Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-207
74 207. országos ülés február 23.1880. V mert az, hogy mi Boszniába megyünk, az 8 törekvésüknek jogosultságot ad. (Helyeslés jobbfelöl.) Egyébiránt egyet kell ez irányban megjegyeznem és ez az, hogy Olaszország mindig okosan megfontoló politikusai, hasonlag — azt hiszem — más szemmel tekintik ezt a dolgot, mint a képviselő ur, mert tudnak egyet és ez az, hogy nem áll az, a mit a képviselő ur mondott, hogy Ausztria mindenütt vesz, a hol lehet, de áll az, hogy a ki tőle elvenni akar, az ugyan véres fővel fog onnan elmenni. (Elénk helyeslés jobb/elől. Mozgás balfelbí.) T. ház! Azon annyiszor felhozott és anynyiszor megczáfolt vádakra a közösügyek szaporítását illetőleg, a Lloyd alkalmából, a hadmentességi díj alkalmából, a bankkérdés alkalmából, mondom azon annyiszor megújított és mindannyiszor megczáfolt vádakra, újabban felelni magamat hivatva nem érzem, valamint nem tartom feladatomnak azt sem, hogy ebben a perezben a belügyministerségem alatt létrejött törvények és azok hatásának védelmére bővebben kiterjeszkedjem. Örömmel constatálom, hogy a közigazgatási bizottságokra nézve, bármily keményen megtámadta is különben azokat gróf Apponyi Albert képviselő ur, elismerte, hogy az alapeszme, a gondolat egészséges. Madarász József: Azt is roszul tette. Tisza Kálmán: Az meglehet; de engedje meg, ha valamely nagy, mindenesetre a régi viszonyokat újakkal kapcsolatba hozni szándékozó intézménynél az alapeszme maga helyes, akkor egyes, a részletekben, a kivitelben történt hibákért, még ha azok csakugyan történtek is, az egész intézményt jogosultsággal elitélni nem lehet (Helyeslés jobbfelöl) és én legalább, a kinek vágyai nem oly magas röptüek, mint némelyeké, azt hiszem, hogy az, a ki egy reformot inaugurál, azzal, ha még ellenfele is elismeri azt, hogy annak alapeszméje és kiindulási pontja helyes, már meg lehet elégedve. A mi a gyámügyi törvényt és az az ellen beadott tömérdek pimaszokat illeti, én megvallom hogy a képviselőházhoz ez iránt beadott tömérdek panaszról értesülve nem vagj^ok. Két irányban tudok elégületlenséget és ily irányban voltak is petitiok; de azok elintézésénél a t. ház kegyes \ olt az én nézetemet helyeselni. Az egyik vonatkozik arra, midőn némely törvényhatóságok kifogást tettek az ellen, bogy a gyámügyi törvény szerint, árva-vagyont csak ugy lehet pénzintézetnél elhelyezni, hogy a pénzintézet személyes szavazattal és az arra szavazóknak személyes vagyoni felelősségével határoztassék meg. Ez ellen volt panasz, de én a magam részéről azt hiszem, indokolatlan panasz és én azt gondolom, a t. képviselő ur is, a ki a gyámoltak nak vagyonát megőriztetni maga is óhajtja, igazat fog nekem adni, hogy ezen panaszokat illetőleg, más utat követni nem lehetett, mint a mit követtem és a melyet a törvény kijelölt. A másik a közjegyzői dijaknál merült fel, a miről már volt és azt hiszem a legközelebbi időben is lesz alkalmam nyilatkozni. Más panaszokat a magam részéről nem tudok. Ha egyes helyeken vannak is panaszok, mert az új gyámügyi törvény és az ennek alapján megindított eljárások folytán, igen is derült ki sok mulasztás a régi időből és derültek ki egyes visszaélések a régi időből: hogy az ilyenek, a kikre kiderült, elégedetlenek, azt megengedem, de hogy az ilyenek elégedetlenek legyenek, azt akarom is. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Miután már némileg közigazgatási ügyekkel foglalkozom, meg kell jegyeznem, hogy Griinwald Béla t. képviselő ur azt mondotta, hogy ő fog szólni oly részrehajlatlanul, mint a ki száz év múlva ezen idők történelmét meg fogja irni. Elmondotta továbbá nézeteit s kijelentette, hogy ha azokat egyik párt sem karolja fel, akkor bontsuk szét a most létező pártkötelékeket, mert az ő nézetein kivül nem áll más, mint vagy politikai szédelgés, v&gy politikai impotentia; bontsuk fel tehát a pártokat s alakuljanak azok újra azon alapon, hogy ki akarja a magyar állam erősbödését, ki nem. T. ház! Hogy az a száz év mulvai elfogulatlan itélet, adatott-e valaha élő embernek, ki a politikai küzdelemben benne volt: Erre feleljen meg mindenki. En legalább azt hiszem, hogy mindenesetre nagyra becsülendő önbizalomnak nem csekély foka kell hozzá, hogy valaki ezt a képességet magáról higyje és hirdesse; (Élénk tetszés a jobboldalait) de az általa kijelölt alapon pártalakulást létesíteni nem lehet, mert hisz ki az, a ki a magyar állam erősbödését ne akarná? (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Erre nézve mindnyájan különbség nélkül egyértelmüleg fognánk nyilatkozni, hanem a különbség azután abban lehet, hogy minő utón, minő eszközökkel akarjuk azt elérni. (Helyeslés jobbfelöl.) A pártalakulásra nézve tehát a kérdés nem az lehet, hogy ki akarja és ki nem, mert azt magunkra dekretálni, hogy nem akarjuk a magyar állam erősbödését, azok is, a kik nem mindenben értünk egyet Grrünwald képviselő úrral, nem engedjük 5 hanem arról lehet szó, hogy minők legyenek a czélhoz vezető eszközök. Ezeket meg kell vitatni —• sok lesz olyan, a miben egyetértünk, sok a miben nem, de magát azt, a miben mindnyájan egyetértünk, tűzni ki a pártok alakulásának indokául, nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon). Át kell térnem, t. ház, Apponyi Albert t. képviselő ur beszédének egy lényeges részére.