Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-219

376 219, országos ülés márczius 8. 1880. méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (He­lyeslés a jobbóldalon) Elnök: Következik a szavazás. Felteszem a kérdést: Méltóztatik-e a t. ház elfogadni a földtehermeutesítési kötvények törlesztéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául ? A kik elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség a törvény­javaslatot elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa az 1., 2. és 3. szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 4. szakaszt). Láng Lajos eló'adó: T. ház! Itt egy kis módosítást vagyok bátor a ház figyelmébe aján­lani. Itt e kifejezés helyett: „Az 1. §-ban emlí­tett módon" helyett ez lenne teendő: „A meg­előző szakaszokban említett módon" ; mert nem­csak az 1. §-ban, hanem a három első szakasz­ban történik említés erről. (Helyeslése) Elnök: A 4. §. tehát azon módosítással fogadtatik el, hogy az „1. §-bau" helyett a „meg­előző szakaszokban" kifejezés tétetik. Baross Gábor jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. E szerint a törvényjavaslat végig tárgyal­tatván, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Most, ha a t. ház megengedi, az igazság­ügyminister ur fog válaszolni Madarász József képviselő ur interpellatiójára. Pauler Tivadar igazságügy minister: T. ház! Madarász József képviselő ur kérdést intézett hozzám, vájjon birok-e tudomással arról, hogy múlt évi deczember 31-én a „Székesfehér­vár és vidéke" időszaki lap szerkesztőségi helyi­ségében a budapesti sajtóbiróság megbízása követ­keztében házkutatás tartatott, hogy egy abban megjelent czikknek kézirata kézre kerittessék; és ha van tudomásom róla, a sajtótörvénynek melyik szakasza engedi meg az ilyen eljárást; és ha egyik sem engedi meg, szándékozom-e ezen törvényellenes és az egyéni és sajtószabadsággal ellenkező eljárást megtorolni? E hozzám intézett kérdésekre válaszolok. Tudomást szereztem magamnak az említett lap szerkesztőségében végrehajtott házkutatásról. üng. 16-án abban a lapban jelent meg egy név­telen czikk, melyben a kir. adófelügyelői hatóság egyáltalában, különösen pedig a székesfehérvári kir. adófelügyelő a legkíméletlenebbül megtámad­tatott. Ezen megtámadás következtében a pénz­ügyminister ur, de az illető adófelügyelő is fel­szólította a kir. főügyészt a sajtópör megindítá­sára. A kir. főügyész a budapesti kir. ügyészt bizván meg a panasz beadásával, az a vizsgáló­biróságnál azt be is adta. A vizsgáló biró fel­szólította az illető lap szerkesztőjét, nevezze meg a czikk iróját, vagy beküldőjét s annak lakását. A szerkesztő erre mindjárt a következő napon azt felelte, hogy ő ilyen fontos ügyben ilyen rövid idő alatt nem válaszolhat, mert az illető czikk szerzője nem lakik Fehérvárott, különben ő a felelősséget ezen czikkért egészen és teljesen elvállalja. A vizsgáló biró abban a nézetben volt, hogy ezt nem lehet végválasznak tekinteni s azért a székesfehérvári törvényszéket felszólította, hogy a szerkesztőhöz intézett kérdés iránt azt jegyzőkönyvileg hallgassa ki és őt a kézirat kiadására szólítsa fel. A jegyzőkönyvileg kihall­gatott szerkesztő azt válaszolta, hogy a czikket nem ő irta, annak irója Székesfehérvártól távol van, egyébiránt ő a felelősséget egészen és tel­jesen magára vállalja és a kéziratot ki nem adja. Ezen nyilatkozat folytán a kir. ügyészség részé­ről indítványoztatott a kiadói, illetőleg a szer­kesztői helyiség átkutatása, hogy ezen alkalom­mal a kézirat, mint azon adat, melyből a szerző és igy az elkövetett sajtóvétség alanyi tényálla­dékára szükséges adatokat meg lehessen szerezni. Decz. 31-én megtörtént a házkutatás, azonban a kézirat fel nem találtatott, mert azt a szerkesztő —- mint mondta — már 3 hónappal azelőtt megsemmisítette. Ez a tényállás. A mi már most a kérdés második részét illeti: melyik szakasza az 1848 : XVIII. t. ez.­nek engedi meg ezt és ha meg nem engedi, szán­dékozom-e ezt megtorolni, arra feleletem a követ­kező : mint a t. képviselő ur előtt tudva van, az 1848 : XVIII. t. ez az eljárást részletesen nem szabályozza, hanem a 16. és 17. szakaszá­ban a ministeriumot erre felhatalmazza. Az alkot­mány visszaállítása után az 1867. márczius 9., illetőleg 11-ikén a képviselő- és felsőház újólag a ministeriumot felhatalmazta, hogy a sajtó­ügyekben követendő eljárást mind az esküdt­székekre, mind a többi részletekre nézve sza­bályrendeletek utján állapítsa meg. Ennek követ­keztében az akkori igazságügyminister Horváth Boldizsár egy alaprendeleten kivül még több pótrendeletet is bocsátott ki, melyek az ügyet éppen a nyert felhatalmazás alapján szabályoz­ták és ezen rendelet következtében, mely 1868. február 25-én kelt, és a „Rendeletek Tárában" 19. szám alatt lett kihirdetve, hivatásának mon­datik a sajtóügyi vizsgálóbírónak, kinyomozni mindazon személyeket, kik bármely tekintetben, habár csak fokozatosan is a vád alá vett cselek­vényért felelőséggel tartoznak és tisztába hozni mindazon körülményeket, a melyek bármi tekin­tetben jelentőséggel birnak a beszámításra nézve. A vizsgáló biró, hogy ezen utasításnak eleget tegyen, szükségesnek tartotta a kéziratot birto­kába keríteni, hogy abból következtetést von­hasson annak szerzőjére és igy miután ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents