Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-209
1QQ 209. országos ül<% harmadikban a közigazgatási bizottság és minister. A tanfelügyelő és személyzete, valamint az állami és községi iskolák tanítói ellen, első fogban a közigazgatási bizottság, másodikban a minister. Az államépitészeti hivatal főnöke ellen, első fokban a közigazgatási bizottság, másodikban a minister; a személyzet többi tagjaira nézve, első fokban a középitészeti fegyelmi bizottság, másodikban a közigazgatási bizottság, harmadikban a minister. A posta- és távirda-igazgatók ellen, első fokban a közigazgatási bizottság, másodikban a minister; a személyzet többi tagjait illetőleg, első fokban a posta- és távirdaigazgatósági fegyelmi bizottság, másodikban a közigazgatási bizottság, harmadikban a minister. A fogházfelügyelök ellen, első fokban a kir. ügyész, másodikban a közigazgatási bizottság, harmadikban az igazságügyminister. A kir. adófelügyelő ellen, első fokban a közigazgatási bizottság, másodikban a pénzügyminister; a személyzet többi tagjai és az összes exponált pénzügyi közegekre nézve, első fokulag az adófelügyelőségi fegyelmi bizottság, második fokban a közigazgatási bizottság, harmadikban a pénzügyminister. A ministeriumok központi személyzete és az egyes kirendeltségek főnökei ellen, minők például a pénzügyi, katasíerí, bánya-, jószág- és államvasuti igazgatók, első és egyetlen fokban az illető minister; a kirendeltségi személyzet többi tagjait illetőleg pedig, elsőfokulag az azok kebeléhen alakított fegyelmi bizottságok, a második fokban ministerek. Végül illetékességi Összeütközések eseteiben, a bivatalfőnökök, a közigazgatási bizottság és a minister. Ha már most, t. ház, a közigazgatási bíráskodásnak előttünk fekvő rajzát, mely az államigazgatásnak összes ágait átöleli s igy minden hiányossága és lehető tévedései daczára is eléggé alkalmas arra, hogy a bírálatnak hasisául szolgáljon, komolyan szemügyre vesszük, mit tapasztalunk? Tapasztalni fogjuk mindenekelőtt, hogy államigazgatásunk némely ágait illetőleg, egyetlenegy fórum létezik, mig másokra vonatkozólag az első fokban hozott határozat ellen legalább is egy, nem ritkán két, sőt tekintettel a főispán részére az 1876. évi VI. t.-czikk által biztosított rendkívüli jogra, néha három felebbvitelnek is van helye. Tapasztaljuk továbbá, hogy közigazgatási bíráskodást gyakorló hatóságaink közül némelyek és pedig sok esetben, az olvasni és irni is alig tudó községi bírótól elkezdve, fel a ministerig, mint egyes bíróságok járnak el, mig mások, minők például a községi képviselőfebruár 25. 1880. testület a törvényhatósági és közigazgatási bizottságok több személyekből álló corporátiót képezve, társasbiróság módjára hozzák határozataikat. Tapasztalni fogjuk, hogy némely esetekben az egyes bíróságként eljáró közigazgatási hatóság, első fokú hatóság, mig más esetekbeD, például a vizépitkezéseknél felmerülő vitás kérdésekben, az esetleg 600 személyből állható corporativ törvényhatósági bizottság határozata ellen, az egyetlen egy személyből álló ministerhez lehet fellebbezni. Tapasztalni fogjuk, hogy daczára az 1869. évi IV. t.-ezikkben kimondott azon nagyfontosságú elvnek, miszerint az igazságszolgáltatás, a közigazgatás többi ágaitól elválasztatotf, némely közigazgatási ügyágakban, minden fokban, az igazságszolgáltatási hatóságok Ítélnek, sőt oly esetek is fordulnak elő, melyeket illetőleg egyik fokban igazságszolgáltatási, másik fokban pedig közigazgatási közeg határoz. Tapasztalni fogjuk, hogy közigazgatási hivatalnokaink és tisztviselőink közül egy jelenteken} 7 rész, időnként megújuló ideiglenes választástól, a másik pedig állandó kinevezéstől veszi eredetét, mig egy harmadik rész a kormányzottak, helyesebben az az önkormányznti tényezők megbízása folytán ingyenesen és hivatali jelleg nélkül és pedig néha pure, néha pedig más tényezők képviselőivel egy testületben teljesíti a bíráskodási teendőket. Tapasztalni fogjuk, hogy némely ügyekben különböző, másokban pedig egy és ugyanazon érdek-sphaera tényezői járnak el és pedig minden fokozatban és kizárólag, mire nézve legyen szabad rámutatnom egyszerűen azon esetekre, midőn a szolgabíró által első fokozatban hozott határozat ellen, csak az alispánhoz és az első fokban eljáró pénzügyi hatóságok határozatai ellen, a másodfokú pénzügyigazgatósághoz és utolsó iustantiában a ministerhez lehet fellebbezni. Tapasztalni fogjuk végül, hogy a közigazgatási bíráskodást hazánkban, az adminisíratiónak majdnem minden ágában, utolsó fokozatban egy párthoz tartozó államhatalmi tényező, a ministerium gyakorolja, mely pedig részrehajlatlan és érdektelen bíráskodásra, már eredete és fennállása körülményeinél fogva sem lehet alkalmas. Mindezekből világos, t. ház, hogy közigazgatási bíráskodásunk, nemcsak egy minden rendszert nélkülöző, időnkénti eventualis intézkedések folytán létrejött chaoticus, zűrzavaros tömeg; de utolsó phasisaiban egyszersmind oly centralistieus szörny, oly bureaucraíis apparátus, mely igen alkalmassá válbatik arra, hogy a polgári szabadságot, az egyéni jogokat teljesen megsemmisítse, absorbeálja. [Helyeslés a jobboldalon.) Idejárul, hogy közigazgatási bíráskodást gyakorló tisztviselőinknél hiányzanak a bírás-