Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-187
186 187. országos ülés űeczember 11. 1879. általános elvnél fogva mindenkorra felmentetteknek tekintettek és fognak ezentúl is tekintetni. Baross Gábor. T. ház! Nem képzelném, hogy nagyon kevesen volnának olyanok, kik e kategóriába esnek, a mennyiben akkor, a korra való tekintet nélkül fizettettek a megváltási díjak és igy bár a törvény 12 év óta van érvényben, eshetőleg sokan vannak, kik koruknál fogva mégis szolgálatra kötelezhetők lenuének. Mintán azonban a minister ur, a mint előadni méltóztatott, úgy értelmezi e kérdést, hogy e törvény ezen megváltás útján felmentettek helyzetén változtatni nem fog, a minister ur felvilágosítását, mely e kérdésben irányadóul fog szolgálni, tudomásul veszem. Elnök : A 3. §. ellen észrevétel nem levén, elfogadta tik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 4. 5. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfog adtatik). Hegyesy Márton: Arra kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy c szakasz a következő 6. és 7. §§-kal együtt tárgyaltassék, minthogy észrevételeimet e három szakaszra együtt óhajtom megtenni. Antal Gyula jegyző (olvassa a 6. és 7. %%-at). Hegyessy Márton: Midőn e törvényjavaslat általános tárgyalása alkalmával felszólaltam, előre jeleztem, hogy annak egyes intézkedései ellen súlyos kifogásaim vannak. A javaslat e három szakasza az, mely ellen leginkább kifogást emelek. Sajnálom, hogy nézeteimnek elmondása sok helyen félreértésre adott alkalmat, pedig én világosan hangsúlyoztam akkor, hogy ez adót nem a kormánynak, hanem az országnak szavazom meg. Hasonlag világosan hangsúlyoztam azt is, hogy midőn egy igazságos adó behozatala ellen nem ismerem hivatásomnak kifogást emelni, épp oly mértékben törekszem az igazságtalan adó leszállítására. E három szakaszban az összegből, mely védelmi adó ezímén befoly, közös alap szándékoltatik teremtetni. Ez nézetem szerint a közös ügyeknek egy gyei szaporítását jelenti és én annak, hogy ez történjék semmiféle szükségét nem látom. Én Magyarországot még azon alapon is, a melyen most állunk ,feljogosítottuak tartom arra, hogy sebesültjeiről, vagy a mozgósítás folytán nélkülözésre jutott családokról maga gondoskodjék. Én tehát a védelmi adó ezímén befolyó összegből közös alapot teremteni nem óhajtok, hanem azt, mint külön alapot, a magyar pénzügyminister által kívánom kezeltetni egy, e czélra választott országgyűlési bizottság ellenőrzése mellett. Szerintem a felett a rendelkezési jog mást, mint a honvédelmi ministert, nem illethet. Ez irányban teszek most módosítványt. De másrészt helytelenítem azt, hogy az ezen czímen befolyó összegből, bármely rész is fiscalitási czélokra fordíttassák. Ez igazságtalan lenne a közös teherviselés szempontjából, mert a közös terhek viselésére oly osztály kényszeríttetnék, a mely egészen a véletlen szeszélye folytán esnék ezen adó alá, vagyis a hadkötelezettségre alkalmatlannak talált osztály a 20—30. évtől. Hogy az ország közköltségeire egy osztály többet fizessen, mint a másik, azt az igazsággal megegyeztethetőnek nem tartom. Nézetem szerint ezen adó egészen a rokkantak ápolására és az elesettek özvegyeinek és a mozgósítottak családjának és árváinak segélyezésére volna fordítandó. Van szerencsém tehát ez iránti módosítványomat benyújtani, kérvén a t. házat, hogy e három paragraphusból egy paragraphust alkotó módosítványomat, elfogadni méltóztassék. Módosítványom igy szól: „Ellenindítvány. A „hadmentességi díj"-ró] szóló törvényjavaslat 5., 6. és 7. §§-ai helyett tétessék: A hadmentességi díj czimén befolyó egész összegből egy külön alap alkotandó, mely kamataival együtt a m. kir. pénzügymiuister s egy e czélra országgyülésileg választott ellenőrzési bizottság által fog kezeltetni s fölötte a rendelkezési jog kizárólag a honvédelmi ministert illeti. A hadmentességi ezímén befolyó összegek: a rokkantak ellásának javítására, továbbá a hadsereg, hadi tengerészet és honvédség állományához tartozott, az ellenség előtt elesett, továbbá megsebesülés, vagy hadi fáradalmak következtében elhalt havi díjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak ellátására : végül a mozgósítás esetében behivott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek gyámoltalan családjainak felsegélésére fog fordíttatni. Háború esetén ezen alap az e törvényben kitűzött czélokra egészben is kimeríthető". Thaly Kálmán: T. ház! Előttem szólott t. képviselőtársam Hegyessy Márton oly előzékenységet tanúsított a többség iránt, hogy a jelen törvényjavaslatot az általánosságban való tárgyalás alkalmával, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Most, hallva az ő indítványát e paragraphushoz, alig hiszem, hogy csalódjam, midőn azon véleményemnek adok kifejezést, hogy a többség részéről aligha fog azon viszonossággal találkozni, hogy ez az ö módosítványát elfogadja.
