Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-177

360 177. országos ülés n«T«sniber 2s. 1879. nek feltűnő hiánya vonul keresztül az előterjesztések indokolásán. Ennek illustratiójára bátor leszek — mielőtt visszatérnék az előadó ur közgazdasági érveléseire — némelyeket felhozni. Az indokolás többek köztt hivatkozik a Magyarország és Bosznia-Herczegovina köztti forgalom jelentőségére. Méltóztatik itt az indokolásban egy táblázatot látni, melyben vámmázsákban fel vannak tüntetve azon főbb ezikkek, melyeket Magyarország Bosznia - Herczegovinába leginkább kivisz. Eltekintve attól, hogy szerintem nagyon kevés értékkel bir az, ha az ily ezikkek vámmázsákban és nem érték szerint tüntettetnek fel, tehát eltekintve attól, hogy a kereskedelmi forgalom állítólagos jelentőségének megbirálására, szükséges volna legalább hozzávetőleges számokban kimutatni, hogy mennyi értéket képvisel ezen forgalom, bátor vagyok a t. ház figyelmét egyszerűen csak arra felhívni, vájjon csakugyan bir-e jelentőséggel egy oly árúforgalom, mely az 1866—75. évi átlagban ily tételekben nyert kifejezést, u. m. a monarchiából exportált gabona §304, liszt és őrlemény 2395, szesz 7560, vas és pléh 1113, papir 300, szappan és gyertya 258 vámmázsa stb. Már most kérdem a minister urat, a kinek aláírásával ezen indokolás beterjesztetett, hogy méltóztassék akármely nem is egészen első rendű kereskedő czéget megkérdezni, vájjon mindazon ezikkek, melyek itt egy évi forgalomként vannak kimutatva, egy gabonakereskedőt, egy gőzmalmot, egy vaskereskedőt, egy szappan- és gyertyagyárat, stb. vájjon nem szállítanak-e el egy napon középszámítás szerint annyit, mint a mi itt egy jelentőségteljes nemzetközi árúforgalom gyanánt van számokban feltüntetve? (Igaz! Ugy van! balfelöL) Már most, hogy ebből merítsünk bármely komoly indokot ezen törvényjavaslat megszavazására, azt absolute lehetetlennek tartom. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) De arra is utaltam, t. ház, hogy az őszinteség is hiányzik ezen indokolásból. Ennek igazolására azt hozom fel, hogy az indokolás végén tabellában mindössze 23 czikk van felsorolva, melyet Magyarország leginkább kivisz Boszniába és Herczegovinába, mind oly természetű ezikkek, melyek leginkább Magyarországban termeltetnek. De hogy helyes alapokon bírálhassuk meg a forgalmat, talán mégis őszintébb, egyenesebb eljárás lett volna, ha ugy, mint azt az osztrák törvényhozás elé terjesztett indokolásban találjuk, az összes 68 főbb export czikk felsoroltatott volna. (Ugy van! balfelöL) Mert nagy különbség van 23, vagy 68 czikk provenientiájára és menynyiségére alapítani a kínálatot, ha az osztrák indokolásból azt látjuk, hogy az iparczikkek túlnyomó része nem Magyarországból, hanem Ausztriából szállíttatik Boszniába és Herczegovinába és hogy azon árúk, melyek Magyarországból vitetnek ki, hasonlíthatlanul csekélyebb jelentőségűek. Én merném azon őszinte kérdést intézni nemcsak az előadó úrhoz, hanem a t. ház minden tagjához, ki figyelemre méltatta az indokolást és az abban foglalt adatokat, vájjon a felhozott adatokból meríthetett-e kellő megnyugvást ezen törvényjavaslat megszavazására s nem-e inkább ezen esetben is, ugy, mint az a legtöbb más esetekben, különösen a lefolyt hetek tárgyalásai alkalmával történt, a kérdések bennső értékén, a felhozott indokokon, maguknak az előterjesztéseknek egész concret keretén egészen kívül eső indokokból, lehet csak ezen törvényjavaslat megszavazásához is járulni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Én, t. ház, egyáltalában nem találom eléggé előkészitettnek ezen törvényjavaslatot. Hogy még egy körülményt emeljek ki arra nézve, hogy az itt előtüntetett indokok, ezen adatok után menynyire el nem indulhatunk, — sajátságos az, hogy az indokolásra nézve, midőn azonos előterjesztésekről van szó, mennyire eltér a magyar kormány az osztrák kormánytól. {Halljuk! Halljuk!) Volt már szerencsém felemlíteni, hogy a forgalom csoportosítása körül lényeges eltérés van a két kormány indokolásában s túlnan találkozunk őszinte vallomásokkal is, melyekkel a t. magyar kormány nem látott opportunusnak a ház elé lépni. így az osztrák Motivenbericht-ben a 9. lapon, szerintem, határozottan annexionistikus kijelentésnek vehető a következő passus, melyet bátor leszek az eredeti szövegben felolvasni. (Halljuk!) „Weder Bosnien und die Herzegowina alléin, noch Dalmatien alléin könnten wohl ohne erhebliche Schwierigkeiten in das allgemeine Zollgebiet einbezogen werden, beidé zusammen indess dem Handelsgebiete der Monarchie angegliedert, ergeben die einfachste Lösung einer Frage, welche durch Jahrzehnte eine unlösbare Aufgabe der wirthschaftlichen Pflege und Zollpolitik der Monarchie bildete." Mit jelent ez ? Egészen világosan ki van itt mondva szerintem az, hogy Dalmatiát nem lehetett volna a közös vámterületbe bele venni, a nélkül, hogy egyidejűleg Bosznia és Herczegovina szintén bevonassék. Lehet, hogy e melleit sok szól, hanem legyen szabad azon kérdést intézni a kormányhoz, hogyha csakugyan áll, hogy csak ideiglenes occupatióról van szó, vagy legalább is az annexio kimondva nincs, tehát feltehető az eset, hogy Bosznia és Herczegovina idővel viszszaadatik Törökországnak, akkor Daímatia ismét vámkülzetet fog képezni? kénytelenek leszünk újból vámsorompókat a dalmát határokon felállítani ? hiszen világosan kimondja amaz indokolás,