Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-217

298 21?. országos ülés márcziiis 5. 1SS0. védelmezni, vagy nekik elismeréssel adózni, ha abból Tisza Kálmán ellen fegyvert kovácsolhat­nánk és mert ezen támadás, egyszersmind az általunk elfogadott alapelv komolysága iránti hitet is méltán megrendíti. Én is megtámadom a kormányt, éu is bizal­matlansággal viseltetem iránta, de azért a jelenlegi kormány rovására nem veszem védel­membe azokat, kik e haza önállóságát elég könyelmüen eljátszották. Felszólalásom másik indoka az, hogy Szilágyi Dezső t. képviselőtársam némely megjegyzéseire válaszoljak. Szilágyi Dezső képviselő ur vállalkozott azon nehéz feladatra, hogy pártjának közigazgatási programmját előadja. Mennyire sikerült ez neki, azt különösen pártja bírálhat)a meg. Én azonban megvallom, hogy az ő egész felszólalásában csakis szónoki tehetségének egy újabb bizonyí­tékát látom. A képviselő ur szokott dialecticájá­val érvelt a közigazgatási tisztviselők kinevezése mellett és ezt épp oly őszintén tette, a mily őszintén tudott ő érveket érvekre halmozni a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, éppen a kinevezés ellen. Én mindig nagy élvezettel hallgattam a t. kép­viselő ur felszólalásait, mert hiszen ö nagyon szépen, okosan szokott beszélni és mégis daczára annak, habár nagy elismeréssel adózom is tehet­sége iránt, megvallom, beszédei rám soha sem szoktak meggyőző hatással lenni. És ez nem azért van, mintha éu talán az ő őszinteségében kételkedném, mert nagyon jól tudom, hogy ő mindig őszintén beszél. De mert azt is tudom, hogy a milyen őszintén tud valamit védeni, épp oly őszintén tudja ugyanazt meg is támadni; tehát nem vagyok tisztában magammal, hogy a sok őszinteségek közül, melyiknek adjak első­séget. (Derültség.) A közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, a képviselő ur oly fényes beszédet tartott, hogy mindenki azt hitte, hogy ezen intézmény a kerek világon a legjobb intézmény lesz. És ha talán ma megkérdezzük őt, egész őszintén azt fogja mondani, hogy az a legtartha'lanabb intézmények egyike. A Szilágyi képvist lő ur által előadott prograni­mon nagyon meglátszik, hogy a hosszas tanácskozás és vajúdás utáni compromissum eredménye. Van abban mindenből valami, nem zár ki semmi irányt, sejtetni enged valamit minden irányban. De én nem is hiszem, hogy ő az általa előadott programm szerint óhajtaná a közigazgatást reformálni. Ezen programm csak azért született meg, hogy alkalom adassék pártja minden tagjának, nyugodt lelki­ismerettel az Apponyi határozati javaslatára szavazni. E programmban, t. ház, benne van a köz­igazgatási tisztviselők kinevezése, de mert félt, hogy ezzel megharagítja pártjának azon tagjait, kik a kinevezés ellenségei, tehát azon elasticus kifejezést használja, élethossziglani alkalmazás, de hogy e miatt pedig azok ne haragudjanak meg, kik feltétlen trrátjai a kinevezésnek, tehát hozzáteszi, hogy az élethossziglani alkalmazásnál a központi hatalomnak kell a döntő befolyást biztosítani. Hangsúlyozza e programm, hogy mennyire szükséges, hogy az állami akarat azon­nali érvényre emelésére, a közigazgatási tiszt­viselők a központi hatalomtól függjenek, de köz­vetlen utánna hangsúlyozza, hogy módot kell keresni, hogy a közigazgatási tisztviselők a köz­ponti hatalom befolyása alól felszabadittassanak. Ellenőrzést akar alulról — ellenőrzést felülről. A felülrőli ellenőrzést akarja, hogy a központból jött rendeletek pontosan végrehajtassanak, az alulróli ellenőrzést pedig akarja azért, hogy a törvényszerűség biztosíttassák, a netaláni differen­tiák esetében azonban a központ által kinevezett tisztviselőkre akarja bizni az eldöutést. A köz­igazgatás körébe tartozó ügyek egy részét a kinevezett tisztviselőkre akarja bizni, más részét collegiumokra, hol választottak és kinevezettek együtt üljenek, egy harmadik részét pedig a mumcipális autonómia körében akarja hagyni. Óhajtja az önkormányzati testületeknek hatá­rozati jogát bővíteni, de ugyanekkor szüksé­gesnek mondja A központi hatalom befolyását erő sebbé tenni. T. képviselőház, e programm oly mixtum compositum, melynek komolyságát én egész hatá­rozottsággal kétségbe vonom. De e programm létrejövetelének oka, véleményem szerint, csak az volt, mert a t. képviselő ur és pártja vetették fel e kérdést és mert átlátták, hogy ezen kérdés, melyet fölvetettek, nem elvi alapon, hanem tisztán és kizárólag, a kormány, vagy jobban mondva a Tisza Kálmán megbuktatására alakult pártjukat szétrobbanthatja, tehát Szilágyi Dezsőt bizták meg, hogy készítsen egy olyan kalapot, melyről a párt minden tagja hihesse, hogy az ő fejére készült. Legyen meggyőződve t. képviselő ur, hogy közigazgatásunk hiányait én is nagyon érzem s ez irányban reformok ellensége sem vagyok, sőt azt pártom is melegen óhajtja, a mint ezt már tegnap Szederkényi t. barátom is helyesen kife­jezte. Igaz, hogy félünk a reformoktól, ha azt a jelenlegi kormány, vagy önök vennék kezükbe, mert megvagyunk győződve, hogy azok a nemzetre, a közszabadságra nagy hátrányokat eredmé­nyeznének. Czélunk tehát közigazgatásunk javítása szem­pontjából látszólag ugyanaz, de tényleg nem, mert a t. képviselő ur és pártja a jó közigaz­gatás czége alatti központosításra törekszenek

Next

/
Thumbnails
Contents