Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-202
356 202. országos ftlés február 5. 1880. magban szűkölködő községek által felveendő kölcsönök állami közvetítéséről szóló törvényjavaslatra, a mélt. főrendek némely észrevételeket tévén, az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat, a t. ház beleegyezésével a pénzügyi bizottsághoz lenne utasítandó; minthogy azonban ezen módosítások nem annyira lényegesek, hogy bővebb megfontolást igényelnének, azt hiszem, a t. ház méltóztatik a pénzügyi bizottságot utasítani, hogy talán a szombati ülésre adná be jelentését, mely aztán a nélkül, hogy kinyomatnék, rögtön tárgyalás alá vétethetnék. Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Elfogadjuk!) E szerint ezen jegyzőkönyvi kivonat utasittatik a pénzügyi bizottsághoz azzal, hogy a bizottság, a szombati ülésében adja be jelentését, mely azonnal tárgyalás alá fog vétetni. Következik a napirend: Madarász József képviselő ur indítványának indokolása. Madarász József: T. ház! A t. háznak élénk emlékezetében lehet még azon indítvány, melyet én, a ház határozata szerint ma volnék támogatandó, vagyis indokokkal támogatandó a végre, hogy a ház elhatározza, hogy tárgyalja-e, vagy nem. Én meghajlok a t. ház határozata előtt, mint azt egy képviselőnek tenni kötelessége, hanem engedje meg a t. ház, hogy kinyilatkoztassam azt, miszerint indítványomban nincs semmi egyéb, mint annak kérése, hogy megtudjam igaz-e az, a mi a lapokban közöltetett és bennem legalább aggodalmat keltett, hogy a delegatió albizottságának tanácskozásaiban, a német nyelv használtatott, igen vagy nem. Az én indítványomban semmi egyéb nem foglaltatik. Azután, ha ez való lenne, érzem szükségét annak, hogy valami intézkedés történjék. Előre nyilvánítom, nem olyan intézkedést óhajtok, mert hiszen az lehetetlen, hogy ha netalán ez megtörtént, azokra nézve, a kik ezt tették és az én véleményem szerint a törvényt nem tartották meg ugy, a mint én hiszem, hogy meg kellett volna tartani, talán ezeknek homlokukra olyan valami kétfejű sasos bélyeg süttessék. (Felkiáltások szélső balfelöl: Pedig ugy kellene ! Derültség.) Isten mentsen meg, én ezt nem szándékozom, én, indítványom által csak azt akarom elérni, hogy ha törvény az, a mit én törvénynek hiszek, hogy az országgyűlés tanácskozási nyelve a magyar, én nem hiszem, hogy akadjon bárki oly álokoskodó, hogy azután el akarja hitetni azt, hogy a mi az országgyűlésre van mondva, az nincs ám mondva annak bizottságaira és a delegatióra. Én csak kifejteni kívántam azon szándékomat, hogy ezen indítvány által azt akartam elérni, hogy ha történt ilyen, az többé ne történhessék, vagyis hogy a törvény kellő tiszteletben tartassék mindenki által. Hogy én indokoljam, hogy napirendre tüzessék-e? Hogy tárgyaltassék-e ezen kérdés, vagy nem, bocsásson meg a t. ház, én azt képviselői kötelességemmel és a képviselőház kötelességével is ellenkezőnek tartom, mert a törvény megtartását indokolni, hogy az megtartassék-e vagy nem, én ezt ellenkezőnek tartom képviselői kötelességemmel. {Helyeslés a szélső balfelöl.) Azért kijelentve azt, hogy nem kívánok a múltra nézve, ha történt is olyan valami, a minek következése ne egyedül az legyen, hogy hát tartassék a törvény tiszteletben, nem képzelhetem, hogy a t. ház, ha már indítvány alakjában parancsolta azt a kérdést ide hozni, el ne határozza annak tárgyalását. Az azután más kérdés, hogy elfogadja-e a t. ház azon alakban és szövegezésben, a melyben előterjesztettem, de mindenesetre a törvény iránt adandó tiszteletnek kifejezése fog valamit határozni. Azért én egyszerűen kérem a t. házat, méltóztassék azon, mint a ház parancsolta általam indítvány alakban beadott előterjesztésemet, a melyet én egyenesen a házügy rendjének tekintek, tárgyalás alá venni. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Tisza Kálmán mmisterelnök: T. ház! Ha jól emlékezem, mert nem voltam jelen, midőn felolvastatott, Madarász képviselő ur indítványa csakis azt tartalmazza, hogy utasittassék a ház elnöke, hogy tudja meg, hogy mik történtek és tegyen arról jelentést és a képviselő ur, a teendő jelentés tartalmától teszi függővé, hogy mi lesz azután további eljárása, Gondolom, ez az értelme indítványának. Madarász József: igenis ez! Tisza Kálmán mmisterelnök: Én, t. ház, azt hiszem, hogy a dolgon igen hamar keresztül eshetünk, mert hogy tárgyalásnak helye és azon kérdésnek, hogy tárgyaltassék-e vagy nem, akkor lesz és akkor fog beállni, ha a képviselő ur és a t. ház értesítve lesz a delegtióban történtekről; és annak folytán, majd Madarász József képviselő ur, ha szükségesnek fogja tartani, meg fogja tehetni indítványát. Én azt hiszem, hogy a czélt, melyre a mai indítvány vonatkozik, el lehet érni minden további határozat nélkül, mert a ház t. elnöke sem adhat más felvilágosítást, mint a mit megadhat mindenki, a ki a delegatiónak tagja volt, vagy ha a t. ház megengedi, kész vagyok én magam jelenleg megadni. (Halljuk!) A mi a delegatióban tudtommal 1867 óta a legnagyobb scrupolositással megtartatott, az, hogy a delegatió üléseiben soha más, mint magyar szó nem volt hallható és használható. A delegatiónak is vannak albizottságai, ezen albizottságoknak és ezek tárgyalásainak nyelve is a magyar. Miután azonban a ministerek soha sem tudtak valamenynyien magyarul és előállott azon eset, hogy a delegatió tagjai szükségesnek tartották, magától