Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-206

46 206. országos ülés február 21. 1880. Grünwalcl t. képviselőtársammal abban, hogy e kérdés, a viszonyok hatalma által imponálja ma­igát mindenkire, ki az ország ügyeivel komolyan ^foglalkozni akar, ki az ország rendezésének és [vezetésének nagy feladatát kezébe veszi. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) De én nem karolhatok fel egy beszédben minden tárgyat és e tárgy oly fontos, hogy külön megvitatást igényel. Azért hivatottabb, szakavatottabb egyének által a ház ezen oldalá­ról, a vita ftdyamában kétségtelenül alapos meg­vitatásban fog részesülni; nem tekinthetem ugyanis az én beszédem feladatának, a helyzet minden oldalának megvilágítását, de tekintem azt az összes vita feladatának. (Helyeslés balfelöl.) És nagyon fognak csalódni azok, a kik talán hitték és remélték, hogy ezen kérdés megvita­tása, az ellenzéki padokon a megosztást, a des­organisatiót fogja előidézni, (Ugy van! balfélÖl) sőt ellenkezőleg, ezen kérdés megvitatása, a köz­igazgatási reform zászlójának kitűzése, — mint biztosan hiszem és reménylem, — újabb tömörü­lésének, az összetartó elemek szorosabb szövet­kezésének fog egyik alapjául szolgálni. (Elénk helyeslés a, baloldalon.) Azért én utalva a vita további lefolyására és jelszavakkal e nagy fon­tosságú kérdést depreciálni nem akarván, ma csak annyit mondok, hogy egy határozott köz­igazgatási irány birtoka, annak megvalósítása: ez képezi egyik mulhatlan előfeltételét annak, hogy valaki az ország ügyeinek vezetésére vá­lalkozhassék és arra hivatott legyen. (Elénk helyeslés a bal- és a szélső balon.) Már most, t. ház, miután, a mennyire ne­kem lehett, a képnek egyik fővonását részlete­sen kiszínezve, a másikat érintve, a regeneratio feladatának positiv vázlatát iparkodtam a ház elé rajzolni, át kell térnem annak a kérdésnek meg­vitatására, miképen aránylik a jelen kormány ereje, képessége ezen előttünk fekvő főfeladatok teljesítéséhez. (Halljuk! Halljuk!) És itt is, t. ház! az előbb említett okoknál fogva, a lehető legrövidebben, •— miután azt má­sok fogják nálamnál szakavatottabban teljesítni, — magára a pénzügyi politikára kell egy két megjegyzést tennem. A pénzügyi bizottság tavali jelentését ve­szem elő, melyben le van téve azon megnyug­vás, illetőleg a megnyugvásnak, azon alapja, mely miatt az akkori pénzügyi bizottság és az akkori t. többség elengedte a kormánynak, hogy pénzügyi terveit főbb vonásaiban előadja. A tavali pénzügyi bizottság jelentésében, azon ünne­pélyes hangon, melyet a tárgy komolysága és méltósága megérdemel, azt mondja: „Nem panaceát, nem a hiányt azonnal el­enyésztető, lehetetlen rendszabályokat kérünk itt a kormánytól; de annak bizonyítékát, hogy az államháztartás bajain akar és tud segíteni, a mint ennek a megelőző években is bizonyítékát adta — a kiadásokban eszközölt megtakarítá­sok és a bevételek fokozása által. Kérjük tehát a t. házat, utasítsa a kor­mányt, hogy az államháztartás rendezése és az abban krónikussá vált hiány apasztása, megszün­tetése iránt teendő gyakorlati rendszabályokat ugy foganatosítsa, illetőleg készítse elő, hogy a jövő évi költségvetésnél, az ország már tájé­kozva legyen a kedvező pénzügyi fordulat esz­közei iránt." Ha ezzel egybevetjük a pénzügyi bizott­ság idei nyilatkozatát, azt fogjuk találni, hogy a t. bizottság ez idén jóval vékonyabb hangon szól. (Derültség.) Azt mondja — és ez körül­belől az umundaufja annak, mit a kormánytól kivan, — „a bizottság kívánatosnak tartja, mi­szerint az államháztartási hiány kisebbítése czéljából, a fogyasztási adók teljesebb kihasz­nálására figyelem fordíttassák; miért is szüksé­gesnek véli azt, hogy a kormány mielőbb foglal­kozzék azon kérdéssel: lehet-e s mi módon esz­közölni azt, hogy a fogyasztási adók, esetleg az adózási rendszer módosítása utján is, jövedelme­zőbbekké tétessenek." A pénzügyi bizottság által tavai és ez idén javasolt ezen két utasítás köztt, igen lényeges eltérés van: az idei magába foglal valamivel kevesebbet, de magában foglal valamivel többet is, mint a tavali. Kevesebbet foglal magában, a mennyiben azon kívánatról, hogy a kormány rendszeresen adja elő ama gyakorlati rend­szabályokat, melyek a házat tájékozzák a kedve­zőbb pénzügyi fordulat eszközei iránt, lemon­dott és tisztán a kormány által teendő tanulmá­nyozásra vonatkozó utasítást tartalmaz magában. De többet is foglal magában annyiban, hogy szükségesnek tartja a kormány ezen tanulmányai felett, bizonyos magasabb felügyeletet gyakorolni és hogy kijelöli a tárgyat, a melyet a minister­nek jó lesz tanulmányozni. És ez a külömbség magyarázatát leli a következő' lapon foglaltak­ban, melyekre a t. bizottsági előadó ur engem intés által figyelmeztetett: „Nem bir ugyan közvetlen aetualitással ez óhajunk; de midőn államháztartásunk jövőjére gondolunk, lehetetlen, hogy ez irányban is fel ne keltsük a kormány és a közvélemény figyel­mét. Azonban okulva az eddigi tapasztalatokon, éppen nem szándékozunk, habár csak a közel jövő pénzügyi rendszabályaira nézve is, részletes és határozott tervezet kifejtésébe bocsátkozni, vagy ilyent provocálni." Tehát okulva az időközben tett tapasztalá­sokon, nem látja jónak a pénzügyi bizottság, a kormány részéről ily rendszabályokat provocálni, (Derültség és tetszés balfdöl) g én itt azon sze-

Next

/
Thumbnails
Contents