Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-184
184. országos ülés deczembcr 6. 1879. ^3 r iránt terjeszszen be törvényjavaslatot. En nagyon kétlem, hogy ezen évben ez megtörténhessék, miután úgy tudom, hogy ezen t. ház még csak néhány napig marad együtt az év vége előtt s ehhez még az is járul, hogy, igaz sajnálatunkra, a t. pénzügyminister ur betegen fekszik. De örömmel látom, hogy a ministerelnök ur viruló egészségnek örvend és azt is látom, hogy az adófelemelések alkalmával igen erélyes és buzgó eljárást követ. Ez is, t. ház, egy adóelengedés, vagyis leszállítás. Reménylem,:hogy a t. ministerelnök ur ebben is oly erélyesen fog fellépni, mint az adófelemeléseknél. T. ház! A t. ministerelnök ur nagyon jól tudja azt, hogy a nők nemesak a kisebb tárgyakban, hanem az országlásokban is nagy szerepet szoktak játszani. (Nagy derültség.) Negyvennyolcz nő kérelmező van, kik a kis üstök engedélyezését kérelmezik. (Nagy nevetés.) A t. ministerelnök ur azt is jól tudja, hogy Kézdi-Vásárhely lelkes fiai, kik 1848-ban is és azután is megmutatták hazaszeretetüket és a szabadságra való törekvésüket, mégis elveik feladásával, vagy szegreakasztásával, mindig kormánypárti képviselőket választottak mostanig. Uraim, én azt hiszem, hogy nemcsak a jelent kell méltányolni, hanem a jövőre is kell gondolni; mert a ki ismeri a székelynőknek jeles és talpraesett voltát, (Derültség) nem várhatja azt, hogy a jövő választások alkalmával, ha ez életkérdésben is nekik nem deferál a ház, a jövő választásra is befolyással lesz, hatni fognak férjeikre, hogy ellenzéki képviselőket válaszszanak. (Derültség.) Ugyanazért tisztelettel kérném, hogy méltóztassék a t. ház a november 8-iki határozatához következetes lenni és elhatározni azt, a mit akkor elhatározott, hogy a minister utasíttassák, hogy még ez évben adjon be törvényjavaslatot, (Helyeslés a baloldalon.) Vécsey Tamás, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Nem akarok reflectátni azon gúnyos megjegyzésre, melylyel a t. képviselő ur a bizottságot megtisztelni méltóztatott. A házszabályok 175. §-a azt mondja, hogy „oly tárgyra vonatkozó kérvény, mely felett a ház, akár valamely tagjának indítványa, akár előbb benyújtott kérvény folytán már határozott, azon ülésszakban többé nem tárgyalható." A bizottság tehát kötelességének ismerte figyelmeztetni a t. házat, hogy a XIX. sorjegyzékben 2. szám alatt foglalt hasontárgyú kérvényre meghozta ezen határozatot és ahhoz képest, kéri a kérvényt kiadatni a pénzügyministernek. Ez nem praejndicál azon óhajtásnak, melyet a t. képviselő ur kifejezett és azért kérem, méltóztassék ezen kérdés felett a napirendre térni. (Helyeslés.) Nagy Gábor: T. képviselőház! Éppen én voltam szerencsés ezen kérvényt beadni és én is érdekelve vagyok ezen kérvénynek mielőbbi érdemleges elintézése iránt. Már az előbbi alkalommal is jeleztem azon szükséget, mely ezen ügynek mielőbbi elintézését kivánja. Én itt ismétlem akkori kérelmemet és a háznak november 8-iki határozatát végrehajtatni kérem. Miután pedig a kérvényi bizottság véleményében osztoznom kell, részemről is csak csatlakozom azon kéréshez, hogy a ministerium részéről, minél elébb terjesztessék be a javaslat. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a bizottság véleményét ? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Vécsey Tamás előadó: Alsó-Febérmegye közönsége kéri a távirda-vonalat Gyula-Fehérvárról Topánfalváig kiterjesztetni és a felajánlott hozzájárulást figyelembe vétetni. E kérvényben figyelmet érdemlő anyagi áldozatok vannak kilátásba helyezve. Annálfogva a bizottság véleménye oda terjed, hogy ezen kérvényt, lehető tekintetbevétel czéljából, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez méltóztassék utasítani. Hegedűs Sándor: T. ház! Legyen szabad pár szóval hozzászólnom ezen kérdéshez. (Halljuk!) Elfogadom ugyan a kérvényi bizottság indítványát, hogy a kérvény a kereskedelmi ministernek adassék ki, lehető tekintetbevétel végett, de a t. minister urnák kiválóan figyelmébe kívánom ezt ajánlani, mert a kérvényben kifejezett óhajt, különösen indokoltnak tartom és pedig két szempontból. Az egyik az, hogy, a mint a kérvény szövege is mutatja, a t. minister ur maga megígérte ezen távírda vonalnak Gyula-Fehérvártól Topánfalváig való felállítását, t. i. július 18-án kelt leiratában azt igéri, hogy ezen vonal költségei a jövő évi költségvetésbe fel fognak vétetni. Tudjuk, hogy a kereskedelmi ministerium költségvetésébe egy általányösszeg van e czímen felvéve. Nem vonom ugyan kétségbe, hogy az általány összegben reflectált a t. kormány ezen vonalra is, de mindenesetre szükségesnek tartottam a t. minister ur igéretét és a vonal fontosságát kiemelni. A második szempont, a melyért bátor voltam felszólalni az, hogy ezen vonal, mely szűk völgyön vonul át, az ország határszélét kötné össze a központtal és nemcsak politikai szempontból bir nagy fontossággal, mert azt hiszem, hogy jogállamban a jogbiztonság és a politikai biztonságnak is egyik követelménye, hogy az ország minden szélső és különösen veszélyeztetett pontja, a fővárossal távirdai összeköttetésben legyen, hanem másfelől főleg nemzetgazdasági és pénzügyi szempontból, az államkincstárnak is érdekében van ezen vonal mielőbbi fel16*
