Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-207

áOÍ. orsíágos ülés február 28, 1880. tío emelés mellett, ma már az 1880-iki költségvetési előirányzatban, legalább is 34 milliónyi fölöslegnek kellene maradni. És daczára ezen adófelemelésnek, újabb meg újabb milliós kölcsönöket kötött kormányunk. 1875-ben elköltötte a G-hiczy által a pénztárban hagyott, igaz, hogy kölcsönből hagyott40 milliót. 1876-ban felvett 80 milliót, 1877 végén <5s, 1878 elején 180 milliót. 1879-ben 140 milliót. És ha ebből letörlesztette is a 153 milliós kölcsönt, mégis 300 millióra megy azon kölcsönösszeg, melyet a közjogi programmját feladott Tisza Kálmán és a magát csak kölcsönök és^ adófelemelések által tengető pártja elpazarolt. És ezt minden hasznos s minden egykor gyümölcsözendő beruházások nélkül, csupán csak deficitekre költötte el. És államadósságunk ma már annyira szaporodott, hogy jelenleg államadóságainknak csak évenkénti kamatja 97 V« millió. Tehát 1875 óta évenként több, mint 20 millióval növekedett az és igy államháztartásunk egyensúlyát nemcsak nem javította a jelenlegi kormány, de sőt állami pénzügyeink megrumlását állandósította s a deficitet cronicussá tette. És ha nézzük az államvagyon mérleget, itt is mily megdöbbentő, elszomorító és valóban kétségbeejtő állapotot találunk! A Tisza-kormány az 1874. évi zárszámadás szerint, 160 milliót meghaladó tiszta vagyont vett át. Az 1878. évi zárszámadás szerint, ezt már 79 millióra apasztotta. Pedig az előre nem számított nagyobb kiadások, csak a 79-iki évben következtek be. Az 1878. év végével, még csak 120 millió névértékű aranyjáradék volt forgalomban, ma van kerekszámban 400 millió. Tehát a 150 milliós államkölcsön beváltása után 127 millióval több, mint az 1878. év végén, Ennyivel szaporodván az államadósság, hasonló összeggel apadt az államvagyon, vagyis, minthogy az 1878. év végével már csak 79 milliót tett, 127 millió pedig a 79 millióból ki nem telik, államvagyonunk is 48 millió túlterheltetést mutat. A Tisza uralom tehát, a magyar államvagyont 214 millióval apasztotta. Ezek tagadhatlan tények, ezeket nem én állítom, itt maguk a rideg számok beszélnek. Valóban a kormány által beterjesztett s most tárgyalás alatt levő 1880-iki költségvetésnél kedvezőtlenebb mérleget, még egyetlenegy költségvetés sem tüntetett fel. És elvitázhatlan s mcgczáfolhatlaii adatokkal bizonyítja ez, hogy a kormány addig űzött kül- és belügyi politikája, közgazdasági- és pénzügyi pazar gazdálkodása, a milliókkal emelt adók s megkétszerezett jövedelmek mellett is a legnagyobb nyomorba sülyesztette s taszította a nemzetet. És ha nézzük e nyomort, melybe a magát szabadelvűnek és alkotmányosnak nevezett kormány által teremtett, pénzügyi és közgazdasági KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. X. KÖTET. miseri ánkkal szövetkezett többnemű elemi csapások következtében a nemzet milliói jutottak, ha látjuk, mint vándorolnak ki, a néhány évtizeddel az előtt még jólétnek Örvendett s ma az elviselhetleu adóterhek, az irgalmat nem ismerő lelketlen uzsorások és elemi csapások miatt beállott nyomor következtében tőikre jutott szerencsétlen hazánkfiai, mint hideg ősszel a költöző madarak kellemesebb éghajlat alá, tehetetlenségünk s rajtunk segíteni nem tudásunk érzetében elszorul szivünk s akaratlanul is átokra nyílnak meg ajkaink! És ha van a világon testet-lelket felemésztő, egész valónkat gyötrő s elcsigázó foglalkozás, ugy a mi pártunké most az, midőn érezzük, hogy skorpiókkal kellene kikorbácsolni s a legkiméletlenebbül megbélyegezni azokat, kik közül többen egykor tiszteletünk tárgyai voltak, de minden államférfiúi eszélyt s hazafiságot nélkülöző szerencsétlen politikájukkal, hazánkat csaknem helyrehozhatlan bajok özönébe taszították. Ezen testet-lelket gyötrő és kínzó helyzetben, vigasztalást nékünk csak azon tudat nyújthat, hogy pártunk, mely Magyarország függetlenségét s önállóságát irta zászlójára, mindjárt a közösügyes állapot megteremtésekor 1867-ben megjósolta, hogy azon alapon, melyen országunk akkori irányadó férfiai elindultak, a hazát oly vészes s oly végzetes szerencsétlen irányba terelik, hol az eme elhibázott irány folytán, bizonyára zátonyra fog jutni. Rég óta húzzuk a vészharangot, gyakran jeleztük a rettentő veszélyt, az életérdekeinkkel minden tekintetben ellentétes politika szomorú következményeit bebizonyítottuk, hogy az általunk eleitől fogva károsnak vallott és a tények által is rosznak s végzetteljesnek bizonyult közösügycs alapon, midőn bevételeink nem maradnak benn hazánkban, hanem kivitetnek és bedobatnak a bécsi Moloch soha jól nem tartható éh gyomrába, Magyarország pénzügyeinek rendezését mi lehetetlennek tartjuk — de hiában! És hogy bárki lépjen is ezen alapon a legtisztább hazafias szándékkal és akarattal a kormányra, Magyarország államháztartásában az egyensúly helyreállítása teljes lehetetlenség, {ügy van! a szélső balon) És bár maga a jelenlegi kormány elnök ur, nemcsak ellenzéki vezér korában ostorozta a hazáinkra nézve szerinte is veszélyes és átkos közösügyet. hanem kormányra lépése alkalmával ki is jelentette, hogy ő hazánkra nézve károsnak és veszélyesnek tartja azt, mégis megkötötte 1878-ban az elsőnél is veszélyesebb és rosszabb közösügyi kiegyezést, mi által közgazdasági s kereskedelmi és ipari fejlődésünket elzsibbasztva, hazánknak véghetetlen károkat okozóit. És habár e szomorú következményt ma már mindnyájan erezik és látják is, mert lehetetlen nem érezniök 9