Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-230

230. országos ülés márezius 20. 1880. 217 tárgyaltatik. jogot ad az indítványozónak, hogy utólag felszólalhasson. [Ellenmondás és felkiállások: Halljuk!) Tökéletesen félreértettek mind a pénzügyminister, mind a közlekedési minister urak. En nem szólottam a kiadások és bevételek megszavazása ellen. Ez önállólag van. Ezen kivül ezen határozati javaslat, mint indítvány van beadva, a mely azoknak elfogadása mellett is szavazás alá fog kerülni. Mivel azonban a pénzügyminister ur azt mondotta, hogy talán nem néztem meg a pénzügyi indokolást, megjegyzem, hogy igenis megnéztem és daczára annak, óhajtom határozati javaslatom elfogadását és azt hiszem, hogy ha helyesen akar a képviselőház majdan határozni a pénzügyi ministerium tárczájánál, ismétlem, lehetetlen a nélkül megadni a közlekedési mimsteriumnak az engedélyt új nevezetes beruházásokra, nevezetes befektetésekre, melyeket részletezve maga a minister ur sem ismer, annyival kevésbbó ismeri a képviselőház. Hát én nem akartam előbb a t. minister urakat és a képviselőházat erre figyelmeztetni. Hanem, minthogy éppen a diósgyőri vasgyár az, a mely annyi pénzébe került az államnak és most ismét nevezetes befektetések követeltetnek rá, miként maga a közlekedési minister ur monda, mielőtt a minister ur átveszi a gyárat a nélkül, hogy tudná, mit kell ezen befektetésekre, felvenni, mondom ily körülmények között ezt a kérdést nem lehet olyannak tekinteni, mely alapos tanulmányozás tárgyát képezte és most mégis a képviselőház által meg akarnak szavaztatni; tegyenek a ministerek, a mit akarnak, én megtettem kötelességemet és mivel nem ellenkezik azzal, hogy ezen előirányzatot elfogadják, sőt nem ellenkezik azzal sem, hogy tegyen a maga felelősségére a minister bármi intézkedést, de legalább minket, kéjiviselőket mentsen meg attól, hogy lekössük magunkat új kiadások és bevételek megszavazására, a mely kiadások sokkal nagyobbak lehetnek ezen előirányzatnál és a bevételek nagyon bizonytalanok lehetnek. Én részemről ezen felelősséget nem akarom elvállalni, majd néhány év múlva, — adja isten, ne úgy legyen, — meg fogja látni a t. ház, hogy ismét száz és százezereket fogunk ezen czélra kiadni. Adja isten, ne úgy legyen, de akkor azután a felelősség azon ministert fogja terhelni, a ki ezt minden részletezés nélkül magára vállalta. Kérem ezek alapján, méltóztassék határozati javaslatom felett szavazni. Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Bocsánatot kérek, egy észrevételt kénytelen vagyok tenni a képviselő ur előadására. En semmiféle beruházást a ház beleegyezése nélkül nem tehetek; hiszen méltóztatik tudni, ha nincs megszavazva a költség, én nem tehetek semmit, tehát, ha be akarok ruházni valamit, ide kell jönni a képviselőház elé. Az átadás utoljára úgy történik meg, hogy a pénzügyministerium kezeléséből átmegy a gyár a közlekedésügyi ministerium kezelésébe, azon előirányzat alapján, a mely jelenleg megállapíttatik. Ha nem ezen előirányzat alapján, hanem más előirányzat alapján kell ott a berendezést keresztül vinni, akkor ide kell jelentést tenni és a képviselőház határoz, hogy elfogadja-e, vagy marad a dolog úgy, mint azelőtt volt, A képviselő ur tehát meg lehet nyugtatva, mert itt a minister nem tehet semmit a ház tudta, beleegyezése és határozata nélkül. (Helyeslés jobbfeWl.) Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Kénytelen vagyok a pénzügyi bizottság eljárásának igazolására egy pár megjegyzést tenni. A pénzügyi bizottság a diósgyőri vasgyár kérdésénél, azon anomáliában volt, hogy a diósgyőri vasgyárra vonatkozó költségvetés felvét etett a pénzügyministerium költségvetésének summariumában, azonban a részletezés az indokolás utolsó lapján adatik elő. Az indokolás, a mely a részletezést tartalmazza, oly állapotra van fektetve, mely a status quonak felel meg, tehát sem az új tervezetnek, sem azon új helyzetnek, a melybe ezen gyár, a közmunka ministeriumnak kezelésébe átadatván, jutni fog, nem felel meg. A pénzügyi bizottságnak tehát nem volt mást mit tenni, minthogy az indokolásban foglalt részletezést bírálat alá vette ; és már ezen bírálatnál azon észrevételt tette, hogy ha azon beruházások terveztetnek, melyet a kormány előadott, azon esetben, ezen költségvetés a helyzetnek megfelelni nem fog. Nem volt tehát más teendője, mint azt határozni, hogy egyet ért a kormánynyal a tekintetben, hogy ezen gyár a közlekedési ministerium kezelésébe adassék át, azonban a részletes költségvetést maga a bizottság meg nem állapíthatta, hanem követte azon eljárást, melyre nézve, ha vissza emlékezik, Madarász képviselő ur is bizonyára egyetért velem, azon eljárást, a mely követtetett a gépgyárral szemben éveken át, A közlekedési ministerium ugyanis fel volt hatalmazva az átlagos tiszta jövedelemnek bizonyos hányadát a beruházásokra fordítani. Azt hitte a pénzügyi bizottság, hogy legcorrectebben jár el, ha ezen eljárást követi és a kormánynak ezen alapon adja meg a fölhatalmazást. Abban nem érthetek egyet a t. képviselő úrral, mintha ez valami alaptalan, önkényes eljárás volna; mert méltóztassék megengedni, minden üzletnél, a különböző helyzetben előforduló conjecturákat kell tekinteni és itt ^ a kiadások előre pontosan meg nem határozhatók. Ez min-