Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-212
172 212. országos ülés február 28. IS80. Antal Gyula jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az interpellatiós könyvben a következő bejegyzések foglaltatnak : Bakay Nándor, a Szeged város újjáépítésére vonatkozó törvényjavaslat érdemében, a ministerelnökköz; ugyancsak Bakay Nándor, a Szegedváros építési tervének felülvizsgálása tárgyában, a ministerelnök úrhoz; ugyancsak Bakay Nándor, a szegedi és tiszaszabályozási kölcsön tárgyában, a pénzügyministerhez. Elnök : A képviselő ur az interpellatiókat a mai ülés végén a rendes időben meg fogja tehetni. Antal Gyula jegyző: Az indítványkönyvben a következő bejegyzés foglaltatik: Majoros István indítványa, hogy a len- és kender-termelés ügyében a kereskedelmi minister utasittaseék törvényiavas lat beadására. Elnök: Az indítványtevő képviselő ur, ha a t. báz beleegyezni méltóztatik, az általános vita befejeztet követő napon fogja indokolni indítványát. [Helyeslés.) Következik a napirend: a tegnap félbeszakadt tárgyalás folytatása. B. Jeszenszky Sándor: T. ház! A tegnapi és tegnapelőtti napokon mondott nagy szabású szónoklatok után, gyengeségem tudatában nem gondolhatok arra, hogy a babérért küzdőkkel lépjek sorompóba, meggyőződve levén arról, hogy csakis teljes egyszerűségemet bizonyíthatom. Ha mégis felszólalni kénytelen vagyok, ezt nem saját akaratom, de a kényszerűség következtében teszem. [Halljuk! Halljuk!) Egyik igen t. barátom és képviselőtársam, Széli Kálmán, általam igen tisztelt képviselő ur nagy szabású szónoklatának befejeztével, ezen szavakkal fordult hozzánk: ,,Ezek után most már lehetetlen, hogy bizalommal viseltessünk a kormány iránt." Lehetetlen, hogy ezen nyilatkozatra én is pár szóval ne reflectáljak, nehogy szédelgőnek tartassam e padokon, a hol helyet foglalok. (Halljuk!) Éppen azért tisztelettel kérem a ház türelmét, hogy igénytelen szavammal igen rövid időre figyelmét igénybe veszem. (Halljuk!') Én nem választatásom óta vagyok pártonkívüli, hanem már 1865-ben, midőn a párt-élet a testvéri háborút felkeltette, akkor már elhatároztam magamat, hogy én ezen barezban részt nem veszek soha, hanem egyszerű meggyőződésemből eredő szavamat hangoztatom egyéni álláspontom megjelölésére; de én ugy hiszem, hogy a képviselő ur, a ki minket megszólított, nem egy véleményt táplált a Széli Kálmán képviselő ur által mondottakra nézve. Én nem lelkesülhetek e nagyszerű nyilatkozat fölött, mert megvallom, nem akarok Ítéletet mondani fölötte, a mire hivatva nem is lehetek gyengeségem miatt, de subtilis érzéssel én ast helyeselni nem tudom, hogy mint minister, előbbi testvéreit akkor, midőn az ellenzéki padokon mások is elegen találtattak, éppen ő támadja meg, azok irányában éppen ő mondja ki a bizalmatlansági nyilatkozatot. (Derültség a baloldalon.) Különben is igen röviden akarok némely nézetére nyilatkozni, a mennyiben, mint értesülve vagyok, most már ő is hajlandó lenne a pénzügyministerséget ismét elvállalni. (Általános élénk derültség.) Bocsánatot, kérek, én igy hallottam. (Nagy derültség.) Nem tehetek róla, solum relata refero. (Tartós derültség.) E tekintetben pedig ismét kétszeresen nem helyeselhetném a t. képviselő ur eljárását, mert ha akkor ok volt a boszniai ügy arra, hogy kilépjen a ministeriumból, ma már, mikor ez bennfoglaltatik, hogy akkor miképen lehessen belépni, azt én megvallom, szerénységem mellett felfogni képes nem vagyok. (Élénk derültség a haloldalon. Széli Kálmán közbeszól! En sem!) A mi a bizalmatlansági nyilatkozatot illeti, én nem pártszemüvegen nézem a dolgokat. En 67-től egészen máig azt tapasztaltam, hogy egyik ministerium a másik után haladva, mindig alább és alább szállt, inig végre a mostaui ministerium talán a legalantabb áll. (Elénk derültség a balon.) En tehát itt nem az egyénekben látom a hibát, hanem az intézményekben s e tekintetben Irányi t. képviselőtársamnak tökéletesen igazat adok ; (Élénk helyeslés és derültség a szélső balon) és a szélső baloldallal csak annyiban nem egyezem meg, (Halljuk! Halljuk ! a szélső baloldalon), hogy a fennálló viszonyokat mostanában megdönihetőknek nem tartom s bevárandónak r hiszem azon időt, midőn az egyezség letelik. És minthogy azon meggyőződésben vagyok, hogy ha más kormányt ültetnék is a jelenlegi helyébe, másként nem lehetne, mint ez, azért én bizalmatlanságot a kormánynak nem szavazok. (Helyeslés jobbfelül, derültség a balon) Hanem azt óhajtom, hogy ha a mi szomorú házassági szerződésünk alatt, a Lajtántúli feleség túlköveteíéseinek mindenben engedni kénytelen is, (Élénk derültség a baloldalon) mint papucsuralom alatt állók, legalább abban, a mi kizárólag minket illet, legyünk kizárólag és határozottan magyarok; hogy igy azt, a mit engedékenységünk által elveszítettünk, a magyar államnak magyarrá tétele által kárpótoljuk; hogy mikor megjön az idő, midőn ezen szomorú viszonyon segíteni lehet, akkor legalább megerősödve és megcsontosodva és talán valahára egyetértve, nem ilyen zilált állapotban, mint most vagyunk, segíthessünk bajainkon. Ezek yoltak azok, miket mondani bátor voltam. A költségvetésre pedig, mint olyan ember. a ki csak garassal tudok bánni és szoktam ez I ideig, milliók tömkelegébe nem keveredem, de
