Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-218
218. országos ülés märezíus 6. 1880. 337 Minthogy a törekvés, mely ezen reform tekintetében ezen padokról megindult, igen komoly, átgondolt és bő megfontolás következménye, ne higyje a t. pénzügyminister ur, hogy már végzett velünk e téren az általános vita befejezésével; ne higyje, hogy most egy feltalálható expediens által ezen lidércznyomástól megszabadul. (Tetszés balfelöl.) De a másik expediense a kormánynak az, a mit a t. ministerelnök ur megjelölt és mely szintén oda megy ki, hogy a kérdés előtt kitérjen, hogy azt legalább is elodázza. Ez az a nagy eszméje a közigazgatási enquéte-nek, a közigazgatási tisztviselők meghallgatása. Én e tekintetben azokhoz, miket erre nézve Szilágyi Dezső t. barátom elmondott, még egyet teszek. Miután a t. ministerelnök ur politikájának az a sajátságos jellemvonása van, hogy tulajdonkép nem is politika, hanem csak taktika, taktikai okokban kell keresnünk magyarázatát azoknak, a miket tesz és a miket nem tesz. S itt nagyon világos az indok: „Qui habét tempus, habét vitám. (Tetszés baljelöl.) A t. ministerelnök ur igen jól tudja, hogy az ő pártja soraiban is igen sokan vannak, kik az administratió reformját, még pedig azon irányban, melyben mi azt óhajtjuk, sürgetik. Ezeknek, hogy türelemre birja őket, kell valamit mondani. Az mondatik tehát nekik, hogy „hiszen én is akarom azt, de előbb meg akarom hallgatni a közigazgatás terén működő tisztviselőket." Hát lehetséges-e egy jó párttagnak azon ministertől, a kit öt éven át odaadással támogatott, ezt az utolsó kísérletet megtagadni? Nehezen, de mégis meggondolásába ajánlom ezen uraknak, kik hajlandók volnának a ministerelnök urat ezen kibúvó útján kibocsátani, hogy a dolognak valószínű lefolyása, ha ezen expediens elfogadtatik, a következő lesz: Ezen ülésszak soká nem fog tartani. Aztán a jövő ősszel ez az enquete csak kezdetét fogja venni és ha befejezi is működését, nagy operatumot fog beadni, melyet hamarjában tárgyalni nem lehet és melyet megfontolás végett, a t. ház tagjai közit szét kell osztani. Eközben beadatik a budget, beadatik oly időben és oly módon, hogy 1880-ban az 1881-ki budget tárgyalható nem lesz. Indemnitással fogunk átmenni az új évbe. 1881. tavaszán tárgyalni fogjuk a költségvetést és akkor aztán, már csak félév választ el a választásoktól. Ily módon ezen szerencsés expediens által a t. ministerelnök ur kibőjtöltette ezt az országgyűlést, kibőjtöltette saját pártjának azon tagjait, kik ezen reformot tőle sürgetik és ha a választásokhoz eljutott, lévén belügyminister, nem fél többé a jövendő eseményektől. (Élénk helyeslés balfelöl) KÉPVH. NAPLÓ 1878—-81. X, KÖTET. Ez, t. ház. rövid philozofiája (Halljuk! Halljuk!) azon enquéte tervnek, melylyel az igen t. ministerelnök ur türelemre akarja birni saját pártjának azon tagjait, kik öt év óta sóvárogva várják és a bold»gok még most is hinni látszanak, hogy ő tőle e tárgyban reformot várhatnak. Ha ez nem az általam előbb említett megyei politika és a megyei életben szokásos fogásoknak átvitele a nagy politika terére, akkor t. ház, nem tudom, mit nevezzünk annak. Sokkal inkább szülötte és tanítványa ezen megyei politikának az igen t. ministerelnök ur, mintsem hogy már ezen psychologikus oknál fogva is tőle azt várhatnék, hogy azt a rendszert, melynek ő leghatalmasabb megteremtője, éppen ő reformálja gyökeresen. (Mozgás.) T. ház! megköszönve, hogy ily hosszú és kimerítő vita után eddig is becses figyelmökre méltattak, (Halljuk! Halljuk!) sietek előadásom befejezéséhez és nagy vonásokban rekapiíulálni iparkodom a vita összes eredményét. Beadatott egy határozati javaslat, mely bizalmatlanságot indítványoz a kormány ellen, mert rendszeres pénzügyi politikája nincs, mert rendszeres közgazdasági politikája nincs, mert a közigazgatási reform kezdeményezésére képességgel és szándékkal nem bir. Lefolyt a vita. Az, hogy a pénzügyministernek rendszeres pénzügyi politikája nincs, megczáfolva, megerőtíem'tve nem lett. Az, hogy volna rendszeres közgazdasági politika, bebizonyítani meg sem kiséreltetett. A közigazgatási kérdés előtt pedig, a mely felvettetett, a kormány mindenféle ügyességek által iparkodik kitérni. íme, t. ház, azon indokokkal szemben, a , melyekre mi bizalmatlanságunkat alapítj uk: melyek azon indokok, a melyekre a bizalom alapul? (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök ur azt állította a vita elején, hogy ő elfogadja a bizalmi kérdést. Állította, de tényleg nem tette; mert ez nem a bizalmi kérdésnek elfogadása, hogy ha a bizalmatlanságra alapul szolgáló indokokkal szembe nem állíttatik az, a mire a bizalom alapítható volna: ez a bizalmi kérdéssel szemben a hatalmi kérdés felvetése (Ugy van! a baloldalon) és a t. többségnek belátására kell biznom, hogy vájjon a bizalmi kérdésnek, ily módon hatalmi kérdéssé való átescamotirozásához, hozzájárulni hajlandó-e? hogy hajlandó-e egyszerűen minden indok nélkül, midőn az ellenkező indokoltatott, azt mondani; mi nem tudjuk ugyan miért, de akarjuk, hogy ez a kormány uralkodjék tovább és maradjon ! (Mozgás jobbfelöl.) Én ezt a t. többség és minden egyes tagjának megítélésére bizni kénytelen vagyok, de azt azután megvallani szintén kötelességemnek tartom, hogy akkor önök részesek a felelősségben, (Felkiáltások jobbjelöl: Igen!) azért, ha a 43
