Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-176
388 176. országos ülés november 27. 1879. lehet tehát az ujonczozási visszaélések megszüntetésére a lehető legnagyobb szigort nem ajánlani. [Helyeslés.) Midőn ezeket, t, ház, tisztelettel elmondani képviselői kötelességemnek tartottam volna, a magam és elvtársaim nevében kijelentem, hogy jelzett közjogi elveinknél fogva a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. [Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Szende Béla honvédelmi minister: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő urnák ezen tárgyra vonatkozó nézetei 11 év óta képezik s elismerem következetesen, egyik alapelvét azon pártnak, melynek ő tagja. De ugyanily következetességgel 11 év óta a t. ház és az összes törvényhozás, sohasem fogadta el azon álláspontot, hanem az erre nézve meglevő törvények alapján, az évi ujonezjutalékot mindig megszavazta. Én a nélkül, hogy az előttem szólott képviselő urat a múlt történelemből vett fejtegetéseiben követném és a nélkül, hogy a múlt és a jelen viszonyainak összehasonlításába bocsátkoznám, — mert talán megfogja engedni a t. képviselő ur, hogy azok köztt különbség van, — egyszerűen kérem a t. házat, méltóztassék hiven eddigi következetességéhez, a törvényjavaslatot elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon.) A mi az ujonczozási visszaéléseket illeti, volt szerencsém már tavaly is, úgy mint minden évben, eziránt nyilatkozni és sajnosán constatálni, hogy ezen visszaélések csakugyan léteznek. Hogy azonban mindent, a mit a bajnak orvoslására tenni lehet, megteszünk, azt az előttem szólott t. képviselő ur is elismerte és hivatkozom mindazon t. képviselő urakra, a kik oly vidékeken laknak, hol ily visszaélések előfordultak; valamint hivatkozom igen sok törvényszékére az országnak, hogy ily esetek a törvényszékek előtt vannak. Sajnos, hogy e visszaéléseket igen nehéz felderíteni, épen azért, mert azon emberek, kik ezen üzelmekben részt vesznek, igen jól tudják, mily törvénytelen téren mozognak, tehát nagyon óvatosan járnak el; bajos tehát őket felfedezni. Bajos annál inkább, mert kénytelen vagyok bevallani, hogy — nem mondom, e házon belől, — de vannak emberek, kik hazafias dolognak tartják magukat mindenáron kivonni a katonai kötelezettség teljesítése alól, nehogy kénytelenek legyenek szolgálni a közös hadseregben. De nemcsak ez, hanem sok más ok is megnehezíti az eljárást. így pl. a t. képviselő ur azt mondotta, hogy vannak kerületek, hol az orvosok köztt liszták vannak forgalomban, mely lisztákou klassifikálva vannak, nem tudom az emberek-e, vagy a bajok. O tehát tudja, hogy ily liszták léteznek. Én részemről kérem őt, legyen oly szives, mondja meg, hol és kinél vannak azon liszták és én köszönettel fogom venni. Ha ezen adatok megtudása után nem fogok intézkedni a legerélyesebben, akkor lesz oka a t. háznak ezen kérdés felett vitatkozni. A lisztákat tehát köszönettel veszem, ép úgy, mint a tanácsokat, melyeket a t. képviselő ur kilátásba helyezett. Legyen meggyőződve, hogy megvan a szándék a bajok orvoslására és igen örülni fogok, ha tehetek valamit ez ügyben. Még egy felhozott tételére kívánok hivatkozni a t. képviselő urnák. 0 fél, hogy a most tárgyalt törvényjavaslatból praecedens támad s attól tart, hogy ennek következménye az lesz, hogy az ujonczok évenkénti megszavazásának joga, kérdésessé fog tétetni. Én egyszerűen a törvényre hivatkozom, melynek szó szerinti szövege a következő: A jutalék kiállítása — tehát az évi ujonczjutalék kiállítása — csak akkor történhetik meg, ha a törvényhozás azt azon évre megszavazta. Kell tehát, hogy a törvényhozás megszavazza és sem ezen kormány és hiszem és remélem, hogy egy más magyar kormány sem fogja, mellőzve ezen törvényt, azt tenni, mitől a t. képviselő ur tart. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a szőnyegen levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon^) Thaly Kálmán: Szavaim értelmének félremagyarázása folytán kénytelen vagyok szót kérni. A t. honvédelmi miuister ur roszul méltóztatott engem érteni akkor, midőn úgy méltóztatott szavaimat felfogni, mintha alkotmányos magyar kormányról tételeztem volna fel azon eljárást, melyet jeleztem. Én határozottan provisorius kormányt említettem, de feltettem, hogy a jelenlegi ministerelnök fog annak élén állani. Ezt most is fenntartom. (Derültség és helyeslés a baloldalon.) Pulszky Ágoston: Csupán néhány szóval kívánom indokolni azon álláspontot, mely ezen törvénynyel szemközti szavazatom adásánál vezérel. Minthogy azon alkalommal, midőn a véderőről szóló törvényjavaslat két szakaszának meghoszszabbításáról, illetőleg fenntartásáról volt szó, bátor voltam kinyilatkoztatni, hogy bárminő feltételeket tűzünk is ki, arra, hogy a véderőre vonatkozó intézkedések meghosszabbíttassanak, sem nekem, sem azon t. barátaimnak, a kik az indítványt velem együtt aláirtak, nincs szándékunkban a monarchia véderejének gyengítése; sőt hogy a 800,000 főnyi haderőt is egy évre minden feltétel nélkül megszavazni készek vagyunk. Minthogy pedig azon esetre, hogyha a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat meg nem szavaztatnék, a a jövő évre a hadsereg létszáma esökkennék és a monarchia véderejéről kellőleg gondoskodva nem
