Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-164

80 164. országos ülés november 11. 1979, meghatározására, a melyek a rendes administratio költségeihez netalán igénybe vétetnének. És igy a legfontosabb dolgok egyike, ama Tartományok költségvetésének megállapítása, a jövedelmek felhasználása, a közös ministerium szabad ellenőrizetlen rendelkezésének látszik fenntartva lenni. Igaz, lehet ezt a törvényt ugy is értelmezni, hogy a delegátiók, a közös ministermmnak minden Teendőjét ellenőrzik. Azonban az ellenkező értelmezés nincs kizárva, sőt az a természetesebb, tekintve a javaslat szerkezetének értelmét és lehet-e kételkedni abban, hogy ha egy törvényt kétféleképen lehet értelmezni, a közös kormány nem azt fogja választani és a ministerelnök ur nem azt fogja támogatni, a mely az executiva korlátlan hatalmának kedvezőbb. (Ugy van! balfelöl.) És ezután, t. ház, azt kérdem, hogy hol van a véderőre vonatkozó törvénynek sorsa itt elintézve. A 4. §. felszámítja azon intézményekét, a melyek a parlament elhatározása alá tartoznak s ezek : a vámintézmények, a közvetett adók és a pénzrendszer. De, t. ház, ha a teljes törvényhozási jog a közös ministeriumot illeti, akkor a közös kormánynak hatalma van Boszniában katonákat szedni, ottan csapatokat alkotni és azokat Boszniának budgetjéből fizetni, mert ezen törvényjavaslat szerint Bosznia budgetje sem a delegátiók,'sem a parlamentek ellenőrzése alá nem tartozik, szóval módjában van zsoldos csapatokat tartani és ha netalán abban keresnék a biztosítékot, hogy a költségeket delegátióknak kell megszavazni, én először ebben elegendő garantiát nem látok, de másodszor ki biztosítja azt, hogy a felelősség nélkül kezelt boszniai jövedelmek egy része, erre a czélra nem fog kihasittatni. És végül egy utolsó megjegyzést. (Halljuk! Halljuk! halfelöL) Ezen javaslat rendkivüli beruházásokról beszél, melyek a közigazgatásnak nem rendes költségei és erre nézve a dolgot a lehető legnagyobb homályban hagyja, a mi súrlódások és összeütközésekre fog vezetni. Először egyátalán nincs meghúzva a határvonal: mi az, a mi a törvényhozások körébe fog tartozni, mint tehermegszavazás, és mi a delegátiók körébe fog tartozni. Pedig ez meghúzható volna az által, hogy egyike a könnyebb feladatoknak taxatíve számláltatnék elő. Másodszor egyáltalán nincs meghatározva az, hogy ha ezen beruházási költségek közösen viselendők is. a monarchia két állama által, minő kulcs szerint viselendők és mert nincs meghatározva, örökös viszálkodás és súrlódások kútforrása lesz. És hamis a törvényjavaslatnak azon indoka, hogy ezekre nézve nem lehet egy állandó kulcsot megszabni, mert a beruházások olyanok, hogy hol az egyik, hol a másik állam veheti nagyobb hasznát a közös beruházásoknak. Mert ne feledjük, hogy a beruházások közé a közös építkezések is tartoznak és nem hiszem, hogy valaki azt állítsa, hogy ha ott közigaz' gatási épületek, hidak emeltetnek, hogy azokból akár Magyarországnak, akár Ausztriának nagyobb haszna volna, mint a másik államnak ! Ezek azok, t. ház, — gondolom, hosszasabban nem kell fejtegetnem, — melyekből a harmadik okot ugy lehet felállítani, hogy visszavetendő ezen törvényjavaslat azért is, mert csak a közös kormány absolutismusának kedvez, mert hatályos befolyást a monarchia két államának nem biztosít. Es most, mielőtt beszédemet bevégezném, (Halljuk! Halljuk!) talán avval a kéréssel állhatnának elő, hogy javasoljak más elintézési módot azon rendezésre, a mely rendezésnek szükséget én magam is beismertem. T. ház! Ennek a kötelességnek, a mennyiben az irányadó szempontok kijelölése positive az ellenzéknek kötelessége, beszédem bevezetésében eleget tettem. Megneveztem azt a négy pontot, a melyet azoninformátiókmellett, amelyek birtokában ezen ház tagjai lehetnek, fel lehet állítani, mint Magyarország érdekeinek elengedhetetlen követelményeit. További részletezésbe bocsátkozni, t. ház, nem csak helytelen volna az ellenzéki padokról, de tényleg lehetetlen is. Mert azon négy szempont fenntartása, csorbíthatlan megőrzése mellett, én többféle rendezési módot ismerek, tudok és lehetőnek tartok és olyan rendezési módokat tartok lehetőnek, melyek által elkerültetnek azok a károk, melyeknek káros következményei miatt ezen törvényjavaslatot el nem fogadhatom. De hogy egészen a részletekbe mehessünk, ahhoz kellene, hogy a többi tényezők nézeteit, vélekedései — a mely tényezők befolyása és hozzájárulása kell egy rendezéshez, — előttünk ismeretesek legyenek. Ezzel az ellenzék nem rendelkezik. De az ellenzék és a parlament tagjainak kötelességök kijelölni azon határokat, kívánalmakat, melyeket okvetlenül fenntartandóknak tartanak és melyeknek megőrzése mellett fogadhat el bármely módozatokat. Ennek a kötelességemnek eleget tettem. T. ház! Én azt tartom, hogy ezen határozati javaslatban, melyet fel fogok olvasni s melyet a törvényjavaslat visszavetésével a háznak elfogadásra tiszteletteljesen ajánlok, röviden csoportosítva vannak azon okok, melyeket felszólalásomban kifejtettem. Visszavetjük a törvényjavaslatot azért, mert az 1867: XII. t.-cz. határozatait értelmükből kiforgatja, mert a közös ministerium s az országos bizottság hatáskörét új, ezen intézménynek közjogi jellegét megváltoztató teendőkkel gyarapítja s ez által a monarchia dualistikus alapszerkezetét veszélyezteti s mert ama tartományok köz-