Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-218
21$. országos ülés m&rezims 6. 1889. 343 De ha aztán majd keresni fogjuk, hogy ezen jelszavak alatt, ki mit ért, akkor fogjuk csak megítélhetni, hogy kiknek a nézete találkozik a másokéval. Mert — nem akarva valamennyire kiterjeszkedni — pl. maga a qualifieatió kérdése is már vita tárgyát képezheti, mivel ugy látszik, némelyek azt hiszik, hogy minden, még a legalárendeltebb közigazgatási tisztviselőnek is legalább juris doctornak kell lenni. Egy hang a baloldalon: Jókai mondta! Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, éppen abból kell következtetnem, hogy némelyek azt hiszik, mert ő róla azt állították, hogy nem akar qualiíicatiót; pedig csak annyit mondott, hogy nem akarja, hogy csupa juris doctorokból álljanak a tisztviselők. Ha tehát önök nem azt tartják az egyetlen qualificatiónak, nem foghatják rá Jókai t. barátomra, hogy ő nem akarta a qualiíicatiót. De vegyük a közigazgatási bíróságokat, t. ház. (Halljuk!) Ezeknek szervezete lehet nagyon üdvös, hatásköre lehet nagyon üdvös, de lehet olyan is, mely a közigazgatás vezetését tökéletesen megbénítja, lehetetlenné teszi; és lehetetlenné tévén a közigazgatás vezetését, a közigazgatás feletti parlamenti ellenőrködés is illusoriussá válik. Itt is tehát azt kell tudni, minő agendák bízatnak reá, mert a nélkül a mellett sorakozni, hogy legyen közigazgatási bíráskodás, mit mindenki akar, öntudatosan csakug\an nem lehet. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur —• arra, hogy ki sülyesztette az országot a jelen pénzügyi helyzetbe, tekintettel az idő rövidségére, most nem refleeíálok (Halljuk! Hallpik!) — azt mondta, hogy ő akarja, hogy a társadalmi törekvések gyámolittassanak, előmozdittassanak, provocáltassanak. Szilágyi Dezső (közbeszól) : Szerveztessenek ! Tisza Kálmán ministerelnök: Tehát szerveztessenek, de nem azt akarja ő és nem azt akarják ők, hogy azok hatósági jogkörrel felruháztassanak, hanem csak azt, hogy a hatóságokkal kapcsolatba hozassanak. Megint oly dolog, melyet szemben az ezen túl menő követelésekkel, első beszédemben én mondtam; nem a képviselő ur találta fel programmjában; kifogásom tehát ellene semmi sem lehet. Ismét csakis az értelmezéstől függ. Hogy ezen nézetből, hogy abból, hogy a kormányzottak és kormányzók összműködhessenek, indultam ki mindig, azt összes javaslataim, melyekről most nem szólok, közttük maga a közigazgatási bizottság is, határozottan igazolják. Itt is nem tudom, hogyan czáfoljam, vagy minő új programmot lássak abban, hogy a kormányzottak a kormányzókkal közelebb contactusba hozassanak. Lehet e czélra törekedni különböző eszközökkel, a t. képviselő ur által tervezett eszközök titkot képeznek előttünk; de a czélzat létezik e kormánynál, a mióta nekem van szerencsém a közigazgatásra befolyást gyakorolhatni. A képviselő ur hasonlag felemlíti — és azt mondja, hogy ez is benne volt a Tisza kormány programmjában — a főrendiház rendezését. Nemcsak a Tisza-kormány programmjában volt benne ; benne volt tudtommal 1868—69 óta minden ministerium programmjában. De, t. képviselőház, nem szükséges talán ezen kérdés nehézségeit fejtegetni. Elég nekem egy bizonyíték, melyet a t. képviselő ur maga hozott fel. 0 maga dolgozott ki, mint maga felemlííé, — máskép nem említeném — egy rendezési tervet a főrendiház számára, bizonyosan komoly tanulmány alapján s akkor azon hitben volt, hogy az jó. Szilágyi Dezső (közbeszól): Utasítás szerint készítettem. (Mozgás.) Tisza Kálmán ministerelnök: (Halljuk! Halljuk!) Meglehet, hogy utasítás szerint, a képviselő ur jobban tudhatja, mint én, nem illenék e felett vitatkoznom. De egyet bátor vagyok mondani s ez az, hogy ha akkor azon általa utasítás szerint kidolgozott terv, az akkori kormány által a képviselőházba behozatott volna, bizonyosan nem az ellene küzdők köztt lett volna a képviselő ur; most pedig azt mondja, hogy rosznak tartja, nem fogadja el. (Tetszés jobbfelöl.) Mi következik tehát ebből? Az, hogy még az azon kérdéssel tüzetesen foglalkozó rendkívüli tehetségű egyének is, annak czélszerü megoldása iránt, oly hamar megállapodásra jutni nem tudnak. A másik, a mit ismét mondani akarok, az, hogy mi is ezen kérdésben a t. képviselő ur beszédjéből megtanultuk azt, hogy most nem fogadná el azt, a mit 1873—74-ben kidolgozott; de hogy mit fogadna el ma, azt nem tudjuk; ennél fogva ismét nem tudjuk, hogy azon zászlóra jelszó gyanánt irt programra alatt olyan van-e, a mit mi is elfogadunk. (Helyeslés a jobboldalon.) De a t. képviselő ur azt is mondja, hogy ne absorbeáltassék az administrátió a kinevezett tisztviselők által. Tisztán munieipális teendők bízassanak a municipiumokra, sőt nem egyes administrativ, de olyau általános természetű elintézendő dolgokra coílegiumok is alakíttassanak. T. ház! Ea azt hiszem, hogy ezen a téren is, mielőtt valaki magát elhatározná, igen sok megfontolandó van; mert elfogadva most a kinevezett hivatalnokok eszméjét, mely mellett Szilágyi Dezső t. képviselő ur nyilatkozott, meghatározandó volna ezeknek viszonya a municipium összes administratiójához. Mert olyforma nyilatkozatokat is hallottara, melyek majdnem azon