Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

175. ürszág'os ülés norember 2ö. IS79. Hl 9 tünk felfogása, hogy ideális jelen helyzetünk felismerése. Hisz multunk arra tanít és a história is arra tanít bennünket, hogy egy nemzet, mely önmagát kormányozza, saját érdekeit védelmezi, sokkal olcsóbban teheti ezt, mintha idegen fajokra bizzák saját védelmüket. Létünk a múltban s azon szellemi fejlettség foka, melyen állunk, azon anyagi előny, a melylyel azon említett fiviiisálathm nemzetekkel szembea Ibirunk, nem adja-e meg a jogot a jövendő létezésre? Eégi küzdelmeink nem adnak-e erősebb jogot ä létre, mint azon nemzeteknek, melyek csak az imént ébredének fel ? (Élénk helyeslés a szélső balon.) Ha azon nemzetek nem rettegnek attól, hogy egy önálló létet kezdhessenek, sőt hogy ezen önálló létet kezdhessék, a csatatérre mennek, életüket, vagyonukat áldozzák, ez csak azt bizonyítja, hogy e kis nemzeteknél nincsenek oly nagy jcal-politikusok, mint itt minálunk vannak. (Elénk helyeslés a szélső balon.) A t. előadó ur, midőn a közös hadsereget védelmezi, azt mondja nekünk, hogy mi nem vagyunk elég erősek és ne is próbáljuk meg, hogy erősek legyünk, pedig, t. ház, soha nemzetek jogokat nem vívtak ki bátorság és önbizalom nélkül, mert a ki bátorság és önbizalom nélkül lép ki a küzdtérre, az előre elvesztette ügyét. Nemzetek jogokat nagy szenvedések és áldozatok nélkül nem szereztek soha! A megszerzett jogokat pedig féltékenységgel és nagy óvatossággal tudták megvédelmezni és fenntartani. Hisz szenvedések, küzdelem nélkül nem •jutottak el nyugot népei azon fejlettségi stádiumhoz, a melyben most vannak. (Elénk helyeslés a szélső balon.) Az angolok „habeas corpus acta"-ja a csatatér és a vérpad gőzéből bontakozott ki. A vallásszabadság a máglyák füstjéből emelkedett fel. (Elénk helyeslés a baloldalon.) A gondolatszabadság a pellengéren született. (Elénk helyeslés a szélső balon.) Mi a három századon át omló vérünkben, háromszáz esztendő óta patakzó könnyeinkben , háromszázados vértanuságunkban már előre lefizettük azon váltságdíjat, (Elénk éljenzés a szélső bal/elől) a mely váltságdíjat meg kell hozni a nemzeteknek azért, hogy önálló léteilel és független existentiával bírhassanak. Azt mondja az előadó ur, hogy mi szolgáltassuk ki fegyvereinket a közös hadsereg szervezetének, vagyis szolgáltassuk ki fegyvereinket az idegeneknek. Azt mondja az előadó ur, hogy bocsássuk be várainkba az idegeneket s ha a különböző apró nemzeteknek nemzeti hadseregei majd energiájukkal, egész tüzükkel és hevükkel fogják azon kérdést, mely most Európát válságban tartja, a nemzetiségi kérdést megoldani: akkor mi rokontalanok egyedül legyünk, a kik fegyvereinket nem magunk viseljük, tehát nem is használhatjuk, hanem idegen kézbe adjuk; egyedül legyünk, a kik fegyverrel nem bírván. a nemzetiségek ezen nagy létküzdelmében saját hazánkat és nemzetiségünket kellő erélylyel védelmezni képesek ne legyünk? A ki másra bizza fegyvereit, annak az, a kire bizta, urává lesz. (ügy van! a szélső baloldalon.) Ha mi a közös hadsereg szervezetére bizzuk fegyvereinket, akkor a nemzeti létről már jó előre lemondtunk, (ügy van a, szélső bal felől.) Mert egy nemzet, ha még oly nagy is, mint a magyar, a mai küzdelemben, midőn a nagy fajok egyesülnek, a kis fajok önvédelmükre csoportosulnak, ha saját nemzetiségének praegnans kifejezését nem tudja létrehozni, még mielőtt a erisis bekövetkezett, ha nem képes saját nemzeti erőinek szervezetét még a béke idején megadni, a csatatéren el fog veszni menthetetlenül. Ha tekintem, hogy kiknek kezébe teszszük fegyvereinket'és kiket bocsátunk várainkba, kiknek szolgáltatjuk ki a nemzet virágát, azt látom, hogy a Lajthántúl két párt van, az egyik a mostani többség, mely azon fajokkal és nemzetiségekkel rokonszenvez, fölbiztatja ellenütik, a melyek a magyar nemzet legnagyobb ellenségei ugy kívülről, mint belülről. (U<iy van! a szélső balfelől.) Látom másfelől a kisebbségben levő pártot, melynek élén azon férfiú áll, ki évtizedeken át azt hangoztatta Magyarországról: „Carthaginem dclendam esse eenseo." Epén azért nem fogadom el a szőnyegen levő törvényjavaslatot, mert igen jól tudom a történelemből, hogy a nemzetek tragoediájának azon felvonása után, a hol Carthago leteszi fegyvereit, azon jelenet következik, mely Carthago lerombolása. (Tetszés a szélső balon.) Kérem a t. házat, méltóztassék az általam és elvbarátaim által aláirt határozati javaaslatot elfogadni. (Zajos éljenzés a szélső balon.) Elnök: A vita be lévén fejezve, következik a szavazás. Szavazás előtt fel fog olvastatni a beadott két határozati javaslat. Baross Gábor jegyző (olvassa Pulszky Ágost és Ugrón Gábor határozati javaslalatait). Elnök : A kérdés a következő lesz. (Halljuk !) Elfogadja-e a t. ház a hadsereg és haditengerészet hadi létszámának, illetőleg a monarchia két államára nézve meghatározott ujonczjutalék mennyiségének, az 1889-ik év végéig való megállapításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Halljuk! Halljuk!) Ha az általam feltett kérdésre a többség igennel válaszol, a két határozati javaslat elesik; ha pedig az általam feltett kérdésre a többség nem-mel válaszol, következik szavazás alá egymásután a két határozati