Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-219
219. országos ülés ínárcains 8. 1880. ggg oly nevezetes áldozatot hoztak, mint a minőt egyáltalán hozhattak, most, mikor a törvényhatóságok azon módtól, hogy maguk szerezhessék be költségeiket, megfosztattak, méltányosabbat tenni nem lehet, mint hogy a képviselőház elhatározza azt, hogy az irományok minden törvényhatóságnak, sőt minden törvényszéknek megküldessenek. Hanem azt mondják, hogy az nyolezezer és néhány száz forintba kerül. Először is azt mondom, hogy ha minden törvényhatóság levéltárában minden 10—20 esztendőben csak egyszer is használják ezen irományokat komoly szándékkal — akkor már meg van fizetve az a költség, melyet az ország reá fordít. Mert hát végre is egy országot ingyen nem lehet kormányozni. Minden háztartásnak megvannak költségei, az ország háztartása igen nagy áldozatokkal jár. Ennek nagyok a költségei. Azért én azt hiszem, hogy úgy Nógrádmegyének, mint minden más oly törvényhatóságnak és törvényszéknek, a mely eziránt a képviselőházhoz fordul, az irományok megadassanak. Ha már most ennek kivitele ezen országgyűlés alatt nehéz lenne, miután nincs annyi példány, hogy minden törvényhatóságnak jusson ; nézetem szerint intézkedni kell, hogy a jövő országgyűlésen annyi példányban nyomassanak az irományok, hogy minden törvényhatóság és minden törvényszék számára egy-egy ingyenpéldány jusson. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, a vitát berekesztem. Fölteszem a kérdést. {Halljuk!) Méltóztatik-e a t. ház a gazdasági bizottság jelentésében kifejtett véleményt elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja a gazdasági bizottság véleményét. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése: „Az osztrák-magyar banknak az 1878. évi XXV. törvényezikkhez mellékelt alapszabályai 82-ik czikkében foglalt, a bankjegyeken alkalmazandó czímerre vonatkozó rendelkezés függőben tartásáról". Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Felolvasottnak veszszük!) az első szó az előadót illeti. Hegedűs Sándor, az állandó pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Igen röviden ajánlhatom a t. háznak e törvényjavaslatot, mert a közös bankról szóló törvényben, illetőleg a törvényhez mellékelt alapszabályok 82. czikkében intézkedés foglaltatik arra nézve, miszerint az új bankjegyek az osztrák-magyar monarchia czímerével láttassanak el. Minthogy azonban tényleg sem eddig nem volt, sem jelenleg nincs megállapítva ezen czímer, ennek következtében ezzel az új bankjegyeket ellátni sem lehet, hacsak a czímer-kérdésnek megoldásáig magát az új bankjegyek kibocsátását elhalasztani nem akartuk volna. Minthogy pedig a hitel és forgalom érdeke, de különösen a régi bankjegyeknél észlelhető sok hamisítás nélkülözketlenné tette az új jegyek kibocsátását és ez csak az új czímer mellőzésével történhetik, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatban foglalt intézkedést elfogadni. (Elfogadjuk!) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, kimondom határozatképen, hogy a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-í). Thaly Kálmán: T. ház! Magam is úgy vagyok meggj r őződve, hogy a banknak, mint magánvállalatnak nem szükséges, hogy akár az osztrák monarchiának, akár a magyar államnak czímerét jegyeire rányomassa; ennélfogva általánosságban elfogadom a törvényjavaslatot, aminthogy annak általánosságban való elfogadása mellett szavaztam is. Midőn azonban mégis felszólalok e szakasznál, teszem ezt Qgy beadandó módosítván)'om érdekében. Itt az 1. §-ban azzal indokoltatik a czímer kihagyása, hogy az új bank alapszabályai 82. czikkében foglalt azon rendelkezés, miszerint az osztrák-magyar monarchia czímere nyomass'k a jegyekre és utalványokra, addig, mig e közös czímer megállapíttatik, szükségképpen függőben tartassák. Én azonban részemről nem kívánom a czímer-kihagyást további intézkedésig függőben tartani, hanem egyenesen hatályon kívül óhajtom helyezni az alapszabályok eme rendelkezését, mely az osztrák-magyar monarchia közös czímeréről szól. (Helyeslés halfelöl.) A pénzügyi bizottság a maga indokolásában jelzi, hogy a monarchia közös czímerének megállapítása más tekintetben is fontos. Ezt én el nem ismerhetem és kijelentem, hogy soha semmiféle tekintetből sem tarthatom fontosnak egy közös czímer megállapítását, sőt ellenkezőleg teljesen szükségtelennek vélem azt. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Ugyanis, ha meg voltunk 300 esztendő óta, — úgy a hogy, de valahogy csak megvoltunk — közös czímer nélkül: meglehetünk ezen túl is. {ügy van! a szélső balfelöl.) Volt ugyanegy idő, Mária Terézia korában különösen, mert akkor jött leginkább használatba, hogy a kétfejű sas gyomrába betették a magyar czímert. Azonban valahányszor ily módon elnyelte a kétfejű sas országunk jelvényét, mindig kihányta,
