Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-187

198 18?. országos ülés deczember 11. 1879. állapítják meg. Semmi esetre sem tartanám helyesnek, ha itten az elzárás maximuma többre menne, mint a rendőri büntetőtörvénykönyvben megállapittatott. Ott nevezetesen átváltoztatás esetében, az elzárás leghosszabb tartama 30 napban van megállapítva. Ennélfogva óhajtom, hogy ezen elv itt is alkalmaztassák és az elzárásként alkalmazható büntetés generális maximuma semmi esetre se legyen több, mint a mennyi a rendőri eodexben megállapítva lett. Ennélfogva a következő módosítást van szerencsém ajánlani: ezen szakasz első bekezdéséhez tétessék hozzá ezen új pont: „az elzárás leghosszabb tartama 30 napot meg nem haladhat." Szederkényi Nándor: Én nem járulhatok ezen indítványhoz, mert az egész szakaszt töröltetni kívánom. Ugyan kérdem, méltányos volna-e ezen törvény alkalmazásánál a pénzbirságnak börtönbüntetésre átváltoztatása, midőn már a közönséges adózás jellegét ölti magára és az adófizetés kihágási eseteinél büntetés nem alkalmaztatik. Vegyük akár a közvetett, akár pedig más adót, meg fogunk róla győződni, hogy bármily súlyosan büntettetnek is a mulasztás esetei, de börtönbüntetésre a pénzbírság nem változtatható át. Én tehát, tekintve azt, hogy a ház minden eddigi törvényben mellőzte a börtönbüntetés alkalmazását, kérem a t. házat, hogy ezen paragraphust, a mely börtönbüntetést kivan alkalmazni, egészen törölni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvas): Módosítvány a 22. §-hoz. Beadja Szederkényi Nándor. „A 22. paragraphus egészen törlendő." Veszter Imre: Én, t. ház, pártolom Szederkényi Nándor t. képviselőtársam indítványát. Azon esetre azonban, ha a ház ezt az indítványt nem fogadná el, egy módosítványt vagyok bátor tenni ezen paragraphushoz, a mely szerint az elzárás büntetés alkalmazását, a királyi adófelügyelő indokolt javaslatára, a törvényhatósági közigazgatási bizottság határozza el. A polgárok személyes szabadsága felett a törvényben ismét egy új fórum állíttatik fel. (ügy van! balfelöl.) A királyi adófelügyelő ügyészszé és közvádlóvá, a törvényhatósági közigazgatási bizottság e paragraphushan bírósággá decretáltátik. ügy van! a baloldalon.) Ez, t. ház, egy újólagos megtámadása azon törvényeinkben lefektetett alapelvnek, mely szerint a közigazgatás az igazságszolgáltatástól szorosan elkülönítendő, (ügy van! balfelöl.) A jelenleg tárgyalás alatt lévő ezen intézkedés tehát határozott ellentétben áll az 1869: IV. törvényczikkel, melynek kifolyása az, hogy a polgárok személyes szabadsága felett soha semmi szin alatt más, mint a rendes bíróság ne döntsön és ne dönthessen, (ügy van! balfelöl.) Nézetem szerint t. ház alig van hibásabb eljárás, mint ha azok az alapelvek, a melyekre valamely fennálló, különösen pedig valamely organicus törvény van fektetve, minduntalan változtatva leszuek. Ma ezen alapelvekkel is úgy teszünk, mint a változott divat, vagy idény szerint a kaputtal és minduntalan új competentiákat és forumokat állítunk fel, zavart idézünk elő, sértjük a nép jogérzetét és megingatjuk a törvény' tekintélyét. (Helyeslés balfelöl.) Az 1869: IV. t.-cz. szerint a polgárok egyéni szabadságának korlátozását más, mint rendes biró soha semmi szin alatt nem rendelheti el. (Helyeslés balfelöl.) Abban az esetben, ha a t. ház Szederkényi t. képviselőtársam indítványát el nem fogadná és a 22. §. nem hagyatnék ki, indítványozom azt, hogy a 22. §-nak ezen szavai „a törvényhatósági közigazgatási bizottság" helyett tétessenek, „az illetékes királyi járásbíróság.

a (Helyeslés.) Kérem pedig e módosítás elfogadására a t. házat azért, mert erre már analógia is van a jövedéki kihágások eseteiben, midőn a törvény a kiszabott pénzbírság elzárássá leendő átváltoztatása iránt rendelkezik, ezen átváltoztatást azon esetben, ott is a rendes bíróság végezze. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa a Veszter Imre által beadott indítványt). Molnár György előadó: Nem járulhatok a Veszter Imre képviselő ur által beadott indítványhoz azért, mert ez valóban közigazgatási dolog. Azon állítás pedig, hogy semminemű más, mint rendes biró nem ítélhet ilyen elzáratási ügyben, alkalmasint olyan állítás, mely a gyakorlat szerint nem áll. Mert pl. rendőri ügyekben valósággal nem megyünk a rendes bíróhoz, hanem a rendőri hatóság szokta az elzáratást itéletképen kimondani és eszközölni. Hanem elfogadom azt, a mit Teleszky barátom indítványozott, hogy a maximum 30 napban állapittassék meg. Madarász József: Nem szívesen szólok a törvényjavaslat részleteihez, annak bármely §-hoz, mint oly javaslathoz, melyet a közös ügyekből kifolyónak látván, nem fogadtam el a részletes vita alapjául. Ezen §-ban azonban nemcsak a vagyoni, hanem egyúttal a személyes biztonságnak megtámadását is látván e törvényjavaslat által czéloztatva, kötelességemnek tartom eltérni azon általam is követett alkotmányosan bevett szokásomtól, hogy részleteiben nem támadom meg az i]yen törvényjavaslatot, de a jelen esetben kötelességem e részben a t. ház előtt nyilatkozni. Én, a mint Teleszky t. képviselőtársamat e §. ellenében felszólalni láttam, örültem rajta, mert azt hittem, hogy valószínűleg valami jó változtatás fog e §-on történni. Beismerem, hogy ezen