Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-217

217. országos ülés márc/ins 5 1880. 305 nek pénzügyi tekintetben némi könnyítése. (Ugy van ! a jobboldalon.) Igenis, t. ház, a boszniai actió — azt nem tagadja senki és az különös, hogy olybá volt feltüntetve, mintha a pénzügyminister, vagy a pénzügyi bizottság, vagy a ministerelnök tagadta volna, hogy a boszniai actió nagy hátrány képezett államháztartásunk rendezésében, -—igen érezhetően visszalökte két évre mérlegünket, azt nem tagadja senki. Nagy összegek, melyeknek fedezéséről kölcsön utján kellett gondoskodni, azoknak kamatai és a direct kiadások e tekintetben minden esetre súlyosbítólag hatottak államháztartásunk rendezésére. (Igaz! balfelöl.) Azonban t. ház, abból, hogy ez igy van, nem lehet azokat a következtetéseket kivonni, melyeket erre építettek és azon az igen súlyos vádak és sötét képek, melyeket abból következtetnek, egyáltalán nem állanak. És ezt leginkább ki lehet venni abból az összehasonlításból, melyet a tisztelt képviselő ur az 1877-iki zárszámadás eredménye és az 1880-ik évi előirányzat köztt felállított. (Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő ur: az 1877-diki zárszámadási eredmény szerint 267* millió volt a deficit, 1880-ra elő van irányozva a deficit 267* millióval; minthogy pedig még más kiadások is lesznek, tehát összesen 30—32 millióra fog emelkedni. Tehát egy jelentékeny visszaesés, nagy csökkenés van a mi pénzügyi viszonyaink köztt és ez igen sötét képet nyújt a jövőre nézve. Hát t. ház, hogy egészen concrete ítélhessünk, nem fogok bocsátkozni semmiféle mesterséges számításba, nem fogok számcsoportokat felhozni, elfogadom teljesen és tökéletesen tisztelt képviselőtársam felállítását. Legyen igy. De nézzük meg annak a mérlegnek azon tényezőit, melyek a pénzügyi viszonyok romlására, vagy a pénzügyi erők csökkenésére, az államháztartás zavarára nem mutatnak és ha ezeket is számításba vesszük, akkor lássuk, hogy áll a mérleg ? E tekintetben nem akarom felemlíteni, hogy gazdasági czéíokra az 1880-iki költségvetésben 112,000 írttal több van előirányozva, hogy tanintézetekre többet költünk, 356,000 frttal, nem fogom azt mondani, hogy a fiumei hajózásra 125,000 frttal többet költünk mint akkor. Nem. Ezen kiadások most már rendes kiadások, noha erőt nyújtó, fejlesztő kiadások, de mégis olyanok, melyek a mérlegben tökéletesen helyén vannak, melyeket onnét eliminálni nem szabad. (Helyeslés jobbfelöl.) De igen, t. ház, midőn arról vau szó, hogy több törlesztessék az adósságokból, több fogyasztassék az előlegekből, államjavakból és egyszersmind, hogy több beruházás történjék — ez a három positio már olyan roppant különbséget tesz a pénzügyi mérlegre nézve, de egyszersmind j KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. X. KÖTET. az államháztartás viszonyaira is és ha én azt mutatom ki, hogy 1877-hez képest 1880-ban ezen mérlegben, melyet a t. képviselő ur felállított, 1.999,219 frttal több fordittatik törlesztésre, ha azt mondom, hogy beruházásra ezen évben egy millióval több fordittatik, ha azt mondom, hogy az előlegek, államjavak, értékek fogyasztása az 1877-diki mérlegben több volt 2.300,000 frtnál, mint ebben a mérlegben, akkor ezen számokat ki kel], hogy hagyjam, hogy a pénzügyi állapotot helyesen megitélhessem. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) És ezen esetben 4 millió 300 ezer frttal jobb ezen mérleg, mint az 1877-iki. Ezek oly természetes értékcsökkenések és törlesztések, melyeket szó nélkül hagyni nem lehet. És t. ház, e tekintetben még nem is vettem számításba, hogy e költségvetés fedezeti része nem perfeet, mert pld. a szállítási adó ki van belőle bagyva s ha még ezt is számításba veszem, akkor 5 millióval jobb ezen mérleg, mint a 77-ki. Ha ez sem haladás, akkor nem tudom, mi a haladás. Az igen t. képviselő ur, eminenter a boszniai kiadásokkal foglalkozik és ezzel kell minden esetre tisztába jönni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur azt mondotta, hogy ezen czím alatt 77* millió forinttal terheltetik államháztartásunk és igy el van nyelve a kiegyezés eredménye. Ezt természetesen nem értette strickte véve, mert ő a kiegyezés eredményét 97a millióra tette, tehát marad 2 millió az államháztartás többi részének fedezésére. Azonban lássuk a számítást magát. A boszniai kiadások fedezésére igen helyesen felszámítja az ezen czím alatt felvett kölcsönök kamatait, t. i. 3.200,000 forintot. Szó nem fér hozzá! Azután azt mondja, azon actio következtében beállott cursusveszteség szintén állandó teher 12.500,000 frtban. A mint volt szerencsém beszédem elején kimutatni, ez el nem fogadható s azt hiszem, maga a képviselő ur sem fog kifogást tenni ellene, ha azt mondom: vegyük, hogy ezen actio következtében 500,000 frt évi veszteség hárult reánk és igy lenne 3.700,000 frt, akkor azt mondom, hogy a boszniai rendkívüli kiadásokat, melyek most a közös költségvetésben fordulnak elő 2.500,000 forinttal, ezt sem az 1877 és 1880 köztti összehasonlításban, sem az állandó mérlegben igy szerepeltetni nem lehet. Mert hogyan állt a mérleg 1877-ben? Ha az 1877-iki összes közösügyi kiadásokat vesszük, akkor volt 347* millió frt. Ha most a boszniai rendkívüli kiadásokat is hozzáadom az 1880-diki előirányzatban felvett közös kiadásokhoz, tesznek ezek 33.800,000 forintot. Tehát most 700,000 frttal kisebb a közös kiadások összege, tehát a kiadások mérlegét nem i rontotta, sőt 700,000 frt latitude van a közös 39