Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-202

Í02 or-zttgoa ií!;

L

i; f.fcrei*r ». !«*>. :>f>9 intézmény szellemével megférhetetlen volna a kormányi fizetés, meg szeretném tudni, hogy mivel fogna kevesebb lenni a korteskedés, ha a kormány nevezi ki a közjegyzőt és azt mondja leszel közjegyző és talán addig, a meddig nekem kormánynak tetszik és tőlem veszed a fizetést? (Tetszés a jobboldalon.) Még csak egyet kivánok megjegyezni. Éa igenis a közjegyzői intézményt fenntartandónak tartom és a magam részéről ismétlem mindazt, a mit azon intézmény érdekében, mások érdekeinek sérelme nélkül, sőt, mint ezen esetben, magának a közigazgatás érdekeinek szempontjából is helyesen tenni lehet, kész vagyok megtenni ; de nem azért, mintha a közjegyzőben valamely jó kormánykorteseket szemlélnék: mert a képviselő ur is tudja, csak ugy mint én, hogy részint — a mi talán a leghelyesebb — távol szokták magukat tartani a korteskedéstoí, de én, ha tetszik, fogok igen számos közjegyzőt megnevezhetni, a kik buzgó kertesek voltak, de a kormány ellen, (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Ha tehát korteskedésro'l beszélünk, akkor maga a képviselő ur lesz kénytelen elismerni, —• ha ugyan elismerni kész azt, a mi egyszerűen igaz és sallanggal fel nem ezifrázható, - - kénytelen lesz, mondom, elismerni, hogy még a kormány nagylelkűen is jár el, mert a kormány jutalmazza azokat a kik - - nem ugyan mind, mert a solid emberek távol tartották magukat —• ellene korteskedtek. (Ugy van! jobbfelöl. Ellenmondó^ a szélső baloldalon.) Egyébiránt ismétlem, méltóztassanak a javaslatot bírálni akkor, mikor a ház előtt fekszik majd. (Helyeslés jobbfelöl.) B, Mednyánszky Árpád jegyző: Orbán Balázs! (Tisza Kálmán feláll és kimenni készül.) Csanády Sándor: Ahá! menekül! Tisza Kálmán: Nem menekszik, hanem megy, mert nincs házszabály, a mely itt maradásra kötelezne. Előbb tessék házszabályt teremteni, mely folytonos bennmaradásra kötelezi a ministert, akkor majd tiítakozhatik az ellen, ha kimegyek. (Mozgás bal/elöl. Helyeslés jobbf elől.) Orbán Balázs: T. ház! A ministerelnök ur, az előadó ur és pártja mindenképen igyekeznek bennünket nagy elméleti tételekkei meggyőzni arról, hogy ezen közjegyzői intézmény mily jó, áldásos és üdvös e hazára és e nemzetre. De t. ház, mi nem e szép szavakból, nem nagy elméletekből, hanem a gyakorlati életből győződtünk meg arról, hogy a közjegyzői intézmény egy haszontalan, hasznavehetetlen, felesleges és hazánk viszonyai közit egyáltalában be üem illeszthető intézmény. Az majmolása volt a külföldnek, — mert ugy látszik, minden roszban követni szokták a külföldi példát. — de a mi viszonyainkkal, a mi erkölcseinkkel, a mi törvényes gyakorlatunkkal egyáltalában össze nem egyeztethető. De különben is t. ház, a hagyatéki tárgyalásoknál igen szomorú esetek állnak előttünk, a melyek nagy óvatosságra intenek; tudom azt, hogy a népnél előforduló kisebb hagyatékoknál, az örökös nem a természetes örökös, hanem a közjegyző volt igen sok esetben. . . Elnök: T. ház! A vita, azt hiszem, oly téren mozog, a mely e szakaszhoz nem tartozik, a képviselő uraknak volt alkalmuk az általános tárgyalásnál nézeteiket a közjegyzőkre vonatkozólag elmondani. (Ügy van! a jobboldalon.) E szakasznál anuak helye nincs. Simonyi Ernő képviselő ur megkezdette és most egyszerre ismét benne vagyunk az általános vitában. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Én engedelmet kérek, csak azon kötelességet teljesítem, melyet a házszabályok elém szabnak. (Helyeslés a jobboldalon.) A szabályok engem arra utasítanak, hogy fenntartsam a tanácskozási rendet. Teljes meggyőződésem szerint az, a mit a képviselő ur eddigelé mondott, e szakaszszal csakugyan alig lehet összefüggésben. (Egy hang jobbfelől: Éppen nincs összefüggésben!) Ennek helye és ideje az általános vita alkalmával lett volna, az pedig be van fejezve. Kérem ennélfogva a képviselő urat, méltóztassék csak a szakaszhoz szólni. (Helyeslés jobbfelől; ellenmondások a szélső baloldalon.) Orbán Balázs: Én szorosan ragaszkodom azokhoz, a miket a ministerelnök ur mondott, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Tisztelt ház! A ministerelnök ur igenis hangsúlyozta azt, hogy a hagyatékoknál, mily előnyös a dolog és hogy van egy törvényjavaslata, melyet titokban tart, a melyről nem tudjuk, hogy mi, de félek, hogy nem javítása lesz a helyzetnek. Az örökösödésnél az állam már ugy is nagy illetékkel terheli a szegény örökösöket, ugy, hogy a hagyaték egy része fel megy az illetékekre, másik részét felemészti a közjegyző. A ministerelnök ur igen élesen reflectált azon tételre, hogy a közjegyzők nem kortes eszközök, sőt hivatkozott oly esetre, hogy tán egy-két közjegyző, ellenzéki kertesként szerepelt. Ilyet nem tudok, de igen az ellenkezőt; ha volt is olyan eset, az csak I egyetlen csepp viz lehet a nagy tengerben. A j ministerelnök ur nagyon szabadkozott az ellen, 1 hogy a kormány új hivatalt nem teremtett; de ! mi azt látjuk, hogy egész kormányzata alig volt | egyéb, mint folytonos hivatalok felállítása. Ott vannak az erdőfelügyelők, a kataszteri s illeték{ szabás! hivatalok, adófelügyelők, bejelentési hivatal stb. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem is j tudom mind előszámlálni. Alig volt törvényjavaslat, melyet megszavazott a többség, mely új hivatalt ne állított volna fel. Mi elejétől fogva elvileg rostnak nyilvánítottuk a közjegyzői intéz-