Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-181

66 181. országos ülés deezember 3. 1S79. irt által beterjesztett s egyhangúlag elfogadott határozati javaslat következtében kérdem: Szándékozik-e a t. minister ur a Tisza­szabályozás eddigi eredményérő], a szabályozás sikereié való kilátások mibenlétéről és tekin­tettel a hazai folyókon végrehajtott szabályozási munkálatok megbirálására meghívott külföldi szakértőkből alakult bizottságnak a tiszaszabá­lyozás iránt tett jelentésére, a már történt mun­kálatok körül tapasztalt hiányok okai és követ­kezéseiről és végül a jövőben követendő szer­vezési és technikai teendők iránt elodázhatlanná vált eljárásról, most már minden időhaladék nél­kül a t. képviselőház elé oly jelentést tenni, mely úgy a szabályozás által érdekelt ország­rész, mint az országgyűlésnek tájékozásul szol­gáljon arra nézve, miként lehessen az országnak tiszavidéki nagyfontosságú részét, az évenként folytonosan megújuló árviz-veezedelemtöl meg­menteni. Mellékesen egyszersmind kérdem azt is, kiterjedt-e figyelme a fennebb említett védmun­kálatokkal kapcsolatosan, azon kérdés mikénti megoldására nézve, hogy vájjon a tiszavidék talajminősége és domborzati viszonyainál fogva, alkalmas-e csatornázás és öntözés által elérhető mezőgazdasági ipar fejlesztésére? és ha igen, mely eszközök és módok szolgálnak a lehető sikeres eredmény elérhetésérc ? Széli György." Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi ministerrel. Degré Alajos: Sajnálom, hogy a t. pénz­ügyminister ur nincs jelen, mert oly tárgyban intézek hozzá interpellatiót, mely sürgős és hiszem, hogy kaptam volna tőle rögtön választ, mely megnyugtatott volna. Deigy is remélem és hiszem, hogy mielőtt oly szerencsés lehetek tőle választ nyerni, intézkedni fog ez ügyben. T. ház! Igen sajátságos ügy ez; szőlő­dézsmaváltsági ügy Uj-Kécske és O-Kécske köz­ségekben. A jogosultak ugyanegy szőlőre ketten, hárman íratták fel magukat és a kincstárból ketten, hárman ugyanegy szőlőre vették fel a váltságot. Midőn ezt az illető váltságkötelesek észrevették, folyamodtak a ministeriumhoz. Ez leküldött egy biztost, Szeles Mihály királyi tanácsost és egy ellenőrt, a kik megvizsgálták a dolgot és consta­tálták, hogy a dolog csakugyan igy áll. A minis­terium az ő jelentésük folytán beismerte, hogy a tévedés az állam közegei részéről követtetett el és oda utasította a községet, hogy azokat, a kik jogtalanul vették fel a kárpótlást, a község fél esztendő alatt perelje be. Hogyan lehet, t. ház, ily esetben, midőn az állam közegei követték el a hibát, azt rendelni, hogy a község perelje be azokat, akik jogtalanul vették fel kárpótlást? {Helyeslés a szélsőbalon) A kiszabott félesztendő januárban letelik és a leirat szerint, ha a per fél esztendő alatt meg nem indíttatik, kérlelhetlenül végrehajtást kell eszközölni. Már most két alternatíva előtt áll a község. Vagy az állam végrehajtás utján, vagy az ügy­védek stemplik és perköltségek teszik kol­dussá. [Igaz! a szélsőbalon.) Ezek előbocsátása után bátor vagyok a t. pénzügy minister úrhoz a következő interpella­tiót intézni: (Olvassa.) „Interpellatió a pénzügyminister úrhoz: Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy az uj -kecskéi szőlő-dézsmaváltságnál, az állam közegei lelkiismeretlen munkája miatt, bűnös vissza­élések s nem csekély zavarok származtak, a váltságkötelezettek roppant kárára, nevezetesen, hogy több szőlő kétszeresen-háromszorosan vétet­vén föl, a kincstártól, mindannyi állítólagos jogo­sult ugyanazon szőlőkre kapott kárpótlást. A váltságkötelezettek ezen égbekiáltó tévedést, mely szándékosan, vagy tudatlanságból eredt, észrevevén, orvoslásért a ministeriumhoz folya­modtak. Szeles Mihály kir. tanácsos és jogbiztos, valamint Lacskovics László adóhivatali ellenőr, mint leszámoló biztos az ügy megvizsgálására kiküldetett, természetesen a szegény váltság­kötelezcttek költségére. Ezek a hibát s tévedést constatálták. A megejtett vizsgálat s jelentés alapján történt leiratban a ministerium, a panaszo­kat való — igazak s alaposaknak beismeri, mégis a váltságköteleseket oda utasítja, hogy azon jogo­sultakat, kik a kárpótlást jogtalanul vették fel, az önhibájok nélkül károsult váltságkötelezettek fél év alatt pereljék be, s a ki félév eltelte alatt, az az 1880. január végeiga pert meg nem indí­totta, az ellen egész erélylyel s törvényes szi­gorral, vétessék foganatba a végrehajtás, vagyis azoktól a kétszeres-háromszoros megváltás behaj­tandó. Ha van tudomása ? kérdem : 1-ör: Miután 0- és Uj-Kécske több lako­sainak panasza alaposnak s valónak beigazolta­tott, hajlandó-e a minister ur, egy általa kikül­dendő biztossal, az állam költségén (miután állam­közegek okozták a zavart) újabb általános vizs­gálatot elrendelni, hogy a jogos panaszok s visszaélések kimutatása számtételekben is kide­rüljön. 2-or: A túlcsigázott, a két, vagy többszörös váltsággal terhelt szőlőkre eső dézsmaváltság behajtására, a vizsgálat befejeztéig szándékozik-e a végrehajtást fölfüggeszteni? Tekintettel arra, hogy némely dézsmajogo­sultak részéről az államkincstár épp úgy, mint egyes szőlőtulajdonosok nagy összegre rugó károknak kitévék, szándékozik-e az ó- és új­kécskai szőlőtulajdonosokat a perindítás kötele-

Next

/
Thumbnails
Contents