Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-176

176. ©rsságos filés november 27. 1879. 353 vitálása kezünkbe ad. Ez okból állítom, hogy helyes magyar közgazdászati politikának szempontjából tévesztettebb lépés nem gondolható, mintha ezeket a kérdéseket per excerpta oldjuk meg, kereskedelmi politikánk egészben való megállapítása nélkül és evvel oly lépést teszünk, mely a viszonosság elnyerésére vezető eszközök egyikét is meggyengítené. Ily lépésnek kell pedig, hogy tekintsem Bosznia és Herczegovinának a közös vámterületbe vonását. {Helyeslés balról.) Fenntartván ezek után magamnak, hogy a mennyiben az általam felhozott szempontoknak gyengítésére a túloldalról érvek hozatnának fel, azok ezáfolását a vita végén megkísértsem, jelenleg nem akarom a ház türelmét tovább fárasztani, (Halljuk!) hanem csak recapitulálom, miért nem tartom e törvényjavaslatot e pillanatban tárgyaihatónak. Először azért nem, mert nem birunk biztosítékkal az iránt, hogy nemzetközi bonyodalmak annak intézkedéseiből származni nem fognak. Másodszor azért nem, mert azon közigazgatási szervezetnek, melyre e törvényjavaslatban hatáskörök bízatnak, ismeretével még távolról sem birunk. Harmadszor pedig azért nem, mert nem birunk ismeretével azon közgazdasági politikának, melynek organicus egészétől íügg: hozzájárulhatunk-e egyáltalában keleti összeköttetéseink bővítéséhez? (Helyeslés balfelöl.) Ez okoktól vezéreltetve, következő határozati javaslatot vagyok bátor a t. háznak elfogagadásra ajánlani: „ Határ ozati j avaslat. Mondja ki a ház, hogy a Bosznia és Herczegovinának a monarchia vámterületébe kebelezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásába mindaddig nem bocsátkozik, mig 1-ör, az említett tartományokban létesítendő közigazgatási rendszert és hatósági szervezetet nem ismeri; 2-or, a monarchia kereskedelmi politikájának irányára és jelesen nyugati összeköttetéseink lehető biztosítására nézve, a monarchia két államának kormánya köztt Magyarország érdekeit kielégítő megállapodás létre nem jött." Antal Gyula jegyző (olvassa a határozati javaslatot, melyet aláirtak: Gr. Apponyi Albert, Szilágyi DezsÖ, Pulszhj Ágost, gr. Széchényi Pál, Ráth Károly, Dessewffy Kálmán, Veszter Imre, Scitovszky János, gr. Berhtold Sándor, Hedry Ernő, Sponer Andor, Molnár Aladár, Dessewffy Aurél gr., Lesskó István.) Baross Gábor előadó: Az előttem szólt t. képviselő ur első sorban felemlíteni méltóztatott azt, hogy az előadó e tárgyat nem tartotta p1<

% fontosnak arra, hogy ezt beszédében bővebKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VIII. KÖTET. ben indokolva, ajánlta volna a t. háznak elfogadásra. Miután ez a t. képviselő ur részéről egy élénken érzett szemrehányás rám nézve, meg fog bocsátani a t. ház, ha bátorságot veszek magamnak röviden reflectálni azokra, a miket a t. képviselő ur mondott és ezzel kapcsolatban kimutatom azon okokat, a melyek miatt a bizottság a törvényjavaslatot elfogadta. Mielőtt azonban ezt tenném, meg kell jegyeznem az e törvényjavaslathoz hozzászólt Orbán Balázs képviselő urnák azt, hogy nem követem őt azon térre, hogy politikai szempontokból bíráljak meg egy közgazdaságilag fontos kérdést, mert kikerülte e dolognak közgazdasági fejtegetését és mintegy szellemi vaksággal vádolta azokat, a kik ehhez és az ehhez hasonló intézkedésekhez hozzá járultak. (Felkiáltások a szélsőbal felöl: ügy van!) Nos, én meg annyit jegyzek meg a t. képviselő urnák, hogy gratulálok azon szellemi éles látáshoz, a melylyel ezen törvényjavaslatot oly szakszerűen bírálni méltóztatott. (Derültség.) A mi Apponyi Albert t. képviselő ur által felhozottakat illeti, azokat ő maga 3 pontban vonta össze. Először is szólott arról, hogy miiyen álláspontot foglal el a kormány szemben azon kül állam okkal, a melyek Törökországhoz kereskedelem - szerződési viszonyban állottak akkor, midőn Bosznia és Herczegovinának, mint Törökország integráns részének, a vámkapesolatba való vonását indítványozza a háznak. Az e tekintetbeni aggodalmak felhozattak a bizottságban is, mely számba vette nemcsak azokat, a melyek a berlini szerződésnek a képviselő ur által idézett pontjában foglaltatnak, hanem figyelt egyszersmind azokra is, a melyek az 1879. áprilisi conventióban foglalvák. Es a bizottság úgy találta, hogy Boszniának és Herczegovinának vámkapcsolatba való vonását a berlini szerződés intézkedése és abból vont magyarázat alapján, gátolni alig lehet. Különválasztani azon hatalmakat, a melyek a berlini szerződéshez hozzájárultak azoktól, a melyek szerződési viszonyban állanak Törökországgal, nem lehet, mert méltóztatnak tudni, hogy a berlini szerződés megalkotásában és intézkedésének létrehozatalában, az európai hatalmak jelentékeny része részt vett, minélfogva ezeket nemcsak a politikai, hanem azon viszony megbirálása is illette, a mely létesül Bosznia, Herczegovina és monarchiánk köztt. És én azt hiszem, hogy ezen aggodalomnak eloszlatása, első sorban Törökország kormányát illeti és átengedem a minister urnák az arra való választ, hogy ez irányban Törökország, mily álláspontot foglalt el. Én csak azt konstatálom, hogy a bizottság előtt fekvő tény45