Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-186
184 186. országos ülés deczemljer 10. 1879. ion megújuló árvízveszélyeknek, — hiszen egy ér alatt ugyanazon községet Nagy-Zerindet és Bél-Zerindet kétszer borította el az árvíz, — hogy mondom az árvizeknek okozója, nagy mértékben egyszersmind a hiányos szabályozás is, a mely állításom támogatására bátor leszek a külföldi szakértők jelentéséből a következőt idézni, bocsánatot kérve egyszersmind, ha talán rövid 5 perezre a ház türelmét igénybe venni bátorkodom. „Az említett csatornák és átmetszésekkel egyidejűleg töltések is épültek a Kőrösök és a Berettyó hosszában. Az előbbi fejezetben a töltések magasságára, vastagságára, szerkezetükre és egymástóli távolságukra nézve tett észrevételek talán még inkább alkalmazhatók, mint a tiszamentiekre. A vonal, melyben épültek, nem annyira szabálytalan ugyan, mint a többi folyónál, de ez nem áll az ármedert illetőleg. Ez talán még jobban be van dugulva, mint másutt, mert a tulajdonképeni meder mellett mindenütt sást, bokrokat és földhanyásokat lehet találni, melyek a nagy víz lefolyására szánt szelvényt nagy mérvben csökkentik. Az átmetszések ki nem elégítő végrehajtása és a töltések egymástóli csekély távola itt is, mint máshol, az árvízviszonyokban érzékeny változásokat okoztak s azok magasságát jelentékenyen növelték; ebből magyarázhatók ki az árvizek alkalmávali gyakori szakadások. Ugy, a mint a Tiszánál is, ugyanazon oknál fogva itt is súlyosbodtak a Kőrösök medenczéjében végrehajtott munkálatoknál fogva a víz lefolyásánál fennforgó körülmények, az árvízszin emelkedése folytán. A mi az átmetszéseket illeti, miután azok még nincsenek teljesen kiképezve, nem is működhetnek czérjuknak megfelelőleg és a víz ezen megakasztása folytán a régi mederben iszaplerakodások képződnek, melyek szelvényét kisebbítik. De mint már az előbbi fejezetben kifejtettük, az árvízszin emelkedésének főoka, a töltéseknek egymástóli elégtelen távola. Másrészt pedig ezek valószínűleg a megelőző legmagasabb árvizeknek megfelelőleg épültek, de az általuk okozott összeszorítás nagyon emelte azok felszinét. Mindezen körülmények egyesüléséből megmagyarázható az, hogy a töltések sok helyen még nem teljesítették a tőlük várt szolgálatot. Bármint legyen is ez. a Kőrösvölgy most egy átmeneti korszakban van, melyre a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk s melynek helyzete még súlyosbodhatnék, ha javításáért nem tennénk semmit sem. Rá kell magunkat szánni arra, hogy a még nem elég széles és mély átmetszéseket teljesen kiássuk, új átmetszéseket nyissunk, a hol azokra szükség van, hátrább toljuk a töltéseket mindenütt, a hoí azoknak egymástóli távola elégtelen és az ár* medret megszabadítsuk minden akadálytól, mely őt hivatásának teljesítésében gátolhatná. Miután az árvízszin az említett okoknál fogva emelkedett, nagyobbítani kell a töltéseknek mind magasságát, mind vastagságát s főképen pedig jobban kell őket építeni. Egyszóval, mindazt, a mit az előbbi fejezetben a töltéseket illetőleg a Tiszára nézve ajánlottunk, a Kőrös rendszerében is figyelembe kell vennünk. Ha mindezen feltételek teljesíttetni fognak, akkor elérjük a töltések- és átmetszésekből származó árvizeméikedés határát; ezen emelkedett árvízszin azonban állandóan meg fog maradni s tévedés volna azt hinni, hogy az árvizek vissza fognak térni régi felszínükhöz, mihelyt a Kőrös medeuezében szükséges javítások be fognak fejeztetni." T. ház ! Én azt hiszem, hogy ez elég érthetőn és világosan hangzik. Ebben ki van fejezve egyszersmind az is, hogy nincs szükség rendkivüli idó'viszouyokra arra nézve, hogy a veszély beálljon, normális körülmények és viszonyok között is az ottani községek és lakók folytonos veszélyben forognak. Én igen jól ismerem az ottani körülményeket és határozottan merem állítani, hogy ha a kellő intézkedések ott gyorsan és erélyesen meg nem tétetnek, sok község végképen! megsemmisülésnek és ezer meg ezer lakó a vándorbotnak és a koldustarisznyáriak néz elébe. Ebben egy szó túlzás nincsen. Én azt hiszem, hogy interpellatiómat bővebben indokolni nem szükséges és pedig sem annak időszerűségét, sem sürgősséget. Kérem a t. közlekedési minister urat, hogy hiterpellatiómra minél előbb megnyugtatóiag válaszolni, a ház t elnökét pedig kérem, hogy interpellatiómat a közlekedésügyi minister úrral közölni méltóztassék. (Helyeslés balolalon.) Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister urnák Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! A képviselő ur sürgősnek jelezte interpellatióját. Én azért kérném a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy arra holnap válaszoljak, noha azonnal is válaszolhatnék. (Felkiáltások: Holnap!) Elnök: T. képviselőház! Az idő előre haladván, azt hiszem, hogy a ministerelnök ur is, ki szintén ma kívánt' egy interpellatióra válaszolni, talán holnapra méltóztatik halasztani válaszadását. (Helyeslés.) Br. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Bátor vagyok bejelenteni, hogy én is szándékozom a holnapi ülésben válaszolni gr. Apponyi Albert képviselő
