló kereskedés, nagyobb akadályokra találna. Ez tehát monarchiái érdek, ámbár be kell vallani, a mint a t. képviselő ur is érintette, hogy ránk nézve is első fontosságú dolog, hogy búzánk számára biztos és minél rövidebb utat találjunk. A Lajtán túli koruiánynyal tehát igen is compensationális tárgyalás folytattatott. De a compensatió nem oda megy ki, hogy kötelezzük magunkat arra, hogy Grönyőnél a Dunát szabályozzuk, hanem azt mondtuk, hogy beismerjük hogy ti tesztek valamit, a mi első sorban a monarchiának, de Magyarországnak is érdekében van, elismerjük, hogy a dunai hajózás biztosítása nemcsak Magyarországnak, hanem a monarchiának is hasznára vau; mi meg fogjuk tenni területünkön mindazt, a mi e szempontból szükséges, de egyszersmind kívánjuk, hogy a Lajthán túli kormány tegye meg az ő területén azt, a miről ittszó van. Igy azt mondtuk, hogy nemzetközi érdek a Vaskapu szabályozása és mégis azt tartjak leginkább oly objectumnak, melyen, ha csakugyan áldozat szükséges, hasonlót tehetünk, mint a mit az ;,rlbergi vasút kiépítése ál-