Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-210

210. országos ülés dött, annak idejét kimutatni semmiféle areheolog nem képes; de a mely elvégződhetik, — tartok tőle — éppen akkor, ha törvénynyel akarja azt biztosítani a cabinet. (Ugy van! balfelöl.) Mig törvény arról nem hozatik, addig joga lesz a magyar népnek, de attól tartok, hogy abban a törvényben, mely hozatni fog, nem lesz egyéb, mint perrendtartás, melynek szakaszai alapján, azt a jogot el fogják vitatni az állam nevében az ő hatalmának kezelői. Egyébiránt itt igenis érintem azt, hogy ha bármily mélyen meg volnék is arról győződve, hogy annak a jognak szabályozás kell és törvényt kell hoznunk az egyesülési, vagy gyülésezési jog rendezéséről, még akkor is azt mondanám, hogy a jelen cabinet alatt, a mostani igen t. miuisterelnök kormányvezetése mellett, én ily törvényjavaslat előterjesztésébe, tárgyalásába és elfogadásába semmiesetre bele nem bocsátkozom. (Helyeslés a szélső balon.) Az igen t. miuisterelnök öt év óta áll már Magyarország kormányának élén; öt év alatt sokat cselekedett, sok jót, sok roszat, mondjuk ki ezt. De én csak azt tudom, hogy kezébe vette a vármegyét és azzal akart valamit csinálni és csinált a közigazgatási bizottság segítségével adóvégrehajtó közegeket. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Kezébe vette a bankkérdést, hogy majd ő megoldja azt és csinált közös osztrákbankot és nyolezvau millió magyar bankadósságot. Kezébe vette az állam pénzügyeinek rendezését és öt év alatt csinált ötszázmillió forint újabb adósságot és csinált deficitéi., mely lesz harminczmillió, tavaly volt 40, harmadéve 60 millió. Kezébe vette a beszállásolási ügyet, a katonai laktanyák elkészítésére vonatkozólag és alig hittük volna, már is, a mint hozzányúlt Magyarország egyik legmagasabb és legerősebb jogát, a katonai békelétszám meghatározásának törvényhozási és kormányzati jogát vesztette el. (Felkiáltások jobb/elöl: Ah! Ah! Zajos felkiáltások a szélső balról: Igen! Igen!) Kezébe vette a parlament vezetését, mint pártvezér, mint vezére egy nagy többségben levő pártnak és kormánynak s lett belőle corruptió (Zajos helyeslés a szélső balon. Ellenmondás jobbfelöl.) és lett az incompatibilitási törvény helytelen magyarázata folytán, a képviselőkből lehetőleg — legalább — lehetőség szerint kormányi diurnisták. (Derültség.) A ki, t. ház, a legfontosabb, a legnehezebb, a legideálisabb és legreálisabb kérdések bármelyikét kezébe vévén, kezének érintése által azokat a kérdéseket ily nagy szerencsétlenségre jutatta, kezének érintése által legjobb institutióinkat, csonkává, bénává tette, én, t. ház, annak a cabinetnek a kezére ily fontos jogok rendszabáfebroár 26. 18S0. j£ j lyozását nem tartom opportunusnak rábízni. (Zajos helyeslés a, balon.) A t. ministereinök ur irányában gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam nagy csodálkozását és nagy elismerését fejezte ki abban az irányban, hogy a t. ministerelnök ur rendkívüli képességgel bir parlamenti pártok vezetésére, rendkívüli képességgel bir a ministeri széken való megmaradásra, hozzá tehette volna, hogy rendkívüli képességgel bir a ministeri székre el is jutni. (Derültség a szélső balon.) A t. ministerelnök ur igen kegyes volt őt is megtanítani azon mesterségre, megtanítani őt a parlament, a többség vezetésére és a kormányszéken való megmaradás titkainak felfogására. Azt mondja, hogy neki összes mestersége a párt vezetésében abban áll, hogy ő bizony a párt tagjainak kívánságát gyakran megszokta tagadni s nem szokta teljesíteni. (Derültség a szélső balon.) No, már bocsánatot kérek, de ha kimondta, el kell hinni. (Zajos derültség a bal- és szélső balon.) De én azt hiszem, ha én elhiszem is, az országnak főispánjai, igen sok bírája, igen sok közjegyző, igen sok királyi- és kormánybiztos és igen sok e

gyéb javadalma, egyáltalában nem fogja a t. ministerelnök urnák elhinni, hogy az ő mestersége csakis abból áll, hogy megszokta a kérelmeket tagadni. Azt is mondta a t. ministerelnök ur, hogy a kormáirvrajutás titka abban áll, hogy nem kell arra vágyakodni; a kormányon maradás titka pedig abban áll, hogy el kell onnan készülni. (Derültség.) Már, t. ház, én azt láttam 5 év alatt néhányszor, 4—5-ször tapasztaltam, hogy az igen t. koimányelnök ur arról a helyről csakugyan elkészülődött, vagy legalább azt mondta, hogy elkészülődik; lemondását benyújtotta; igen jelentékeny kérdésekben nyújtotta be, olyanokban, melyek fölött nem volt egy nézeten az ausztriai kormánytényezőkkel és törvényhozással és talán nem volt egy nézeten a koronával; igen nagy kérdésekben történt az; hanem hát a t. ministerelnök urat az a szerencsétlenség üldözi már régóta. 5 év óta, hogy neki mindig ellenkezőt kell cselekedni, mint a mire vágyakozik, mindig ellenkezőt kell végrehajtani, mint programmja; mindig ellenkezőt kell teljesíteni, mint a mi az ő Ígérete. Ezt elismerem t. ház, igen nagy parlamentaris szerencsétlenségnek, de én azt hiszem, hogy ez az igazi jó eszköz azon a kormányon megmaradni. (FMnk tetszés és taps balfel öl. Derültség.) Nem az onnan való elkészülés, hanem a nagykérdések súlya alatt való megalkndás, az igen is biztosítja azon helynek birtokát. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Én beft-jezem t. ház beszédemet, (Halljuk! Halljuk!) csak egyben mégis egykori pártvezérem Deák Ferenez szavait akarom ismételni,