Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-184

132 184. országos ülés deczember 6. 187!), 2. Mennyit jövedelmezett e kaszáló addig, a míg haszonbérbe nem adatott, hanem évenkint holdja elárvereztetett, illetve a fíí? és mennyit jövedelmez most, midőn haszonbérbe lesz adva? 3. Igaz-e az, hogy a mig haszonbérbe nem adatott e rét, füérés előtt, a szegszárdiak 14, illetve 17 írtjával vették meg holclankint a fűtermést Igaz-e az, hogy mióta haszonbérbe adatott, csak 7 frtot jövedelmez holdja e rétnek?" Ezen interpellatióra nagyon röviden felelhetek. Először is a mi azt illeti, hogy hány holdat képez az illető birtoktest, a felelet az, hogy a győrkei birtok 459.ns hold, melyből 190 kaszáló, 52 vizjárta rét, 110 tófenék, 96 tiszti és szolgaszemélyzeti zsoldföld és legelő, 1 hold ut Második kérdés: „Mennyit jövedelmezett a kaszáló addig, a mig haszonbérbe nem adatott, hanem évenkint holdja elárvereztetett, illetve a fű és mennyit jövedelmez most, midőn haszonbérbe adta?" Ezen kérdésre a felelet az: Azelőtt jövedelmeztek a kaszálók 2575 frtot, tehát holdankint 7 forint 11 krt, most pedig jövedelmeznek 3258 frtot, tehát holdankint 9 frtot, az az két frttal többet. A képviselő ur harmadik kérdésére az a feleletem, hogy igaz, hogy holdankint 17 frtot sőt 20-at is adtak a szegszárdiak a ffítermésért, ámde csak néhány holdért; 110 hold tófenék pedig nem jövedelmezett semmit. Most bérbe adtuk az egészet és jövedelmez egy-egy hold kilencz frtot. De ezen felül, még egy más okunk is volt a bérbeadásra. Az ezzel szomszédos alapítványi bérlőnek, egy tisztességes és jó fizető embernek Leopold Mórnak, szüksége volt kaszálókra, még pedig nemcsak az ő érdekében, hanem magának a jószágnak is érdekében, hogy mentől nagyobb marhaállományt tarthasson. Sokkal rationabilisabb annál, ha csak a rétek adatnak ki bérbe és a széna onnan elvitetik, az az eljárás, ha a rétek a szomszédos földek bérlőjének adatnak ki, hogy ez a föld érdekében mentől nagyobb marhaállományt tarthasson. Ez volt annak egyik oka, a mi ama földnek állandó bérbeadására birt engem. Vagyok olyan barátja a népnek, mint CsatáiZsigmond képviselő ur, de hát az alapítványföldeket nem kezelhetem az odavaló fuvarosok érdekének szempontjából. Sajnálom, hogy e fuvarosok ezentúl drágábban fogják fizetni a szénát, de nekem az alapítványi birtokok érdekét kell szem előtt tartanom, ez az érdek pedig a jelen esetben azt parancsolta, hogy annak adjam bérbe ama földeket, a ki a szomszédban levő alapítványi birtokot birja bérben. (Helyeslés a jobboldalon.) Csatár Zsigmond: T. ház! Azon szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy az ezen interpellatióra adott választ sem vehetem tudomásul. A papir ugyan türelmes tárgy, az sok mindent elbír; de én a minister ur helyében nem igy válaszoltam volna. Én azt mondottam volna: Kérem az interpelláló képviselő urat s azon képviselő urakat, a kik meg akarnak győződni a dolog mibenlétéről s az igazság valóságáról, fáradjanak be az irodába, nézzék meg jól azt a győrketói szerződést, melyet kötöttünk és szerezzenek maguknak informatiót. Ha igy cselekedett volna a t. minister ur, correctül cselekszik és én megnyugvással fogadtam volna válaszát, de nem igy cselekedett, hanem azt mondotta, hogy ő ugyan nem olyan barátja a népnek, milyen én vagyok. Hiszen, ha nem volna a népnek barátja, nem volna képviselő s nem lehetett volna minister. En azt hiszem, t. ház, hogy csak olyan barátja a népnek, mint én, hanem hát egyes embereknek, a mint látszik mégis jobb barátja. (Derültség a szélső balon.) Én mindenesetre elvárom Boda Vilmos törvényszéki bírótól, kitől ezen győrketói rétre vonatkozó egész dolog a „Tolnamegyei Közlönye-ben közzé tétetett, hogy a minister ur állításával szemben védje meg a szegszárdiak álláspontját. Én azt hiszem, hogy alaposan kellett neki a körülményeket ismernie, különben azokat a hírlapokban közzé nem tétette volna. Én azonban kaptam privát utón leveleket, melyeket föl nem olvashatok, mert nem idevalók, de egészen hiteles adatokat tartalmaznak s mert ezekből, de különben is egészen jól ismerem a körülményeket: nem vehetem tudomásul a minister ur válaszát. Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a minister ur válaszát tudomásul venni ? Azok, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. T. ház! Következnének az interpellatiók. (Közbeszólások: 2 óra.) Ha a t. képviselő urak nem kívánják meghallgatni az interpellatiókat, akkor a napirendre nézve leszek bátor előterjesztést tenni. (Halljuk!) A mint már említettem, hétfőn ülés nem lesz. A kedden d. e. 10 órakor tartandó ülésben a napirend tárgyai lesznek: 1-ször a főrendiház üzenete, a kőolajvám felemeléséről és az ásványolaj-adóról szóló törvényjavaslat tárgyában; 2-szor, a törvényjavaslat a phylloxera-rovar kiirtása iránt követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezményről. 3-szor, a pénzügyi bizottság jelentése, a Horvátországgal kötött egyezség érvényének tovább kiterjesztéséről; 4-szer, a Francziaországgal 1879-ik évi január 20-án kötött kereskedelmi egyezmény hatályának meghosszabbításáról; és 5-ör, a német biroda-