Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-174

300 174. rrszíígo* filé* üOT'-mtipr 25. wn. viselőtársam — különben argumentátiójára később majd visszatérek — itt közösügyről, t. i. a közös hadseregről szóló törvény közös intézkedéseiről van szó, a melyek általában véve megváltoztat­hatók csak azoa faktorok hozzájárulásával lesz­nek, a melyek ezen törvényt alkották ; vagyis mind­két fél törvényhozásának hozzájárulásával, ügy, hogy — mint már előbb említettéin — a véderő törvénynek egyéb részeiben való megváltoztatá­sára szükséges lösz mindkét törvényhozásnak egyetértése. A törvény ugyanis a magyar ország­gyűlésnek az újonez-jutalékmegajánlására, illetőleg a hadi létszám megállapítására vonatkozó jogát általában, minden határidő nélkül a túl fél hozzá­járulása feltételétől függővé tenni nem akarta, azért határozta meg, hogy a törvény ezen intéz­kedése kivételesen nem örök időkre hozatik, mint minden egyéb törvény szokott hozatni, hanem igenis bizonyos idő múlva, t. i. 10 év múlva vissza kell kerülni a hadi létszám megállapítása kérdésének mindkét törvényhozás elé. Ez intéz­kedés tehát az országgyűlés, az ország jogainak érdekében lett felvéve. Azt a kérdést, hogy tiz, vagy öt évre álla­pittassék meg a hadi létszám, én elvi fontosság­gal bírónak nem tartom és e tekint 'tben telje­sen egyetértek Slmouyi Ernő t. képviselőtársam­mal, a ki ezt tegnap határozottan megmondta. Ezen kérdésnek eldöntése appreciatió dolga. A monarchia politikai és katonai helyzetét igen különböző szempontokból lehet megítélni és elis­merem, hogy ehhez képest lehet a 10 év mellett és lehet az öt év mellett felszólalni. A fő ok. mely azon szokásjogon kivit], melyet tízévi cyklus a monarchia másik államához való egyéb viszo­nyainkban is nyert, ajánlja egyszerűen a had­seregnek stabilitása; azon stabilitása, melynek ékes-szólóbb védőié nem lehetnék, mint a miiven volt Pulszky Ágost t. barátom. O is lehetséges­nek tartja, hogy bizonyos körülmények köztt a. hadi létszám esetleg tiz évre állapittassék meg. Azt mondja: „tiz év még egy nemzet életében is igen nagy időszak és egy kérdés megoldását tiz évre elodázni, illetőleg tiz évre valamit meg­állapítani, mindenesetre csak oly körülmények köztt lehető, mikor semmi valószínűség nincs arra. hogy ezen tiz éven belül a körülmények lényegesen, nevezetesen változzanak". Én azt hiszem, hogy ha esetleg a kormány és a véderő bizottság tiz év helyett öt évet ajánlana, itt ugyanezt az argumentumot az öt év ellen ép ugy lehetne- felhozni. Azt hiszem tehát, hogy minden körülmények köztt egyszerű appreciatió tárgya az: hogy vájjon remélhetjük-e tiz éven, vagy más határidőn belül a körülmények oly válto­zását, mely esetleg megengedné, hogy a hadi létszámon is változtatást tehessünk. Mi a véderő bizottságban azoa az állás­ponton állottunk, hogy nekünk ily reményünk nincsen s hogy ennélfogva a hadi létszámnak tiz évre való megállapítása a jelen politikai helyzet­nek teljesen megfelel. Egyébiránt Pulszky képviselőtársam is mellékes fontosságot tulajdonítana e kérdésnek, ha, a mint ő magát kifejezte, „ha meg volna az országgyűlésnek azon joga, hogy a hadi létszám megállapítását időközben is, esetleg kérdés tár­gyává tehesse." Eri t. ház, abban a nézetben vagyok, hogy az országnak azon joga, mely az illető határo­zati javaslat és Pulszky t. képviselő barátom okoskodása szerint nincs meg. teljes mértékben meg vau, — és ha ezt tán sikerülne nekem csekély erőruhöz képest elfogadhatóiag kimutatni : azt hiszem, hogy Pulszky Ágost képviselőtár­samnak egyik fő'aggodalma is, a tiz év elleti elesnék. Es ezzel áttérek a határozati javaslat har­madik kérdésére, arra t. i., mely annak első pontjában foglaltatik, mely igy hangzik: „Az idézett törvény 13. §-ának rendelkezése, mely szerint az ujonezilleték mennyisége és ennek folytán a hadi létszám a törvény hatályának letelte előtt kérdésbe csak úgy vehető, ha ő Felsége az illető felelős kormányok utján annak emelését, vagy leszállítását kívánja — toldassék meg azon intézkedéssel, hogy a törvény módo­sításának kedvezményezése e részben, az ország­gyűlést is illesse meg." Ezen passusnak, valamint Pulszky t. barátom e passusra vonatkozó argumentatiajának értelme az. — egyébiránt a beszéd itt kéznél vau, fel is olvashatnám — értelme az, hogy a 13. §. az országgyűlésnek kezdeményezési jogát, ahadi lét­számnak esetleg tiz éven belől való megváltoz­tatására korlátozza és hogy ezen kezdeményezési jogát csakis a koronának adja meg. Én a törvény §-ainak megbirálása után azon meggyőződésre jutottam, hogy ezen magyarázat nem állja ki a bírálatot. Nem tehetek egyebet, minthogy egy­szerűen hivatkozom a törvény illető szakaszaira. A hadi létszámról szóló törvény 11. szakasza, mely kimondja, „hogy a monarchia közös védel­mére szükséges szárazföldi és tengeri hadsereg, az 1867. évi XII. t. ez. 11. 12. 13. 14. §§-aiban foglalt alkotmányos jogok alapján s azok fenn­tartása mellett, a monarchia mindkét államterü­lete összes népességére nézve 800,000 főnyi teljes hadi létszámban állapittatik meg." Következik azután később egy pont, mely meghatározza, h°gy ?) a hadseregnek és hadi tengerészeinek ezen hadi létszáma a legközelebbi tiz évre érvényes". Végül itt van az utolsó pont, mely szerint „a kormányok által még a kilenczedik év lefolyása előtt terjesztendők be a hadi létszám változatlanul

Next

/
Thumbnails
Contents