Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-206

te 206. országos iilée február 81. 1880. egyeseket megbélyegező esetek; de ezeket oly mérvűnek állítani oda, mint a mi a nemzetre, az államra hozna gyalázatot, ezt •— engedelmet kérek — nem akarok erős szóval élni, de nem tartom helyes politikai felfogásnak. (Helyeslés a jobb oldalon.) A mi különben azt illeti, hogy a kormány mennyiben teljesítette, vagy mulasztotta el ellenőrzési kötelességét, fejtegetni ma legalább és most ide nem tartozik. Én el merem mondani, hogy azzal, a mi fölülről a centrumban történhetett és a minek történni kellett, be fogom igazolni tudni, hogy ott mulasztás nem történt. De igen kérem a t. képviselő urat, gondolja meg, hogy ha azért, mert kormányzata alatt egyes ily esetek történhetnek — sajnos, hogy történnek — már csak, ezen egy oknál fogva, teljesen képtelennek tekinti a kormányzatra, akkor kormányzatra képes embert csak olyat fog találni, a ki még nem kormányzott. (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Mert emlékeztetem a t. képviselő urat — fiatal volt még, de hallhatott azon nagy sikkasztásokról, melyek a 67. évet közvetlenül megelőzött időben történtek —• hát képtelenek azok a kormányzatra, a kik akkor kormányoztak ? Erre feleljen a képviselő ur! (Zajos helyeslés jobbfelb\ Ellenmondások balfelöl.) Apponyi Albert gróf: T. ház! Csak egy irányban vagyok kénytelen félremagyarázott szavaim valódi értelmének helyreállítására rövid percznyi figyelmet kérni. (Halijuk!) A t. ministerelnök ur előadásomnak utolsó részét akként jellemezte, mint, a melyben oly felfogás volt volna kifejezve, hogy a történt sajnos események, Magyarország jó hírnevére visszaháramoltak volna, a magyar nemzetet compromittálták volna. Én, t. ház, azt, hogy ezekből a magyar nemzet erkölcsi állapotára jogosan lehessen következtetést vonni, nemcsak nem mondottam, hanem határozottan tiltakoztam ily magyarázat ellen és visszautasítanék minden ily vádat, ha az nemzetünk ellen emeltetnék, csak oly határozottan, mint ;i ministerelnök. (Helyeslés balról.) A mit én mondottam, csakis annyi, hogy ha ily esetek történhetnek, a nélkül, hogy a kormánynak vasmarka hamar közbe nyúljon, ez a kormányzat éberségére, gondosságára igenis árnyékot vet; és hogy lehetnek a viszonyokkal és körülményekkel nem ismerős egyének, a kik abból Magyarországra vonatkozó igen jogosulatlan következtetést vonhatnak, de a melynek éppen elejét kell venni, nemcsak nyilatkozatok, de tettek által is. (Élénk helyeslés balfelöl) Elnök: T. ház! Az idő előre haladván, most talán a gazdasági bizottság jelentésének és a kérvény! bizottság jelentésének tárgyalására térhetünk át. (Helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa a gazdasági bizottság jelentését.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a múlt havi kimutatást tudomásul venni és a folyó havi költségelőirányzatot jóváhagyni és az elnökséget felhatalmazni, hogy folyóvá tétele iránt intézkedjék? (Elfogadjuk /) Tehát ez elfogadtatik ; a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja azonnal hitelééi ttetni fog. Baross Gábor jegyző (olvassa a mai ülés jegyzőkönyvének ezen pontját). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvnek ezen pontja hitelesíttetik. Következik a kérvények 26 -ik sor jegyzékének folytatása. Mednyánszky Árpád b.jegyző' (olvassa): Hajdú-Böszörmény város közönsége esedezik a város lakóira 1878. évi országos közmunka váltságdijául követelt 8097 forint 60 krajczárnak elengedése iránt. Vécsey Tamás előadó: A közmunka- és közlekedésügyi ministerhez véleményeztetik utasíttatni. Bódogh Albert: T. ház! Hajdú-Böszörmény városának egy kérvénye fekszik a t. ház előtt. Minthogy meg vagyok arról győződve, hogy e kérvényben a méltányosság és igazságnak megfelelő kérelem foglaltatik. bátorságot veszek magamnak a t. ház előtt pár szóval e kérvényt megvilágítani. Hajdú-Böszörmény város közönsége, 1878-ról van a közmunkában hátralékban. Hátralékban maradt pedig azért, mert 1878. tavaszán már későn, t. i. május havában érkezvén meg a város közönségéhez a közmunka felosztás, ez csak juu. elején dolgoztathatott volna le, A ki ismeri a mezei gazdálkodás körülményeit, be fogja látni, hogy június, már nem alkalmas a közmunka teljesítésére. Nem alkalmas, mondom, június a közmunka teljesítésére, mert a külső munkával foglalkozó nép, kényszerítve van ezen külső munkát végezni, ha csak nem akarja az egész évi élelmét koczkáztatni. Azon tavaszszal tehát a közmunka le nem ledolgoztathatván, azon kérelemmel járult H.-Böszörmény városa a közigazgatási bizottsághoz, hogy engedtessék meg neki, a közmunkát őszszel dolgoztatni. 1878. őszén azonban — emlékezünk még rá — a már, a nyár derekán megindult és csaknem folytonosan tartott esőzés következtében, az utak járhatatlanokká lettek és a teljesen átázott föld, egészen lehetetlenné tette a közmunkák teljesítését. Ekkor a közigazgatási bizottság megengedte H.-Böszörmény város közönségének azt, hogy a hátralékos közmunka teljesítése 1879. év elején történjék meg, igen de azon kikötéssel, hogy az 1879. év két első hónapjában, tehát január és februárban teljesíttessék. Enge-