Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-192
192. országos ülés január 22. 1880. 231 gyalt kérvények sorjegyzékét van szerencsém tiszteletteljesen előterjesztem. Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a házszabályok értelmében kinyomatni és annak idejében napirendre kitűzni. Elnök : A kérvények sorjegyzéke ki lévén nyomatva, a képviselőház tagjai között ki fog osztatni és tárgyalás végett a legközelebbi szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Hegedűs Sándor előadó : Van szerencsém bemutatni az állandó pénzügyi bizottság jelentésé* az 1880. évi államháztartási hiány részbeli fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentés kinyomatását és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzését elhatározni. Elnök: Ki fog nyomatni, a képviselőház tagjai köztt szét fog osztatni és annak idejében az osztályok mellőzésével napirendre kitűzetni. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Van szerencsém a magyar büntető törvények életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot tiszteletteljesen benyújtani. Kérem a t. házat, méltóztassék ennek kinyomatását elrendelni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Ki fog nyomatni, a ház t. tagjai köztt szétosztatni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Mocsáry Lajos: T. ház! A házszabályok azon rendelete értelmében, mely szerint a ház minden tagjának bármikor joga van szót kérni a napirend indítványozása végett, bátor vagyok szót emelni. (Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy becses figyelmét azon nagy sensatiót okozott zavargásokra fordítsam, melyek a fővárosban folyó hó 11-ik és következő napjain lefolytak. Bátor vagyok ezt azért tenni, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy ezen eseménnyek folytán a t. háznak is van teendője, van teljesítendő feladata és erre vonatkozólag leszek bátor indítványt tenni. A lefolyt események elősorolásába, részletezésébe bocsátkozni egyáltalában nem szándékozom. A mi azonban a mozgalom természetét illeti, miután arra nézve különböző nézetek nyilváníttattak és miután nagyon fontos, közérdekű, hogy arra nézve lehetőleg tisztában legyünk, bátor leszek röviden saját nézetemet elmondani. (Halljuk!) En azt hiszem, a mozgalmaknak mélyen fekvő indoka nem egyéb, mint a közérzület felháborodása a közügyeink kezelése körül, fájdalom, gyakran nyilvánuló corruptió felett, (ügy van! Igaz! a szélső' baloldalon.) Kitörésre hozta ezt a felháborodást egy más sajnos eset, mely, mig egyrészről a legnagyobb s legáltalánosabb részvéttel, másrészről általánosan, országszerte megbotránkozással fogadtatott, (ügy van! a szélső baloldalon.) Azt hiszem, nagyon tévednének azok, kik azt hinnék, hogy ezen mozgalmak alapja osztálygyűlöletben rejlik. Én arról, hogy e nemzet kebelében osztály gyűlölet dúlna, semmit sem tudok. Ez oly valami is volna, a mi tökéletesen tárgytalan lenne, mert arra, hogy pl. a magyar aristokratia ellenében felháborodás, keserű érzelmek uralkodjanak, ok, nézetem szerint nincs azóta, mióta az aristokratia önként lemondott kiváltságairól. Miért ment tehát mégis a nép a nemzeti kaszinó elé ? Azt hiszem, ha az aristokratia ellen akart volna tüntetni, nagyon rósz helyre ment volna oda, mert a nemzeti kaszinó — tudtomra — valóságos demokraticus intézet, a hol minden osztálynak tagjai szívesen fogadtatnak, ha kellő műveltséggel birnak, ha tisztességes emberek és ha a 100 frtnyi díjat lefizetni készek és képesek. Hogy mégis oda ment a közönség érzelmeit nyilvánítani, az egyszerűen azért történt, mert ott vélte feltalálni azokat, a kiknek magaviseletén megbotránkozott és a kik a casinó közvéleményére hivatkoztak. Mindezzel azonban én, t. ház, egyáltalán nem akarok a lefolyt zavargásoknak dicséneket zengeni, vagy azokat habár csak menteni is, mert mindig sajnos, kárhoztatandó dolognak tartom, ha a közérzületnek különben bármely jogos nyilvánulása is, a közcsend és rend megháborításában nyilatkozik és ilyenkor természetes dolog, hogy a rendőrség kötelessége a rendet helyreállítani gyengébb, vagy erősebb eszközökkel, a körülmények szerint. De ha ez áll, épp oly kétségtelen nézetem szerint az is, hogy a rendőrségnek kerülnie kell minden felesleges erőszakoskodást (Helyeslés a szélső baloldalon) és ez, fájdalom, nem történt a jelen eset alkalmával. A rendőrség túlságoskodott a kellő erő kifejtésével, szükségtelenül alkalmazta a katonaságot és eljárásában oly brutalitást tanúsított, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) a mely egyáltalában civilisált nép körében, különösen pedig alkotmányos országban semmi körülmények köztt meg nem engedhető. Az t. ház, nem engedhető meg, hogy a rendőrség ne tegyen különbséget azok köztt, kik a kihágás valóságos eszközlői és azok köztt, kik mint békés polgárok, mint oly emberek, kiknek dolguk van, mint járók-kelők a rendőrség által utón találtatnak. Már pedig ez is történt, mert olyanok, a kik egyáltalában nem vettek részt a zavargásokban, mellékutczákban, távolabb a tüntetések, zavargások színhelyétől dolgaik után jártak, bántalmaztattak. A rendőrség mintegy elükbe jővén, egyes
