Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-216
216. országos ülés márczins 4. 1880. 281 megismerteti azokat a tudományt szomjúhozó ifjúsággal; mint gyakorlati politikus ellenben némi aggodalmakkal és scrupulusokkal ugyan, de mégis magáévá teszi és védi azon kiegyezési politikát, mely egyaránt sújtja, — és pedig sújtja a védvámrendszer minden hátrányaival, annak minden előnyei nélkül, saját iparunkat épp ugy, mint mezőgazdaságunk életérdekeit. A képviselő ur tehát vizet tradál és bort iszik. Avagy nem tart attól a t. képviselő ur, hogy tanítványaiban nem éppen fogja erősíteni a tudomány hatalma és áldásai iránti hitet és lelkesültséget, ha azt látják, hogy azok, a kik a tudományt hirdetik és terjesztik, akkor midőn annak gyakorlati alkalmazására vállalkoznak, meghazudtolják mindazt, a mit vaskos kötetekben lefektetnek. De itt még csak a t. képviselő ur iparpolitikájának egyik fejezetével foglalkoztam. Nincsenek kezünkben, mondjuk, politikai kényszerűségek miatt, nincsenek kezünkben a nagyobb szokású eszközök, mit tehetünk tehát az adott viszonyok köztt, kisebb eszközök rendszeres alkalmazásával az iparfejlesztés terén ? Erre is csak az indirect választ adja meg a t. képviselő ur. Ő ugyanis egészen elhibázott és ferde iránynak tartja azt, hogy mi egyrészről az államnak sokkal többet rovunk fel, mint a mennyire az képes és másrészről, hogy mi folytonosan orgauisálni akarunk, de nem gondoskodunk az organisálandó elemek egyéni qualificatiójának emeléséről. Hát kérem, ezek sajátságos tudományos tételek. Kautz képviselő ur kérdezi gróf Apponyit, hogyan képzeli ő az iparalapítás és iparfejlesztés körüli actiót? A vámpolitika tekintetében kezeink még 8 évre kötve vaunak, de különben is a képviselő ur, egész tudományos irányánál fogva perhorrescálja a protectionistieus eszközökkel való iparfejlesztést, — már t. i. itthon, de nem Ausztriában ; azután a képviselő ur perhorrescál minden hatályosabb állami kedvezményt és végre a képviselő ur perhorrescál minden erőteljesebb ipari organisatiót a társulási kényszer alapján, melylyel mi éppen a szakoktatás hatályozott szervezését és a technikai haladás előmozdítását is elérhetni véljük. Én nem tehetek róla, de én mindezen combinált perhorrescálásokban nem láthatók egyebet, mint bizonyos nemét a magasabb tudományos nihilismusnak (Ugy van! a baloldalon) és nagyon tartok tőle, hogy lesznek sokan, kik hajlandók lesznek Jókai képviselő ur minapi humoreszkjét ugy variálni, hogy megverte a Jézus annak az országnak a gyakorlati közgazdasági politikáját, melynek irányadó parlamentáris tényezői, a nemzetgazdaságtan professorai? (Derültség a baloldalon és a szélső baloldalon.) De hát, t. ház, Kautz képviselő ur legalább a jövő zenéjeként felemlíti a valutakérdést, melyet KÉPVH. NAPLÓ 1878 —81.X. KÖTET. ő ugy látszik a 30 milliónyi deficit mellett is megoldásra vezethetni vél, azután megérinti az adóreformot, postatakarékpénztárakat stb., — de miért nem Örvendeztetet meg a t. közgazdasági minister ur, a tavali budget-vita alkalmával igért közgazdasági actió programmal ? Hiszen az egész ország közvéleménye felkarolja és hangoztatja a nemzeti ipar ügyét, a t. minister ur bizonyára tisztában van magával, mely törvényhozási és kormányzati rendszabályok és minő egymásutánban fognak ez irányban foganatba vétetni. Midőn a minister úrhoz két ízben e házban kérdés intéztetett, hogy mért nem kezdeményezi legalább az ipartörvény módosítására vonatkozó novelláris törvényjavaslatot, melyre a ház még hivatalbeli elődjét 1878. június havában utasította, azt méltóztatott mindkét esetben válaszolni, hogy a minister ur jelenleg a pbylloxera-ügyével, az erdélyi birtokrendezési kérdéssel és az árúforgalmi statisztika ügyével van elfoglalva és egy ministernek is csak napontai 24 óra áll rendelkezésére. No hát ezen kérdések ketteje időközben szerencsésen a megoldás stádiumáig jutott el és igy a t. minister urnák, hihetőleg van már ideje az ipar érdekében is a rég óhajtott erélyes és tervszerű actiót megindítani. Én elmondom a t. ház engedelmével, hogy miből áll eddig az első és egyedüli nagyjelentőségű actió. (Halljuk! Halljuk!) A minister ur gondoskodott arról, hogy a régi országos iparegyesületben eddig egyesített erők megosztásával, egy oly új, mint iparos körökben elnevezték, „ministerialis iparegyesület" létesüljön, melynek szervezője és szóvivője éppen azon ministerialis tisztviselő, ki az iparügyi ressorttal soha nem foglalkozott, a szaktanáeskozmáuyokban soha részt nem vett, iparos körökben soha nem mozgott és ki soha sem titkolta a kisebb iparosok és a kézműipar emelésére irányzott törekvések iránti nagy ellenszenvét. Az érdekelt körökben mindenki tudja, mi a czélja ezen leginkább a németajkú nagyiparosok és nagykereskedők bevonásával kezdeményezett egyletnek, melynek egyenes kormánybefolyás alatti alakítása a mi viszonyaink köztt, már csak azért is az iparfejlesztési érdekeknek nagy kárára történik, mivel az erők szétforgácsolásának és a ministerialis befolyástól eddig független nézetnyilvánításoknak czélba vett ellensúlyozásán kivül, a mi viszonyaink köztt az iparügynek minden igaz barátja veszélyesnek és azért kárhoztatandónak fogja találni azt, ha a gyáripar és kézműipar köztt az együttes és közreműködő szervezkedés helyett, mesterkélt válaszfalak állíttatnak fel. Ügy van! a baloldalon.) És ha én ezt ez alkalommal felemlítendőnek véltem, kifejezést akartam adni a legszélesebb szakkörökben keltett resensusnak a felett, 36