Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-214

214. országos ülés márezins 2. 1880, 247 hetién eorollariuma az országos hadügy, pénzügy és külügyek fölötti rendelkezés. Ámde a most létrejött közösügyes törvények által — a magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé decretáltatott — s annak nemcsak szervezete — vezénylete — de még alkalmazása is a magyar ministeri felelősség alól elvonatott és a magyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsáttatott. A hadi költségvetés megvizsgálásának módja és megszavazásának joga a magyar országgyűléstől — mely azt eddig kizárólag gyakorolta — elvonatott s a birodalommal közös delegatiókra ruháztatott át és igy idegen beavatkozásnak — szavazásnak — és határozásnak vettetett alá. 0 Felsége a magyar király legújabb intézkedése által — édes hazánk az „osztrák-magyar birodalom" elnevezésben bekebeleztetik — és igy önálló államisága — az összbirodalmi czímben absorbeáltatik. E három tételek tagadhatatlan következménye, miszerint Magyarország elvesztve nemzeti létének legfőbb, legpracticusabb biztosítékait — képtelenné válik arra: hogy állami életére s önállása — avagy csupán anyagi felvirágzására — kereskedelmére nézve szabadon rendelkezhessék, hanem egyedül az örökös osztrák tartomány érdekének alárendeltetve — az összbirodalom gyarmatává s attól függővé tétetik. A dolog ily állásában a hadsereg létszámának — s az adónak alászállítása nem eszközöltethetvén, az osztrák statusadósságokból a nemzet által elviselhetlen nagy rész fogadtatott el — s az absolut kormány alatt behozott indirect adók törvényesíttettek — s azoknak behajtására szolgáló hivatalos személyzet, holott azt az 1861-iki felirat oly találólag, mint a nemzet boszantásával s megaláztatásával járót jelezte — nemcsak állandósittatott, de sőt a fizetésekben hátrányban maradandó honpolgárok adóbeli tartozásaik után járandó késedelmi kamatok megfizetésére köteleztettek. E gyászos vívmányokkal szemben, Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék közönsége ezúttal is hangot adva azon féltékeny hűségnek, melyet az ősalkotmány iránt érezni meg nem szűnhet, kötelességének tartja, határozatilag kinyilatkoztatni : Hogy megyénk szervezete óta az új institutiók iránt táplált aggodalmaink keservesen valósultak — s hogy a hongyülés tartama alatt keletkezett megyei föliratok és határozatainkban indokolt elveinket s illetőleg azok nyomán elfoglalt ellenzéki álláspontot: bár a törvények végrehajtását, valamint eddig, ngy ezentúl is pontosan teljesítendjük —helyesnek -—jogosnak és a következés által beigazoltnak tapasztaljuk. Hogy az 1848-ki törvényt vévén alapul s irányul —- azokból kifejtett jogok és kötelességek érvényesítését —• szóval az 1848-iki törvények visszaállítását s az által a nemzet önállósága s függetlensége visszaszerzését — törvényes utón — és alkotmányos eszközökkel elérni törekedünk ; Hogy az 1868-iki törvények által létrehozott közös ügyek — delegatiók — és közös ministeriumok megszüntetését óhajtjuk. Hogy a nemzeti önálló hadseregnek életbeléptetését sürgetni meg nem szűnünk s — hogj* végre Magyarország pénzügyének, külügyei és kereskedelme önálló és független helyreállítását a jövő törvényhozás előtt szorgalmazni fogjuk." íme, t. ház, ez volt a politikai programm és ez az, melyet az országos 48-as pártnak nevezett akkori ellenzék elfogadott. Látják önök, a következés igazolta minden tételét; látják önök, hogy a delegatió rendelkezvén Magyarország vére és pénze felett, megszavazták a hadsereg költségeit, elfoglalták Boszniát és Herezegovinát; látják önök, hogy a kereskedelmi viszonyok, magyar önálló bank, váraszerződések kedvező megoldásra nem jutottak, azért, mert a közösügyes alku azt megakadályozta mely Magyarországot egyenesen az osztrák örökös tartományok érdekeinek szolgáltatta ki. Látják önök, hogy az ország külügyei feletti rendelkezés kezünkből kivétetvén, a berlini szerződésben elhatároztatott egy tartomány elfoglalása, elhatároztatott későbben annyi, meg annyi milliónak a nemzet által köteles kifizetése és Magyarországnak egyéb szerep nem is jutott, mint azon szomorú szerep, hogy mindezen megtörténteket post festa, mint ténynyé vált dolgokat beczikkelyezze. íme, t. ház, ebben foglaltatik álláspontunk igazolása. De egyszersmind igen t. képviselőtársam Szilágyi Dezső irányában is szolgáljon ez bizonyságul, hogy akkor mi volt a megye hatalma és mi most, azon bureaueratikus testületnek, a mely a régi megyét, vagy munieipiumot, vagy Önkormányzattal felruházott közigazgatási testületet meg sem közelítheti. Akkor a kormány egy királyi biztos kiküldését látta jónak és a királyi biztosnak az volt a feladata, hogy az imént felolvasott határozat indítványozóját és az azt pártolókat a törvény sorompója elé állítsa: sőt a királyi Curia praxisával merőben ellenkezőleg, innen a grémiumból egy királyi r táblai biró kiküldetett az inqmisitió vezetésére. Es mit cselekedtünk mi Hevesmegyében? Bíztunk igazságos jogunkban, nem rettentünk vissza, védtük magunkat úgy, hogy a királyi biztost a kormánynak végre vissza kellett hivnia és egy