Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-182

88 182. országos ülés deczember i. 1879. ben találja, valamint vissza fog nyúlni másokra, kiket 24-ik evőkben talál s kik fizetik az adót azon időtől fogva, melyben a törvény őket találja. Nohát, az egész törvény ezt a visszahatást a szerencsére alapítja — kinek, hogy jut a szerencse. Miért nem fiatal az illető — mert ha fiatal volna, azon szerencsében részesülne, hogy adót fizetne azért, mert nem vitték el katonának. De még helytelenebb a törvényjavaslat intézkedése azon keresetképtelenekre nézve, kik — tudjuk e társadalmi viszonyokat, életet — például valami hibát követnek el és esetleg azon feltételeket, melyeket a törvény előir a jelentkezésre nézve, hogy t. i. adó alá jussanak, nem teljesítik. Mert akkor a törvény már büntető hatalommal lép fel, elrendeli, hogy ezek kétszeres, háromszoros mennyiségben fizessék az adót és hogyha fizetni nem tudnak, ha vagyontalanok, akkor elzárattassanak. Én nem tudom, hogy ezen adónem, akkor milyen kategóriába soroztassék? Egyenes adónem, közvetett adónem, büntető adónem kategóriájába? Mert utoljára az nem igazság és nem helyes, hogy pl. a többi adófizetésnél, ha esetlegesen valaki nem teljesíti a feltételeket, kivetik rá az adót és behajtják rajta, ha t. i. be tudják hajtani, de nem sújtják azzal, hogy ha ő esetleg fizetésképtelen, hogy akkor tetejében bezárják. De egyet meg kell még említenem. (Halljuk /) A honvédelem magasztos kötelességére igen nagy súlyt helyezve a bizottság jelentése és az előadó ur is és kéri ezen adónemet, mint recompensatiót. Azt vagyok bátor erre megjegyezni, hogy igenis, a honvédelem általános kötelesség levén mindenkire, azt kérdem, hol áll meg és hol szűnik meg ezen kötelesség? Mert az mondatott, hogy a kik a honvédelemben részt nem vesznek, azok fizessék ezen adót. De példának okáért békés időben, a tartalékosok sem vesznek részt a honvédelem kötelességében, a mennyiben tettleg nem állnak ki, három évig nem szolgál a tartalékos; vagy pl. az egy évi önkéntes elvégezvén az ő békés hadi gyakorlatát, haza megy és teljesen mentes ezen adófizetéstől; lehet továbbá pl. valaki véletlenül felmentve azért, hogy neki testi hibája van, hogy ő képtelen a hadi szolgálatra, de nem éppen oly képtelen, hogy azért nem teljesíthetné honvédelmi kötelességét; egyszer előáll a háború esete, midőn ő megfizette 8 —10 éven át a mentességi adót és a honvédelem magasztos parancsa folytán a kötelesség annak teljesítésére utalja őt, elmegy a háborúba, mert a népfelkelés őt is ezen kötelesség teljesítésére utalja, és elvérzik a hazáért. Ennek valóban oszlopot kellene állítani, mert ez meg is büntettetik, fizet is adót a mentességért, el is vérzik a hazáért. Azt kérdem, hol szűnik j meg a honvédelem kötelezettsége ? Azért pl., hogy valaki három évet ténylegesen nem szolgál a hadseregnél, annak honvédelmi kötelezettsége nem szűnik meg, előállhat minden pillanatban, mint arra, a ki tettleges hadiszolgálatban van. És miután ezen törvény mindezekre nézve mit sem intézkedik, de miután ezen törvény a társadalmi complicatiókat nem mérlegeli és miután ezen törvény ezen viszonyokat tekintetbe nem veszi, azért mondom ezen törvényjavaslatot helytelennek és igazságtalannak. Az adózásra nézve minden országnak megvannak a saját viszonyai, a melyek figyelembe veendők. Tudom, utalnak is rá, hogy Svájczban azon adónem már be van hozva, — nem ilyen alakban; de a mi pl. Svájczban, az ottani viszonyok köztt i^en czélszerűnek bizonyult be, abból nem következik, hogy nálunk is ezélszerű és helyes. íme itt tárgyaltuk a luxus-adók eltörlését; mikor behozatott, azt mondták, hogy a luxus-adó elvben helyes, ezélszerű; pedig Magyarországban a luxus-adózásra nincs terrénum, éppen ugy nincs terrénum Magyarországon ezen adónem behozatalára sem és még is behozatik. Én merem jövendölni, hogy a honvédelmi ministernek és a pénzügyministernek mindazon pénzügyi számításai, melyekre ezen törvényjavaslatot fektetik, három év alatt össze fognak omlani és merem jövendölni, hogy a t. honvédelmi minister három négy év alatt maga be fogja látni, hogy milyen helytelen intézkedéseket tartalmaz ezen törvény. Még agy indokomat vagyok bátor a t. ház tudomására hozni, a mely ezen törvényjavaslat elvetésére indít engemet és ez a közjogi elv. Ezen törvény alapszik és kiindul az 1868. évi XL. t.-cz. által megállapított közös védrendszerből. Én részemről, de barátaim is ezen közös védrendszert elvetettük és annak ellenségei vagyunk. Nagyon természetes tehát, hogy minden ezen rendszeren alapult törvényjavaslat általunk mindenkor elvetendő. Én részemről ezen indokoknál fogva ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A ma félbeszakadt tárgyalás holnap folytattatni fog. Napirenden lesz a kőolaj és ásványolajra vonatkozó ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori felolvasása; a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, továbbá azon törvényjavaslatok, a melyek a mai napirendre voltak kitűzve, t. i. az Angolország és Fiume között közlekedő gőzhajózási járatok segélyezése tárgyában és az igazságügyi bizottság jelentése, valamint az ide vonatkozó törvényjavaslat a szegényjog kölcsönös biztosítása tárgyában Francziaországgal kötött szerződés iránt. A ülést berekesztem. (Az ülés végződik 2 óra 15 perczkor.)