Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-233
242 233 orszá &» s ülés engedélyokmányának azon határozata, hogy e vasút Kolozsvárról Pata-Booson át Torda felé vezettessék, akként változtattatik meg, hogy az Virágosvölgyön át vezettessék Gyéresnek, de innen egy szárnyvonal — mint a keleti vasút kiegészítő része — épitessék ki Tordáig. Világos ebből, hogy az eredeti tervezettői való ezen eltérést a törvényhozás csak azon feltétel alatt engedte meg, hogy a kikerült Torda város, legalább egy szárnyvonal által hozassák egybeköttetésbe a keleti vasúttal s ezt nagyobb biztonság okáért törvénybe is iktatta. Kilenez éve körülbelől annak, hogy a keleti vasút átadatott a forgalomnak s mégis a törvénybe iktatott torda-gyéresi szárnyvonal kiépítésével mit sem gondolnak. Pedig az, hogy azóta a keleti vasutat az állam vette át, mitseni változtat a helyzeten, mert az állam e vasutat azon kötelezettséggel vette át, a minőkké] azt a társulat birta, már pedig a beczikkelyezett engedélyokmány módosítása, condieio sine qua non-ként állítá fel a gyéres-tordai szárnyvonal kiépítését. De ezt nemcsak a kötelezettség és törvény tisztelete, nem csak a végpusztulásnak oda dobott Torda város megmentése, hanem főként az állam érdeke is parancsolólag követeli. Hogy ezt megérthetővé teg} r em, bátor leszek a lehető rövidséggel e szárnyvonal viszonyait ismertetni. A gyéres-tordai szárnyvasut egész hossza kevesebb 6 kilométernél, az mindenütt térségen és szilárd talajon futván, előállítása kevésbe kerül, mert habár a régi drága árak mellett 400,000 frtra volt előirányozva, most szakértők számítása szerint 250,000 frttal könnyen kiépíthető lenne. Előre is teljes biztonsággal lehet állítani, hogy egyike lenne a jövedelmező pályatesteknek, mert oly vidéknek érinti kereskedelmi központját, a melynek nagy kivifele és forgalma van. Vegyük számba egy kissé az ottani factorokat. Torda város 21,000 hold kiterjedésű határán évente termel gabnát 148,050 kis vékát, szénát 135,000 mázsát, bort 40,000 erdélyi vedret. Mintegy 5 ennyire tehetjük a KeresztesMező és Felső-Aranyosszék gabna-, takarmány- és bortermelését. Van Tordának az erdélyi részekben legkeresettebb 5 országos sokadalma, 52 heti vására, melyeken 58,475 db. marha fordul meg. Van Tordának 12,000 lelkes magyar lakossá köztt igen sok iparosa, kik mind kivitelre dolgoznak. Van a Tordával határos Szind és Mészkő határán egy nagyszerű alabástrom-telep, talán legnagyobb az ismert világon ; van márvány- és kőbányája, mely egy 10 mfd kőszegény vidék szélén, nagy kiviteli czikket képez. Közelében van a toroczkói hires vasbán yááprilis 5. 1880. szat, mely e vasút által tengődéséből kiemelkedve, szintén nagyobb szállításokat biztosítana e vasútnak. Végre Tordáról indul ki azon útvonal, mely az Aranyos völgyén felmenve, egyrészről Biharig, másrészről Aradig vonul s ama roppant havas vidék kincseinek és termékeinek egyedüli kiviteli vonala, Tordával, mint fő emporiummal vég pontján. Ez, mit a magánélet nyújt, már önmagában is biztosítaná egy ily rövid és kevésbe kerülő vasnttest jövedelmezőségét, de ennél sokkal nagyobb mérvben fokozná ezen szárnyvasut forgalmi élénkségét az állami szállítás. Ugyanis Tordán van legjobb minőségű sótadó bányája az államnak oly kedvező elhelyezésben, hogy alagúton lehet a sóvágás helyéről kiszállítani a sót, mi által a sókiemelés nagy költségei megkíméltetvén, a regié félannyiba sem kerül, mint a felkarolt marosújvári aknában, hol a kiemelési költségek mellett, a beömlő talajvizek elleni biztosításra, évente roppant összegeket kell fordítani. Tordán mégis pang a sómüvelés, onnan csak lóháton hordanak ma csekély mennyiségű sót a havasvidékre: de ha a gyéres-tordai szárnyvonal kiépül, miután a rakkoesik az alagúton egészen a bányafenekig behatolhatnak s minden további átrakodás nélkül egyenesen a pályára szállíthatják a sót, az állam egyrészről nagy jövedelemre, másrészről a vaspálya nagy forgalomra számíthatna, úgy hogy a tordai sóakna egymagában is biztosítaná e rövid pályatest forgalmát és jövedelmezőségét; valamint a pálya biztosítaná azt is, hogy a tordai állami jószág, deficit helyett hasznot hajtson. De a sóaknán kivül van az államnak egy másik nagyobb mérvű üzlete is Tordán. Egyik pénzügy ministerünk roppant jövedelmeket helyezett kilátásba a topánfalvi erdőhivatal kerületébe eső állami erdőkből s egy egész sereg németet behozva, ott fenn a havasokon fűrészeket állított, az Aranyos folyón nagyszerű szabályozási műveket és fausztató készüléket készíttetett, Tordán pedig egy más magán vállalkozóval faraktárt és müftírészt építtetett, a mely hivatva lenne a kincstár által szállított fát feldolgozva hozni forgalomba. Úgyde ez intézkedés és a sok százezreket felemésztett befektetések gyümölcstelenül hevernek, mert bár Tordától át Szász-Régenig és a Székelyföldig fel Beszterczéig és le Szebenig alig van erdő s bár e roppant terület biztos elhelyezési tért nyújtana; e rövidke szárnyvonal ki nem építése miatt a szállítás meg levén nehezítve, a kincstár roppant fakészlete ott rothad. Én biztosíthatom pénzügyminister urat, hogy fakészlete nem fog kárba veszni s a topänfalvi
