Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-174

398 174. orüüásros ülés Borembor 25. 1S?Í>. kitéve nem voltunk, tény az, hogy két határozati javaslattal állunk szemben, melyeknek mindenike visszautasítja a törvényjavaslatot. S miután mi a monarchia védelmére a hadi létszám szükségének elvi elismerését nem tartjuk elegendőnek, hanem szükségesnek tartunk erre valóságos katonákat, kiket leginkább e törvényjavaslat alapján vélünk a monarchia részére biztosíthatóknak: szükségesnek látom ezen két határozati javaslattal szemben a bizottság álláspontját, egészen a részletekbe menőleg, védelmezni. {Halljuk!) Pulszky t. képviselőtársamnak és társainak határozati javaslata, három csoportba foglalja azon föltételeket, melyektől ő a hadi létszám további fenntartását és megszavazását függővé teszi. Az egyik csoport vonatkozik bizonyos reformokra, melyeket ő a védszervezeten szükségesnek tart; a másik — már nem csoport, hanem külön érv és álláspont — vonatkozik arra, hogy nem tíz évre, hanem csak öt évre kívánja a hadilétszámot megállapittatni ; a harmadik föltétel egy bizonyos alkotmányos jognak, mely az ő nézete szerint az 1868: XL. t. ez. 13. §-ban. föl van adva, visszaszerzésében áll. A mi az általa javasolt reformokat illeti, kijelentem tehát, hogy én azok részletes tárgyalásába belemenni nem fogok ; valamint uem fogok Í;ZOU fejtegetésekbe sem bocsátkozni, melyeket a t. háznak több katonaviselt tagja, a vita folyamán itt előadott. Egyáltalán nem teszek szemrehányást azoknak, a kik ezen térre mentek át, mert azt hiszem, hogy e rokon tárgy kapcsán, csakugyan lehetett itt ama nézeteket fejtegetni. De azt tartom, hogy viszont azok, a kik a hadsereg reformjára vonatkozó nézeteikkel, mint magam is, most hátralékban maradnak, egyátalán nem mulasztottak semmit, mert annak idején, midőn a kormánynak erre vonatkozó javaslatai előterjesztve lesznek, lesz még bő alkalmuk nézeteiket előadni és esetleg érvényre emelni. Pulszky t. képviselőtársam megtámadja a bizottságot azért, hogy mig egyrészről a bizottság elismeri, hogy a helyes törvényhozási eljárás szempontjából legezélszerübb lett volna a véderő törvény többi részeire vonatkozó javaslatokat is most előterjeszteni, másrészről ezen álláspontot. csakhamar egy igen könnyű indokolással feladja. Én t. ház, úgy látom, hogy Pulszky t. képviselő úr nem eléggé figyelmesen olvasta el az indokolást, midőn azt látja, hogy a bizottság pusztán azon szempontból ejtette el a junctim elvét, melyet ő fenntartani kívánt, mert a hadi létszám csak is bizonyos fokig gyakorol szükségkép befolyást a rendes hadi kiadások természetére. A bizottság nemcsak ezen szempontból, hanem egészen más és sokkal fontosabb szempontokból tette ezt és ezen szempontoknak, az általa kiemelt argumentum csak egy kis részét képezi. A bizottság elállott az összeköttetés fenntartásától azért, mert a véderő törvénynek ezen két szakaszában levő intézkedések és a többi szakaszokban bennfoglalt intézkedések közit, két lényeges különbség van. Az első vonatkozik ezen intézkedéseknek jogi és törvényes természetére; a másik az ezen intézkedések megújításánál uralkodó törvényhozói motívumokra. Ugyanis a védtörvéuy általában érvényére nincs időhatárhoz kötve. Az módosítható volt azon faetorok megegyezésével, melyek alkották, bármikor a tíz év alatt s módosítható lesz a jövőre is bármikor. Csak ezen két szakaszra nézve tűz ki a törvény időhatárt; csakis a hadilétszámra és az ennek fenntartásúra szükséges hadjutalék megállapítására nézve. Es pedig tette ezt a törvényhozás azért, mert ezen két intézkedésre nézve fenn akarta tartani azon szükségességet, hogy egy bizonyos idő múlva mindkét törvényhozásnak újra kelljen nyilatkoznia és újra kelljen határoznia a hadi létszám megállapítása tekintetében. Mert mig a közös hadseregre vonatkozó véderőtörvény többi részeinek fenntartására elég az, hogy ha a két törvényhozás nem ind egy új dispositióra nézve megegyezni, addig ezen két szakasz megújításához szükséges, hoiry a két törvényhozás egészen új megegyezésre jusson. A másik lényeges különbség abban áll, hogy a törvényhozói motívumok, melyek alapján ezen kérdéseket is el kell dönteni, teljesen különböznek a hadi létszám megállapításánál, teljesen különböznek az egyéb reform - kérdéseknél. A hadi létszám megállapítását — és ez az a mire Pulszky t. képviselőtársam figyelmét felhívom — nem a belreformok nagyobb, vagy aprólékosabb kérdései, hanem — miként az indokolás is megemlíti — a monarchia pénzügyi, gazdasági és népességi erejének mellőzhetlen tényezői mellett, első sorban a monarchia politikai és nemzetközi, geographiai és stratégiai helyzetének nagy momentumai határozzák meg. Mig ellenkezőleg a véderő-szervezet reformjának minden egyéb kérdéséhez uem a monarchia európai helyzetének mozzanatai, hanem csupán belügyi politikai és hadszervezeti szempontok irányozhatják a törvényhozás elhatározásait. Épen ezért, t. ház, nem is fogadhatom el én t. képviselőtársamnak azon álláspontját, hogy ezen két kérdés mulhatlanul összeköttetésben van egymással. Azon nagy szempontoknál fogva, melyeket kiemeltem, vagy szükséges a 800,000 főnyi létszám, vagy nem. Ha azon szempontoknál fogva nem szükséges, akkor nem vagyok hajlandó megszavazni semmiféle, akár aprólékosabb, akár nagyobb reformokért, melyek a hadszervezetben számomra kilátásba helyeztetnének. Ha ellenben az érintett nagy szempontoknál fogva ilyen hadi létszám szükséges, nem akarom