Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-173

£72 178. országos ülés november 24. 18J9. minister urat, a magyar államiság eszméjével, a törvényhozási s kormányzási intézkedések czélzatával s sikerével, mely szerint, ugy a törvényhozás, mint a t. kormány s különösen a tisztelt minister ur igyekeznek a magyar nyelvet, a népiskoláktól kezdve az egyetemekig érvényre emelni, a magyar nyelven való oktatást kötelezővé tenni, hogy egyeztethető az össze, miként az igy nevelt ifjúság a hadseregnél germani sál tátik, magyarságáért háttérbe szorittatik, a magasabb iskolákból kikerülő míveltebb ifjak, mert a magyar iskolákban a német nyelvet a feltétlenül megkívánt tökéletességgel el nem sajátíthatták s ezért a tiszti vizsgát le nem tehetik, egy évi önkéntességükből 80%-foan, mint közbakák s altisztek kerülnek ki, mig a Lajtbántúlról a tudományos míveltség tekintetében sokkal alantabb álló egyének is, csak azért, mert anyanyelvük német, tisztek lehetnek és lesznek ? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a széhö baloldalon.) Biztosítom t. gr. Ráday képviselő urat, mihelyest magyar lesz a vezénylet s a kezelési nyelv, tömegesen fognak tódulni a szegény családok fiai a katonai pályára, de most, mert otthon s az iskolákban németül meg nem tanulhatnak, s mert tudják, hogy német nyelv nélkül nem mehetnek semmire idegenek attól. Elismerem, hogy annak, miszerint a tiszti karnál a magyar elem alig 6 — 7°/»-ka] van képviselve, nem kis részben magunk is vagyunk okai, de sokkal inkább és főleg oka azon körülmény, hogy az országban nincsenek felsőbb katonai iskolák s tisztnevelő-intézetek, hová a magyar családok gyermekeiket küldhetnek; mi nélkül lehetetlen professionátus katonákat nevelni ; az osztrák hason intézetekbe pedig, ha még módjuk lenne is külországban költekezni s azokban hely lenne is, nem küldik s nem küldhetik gyermekeiket szivesen, mert ezen intézetekben legtöbbször nemzetiségükből s érzelmeikből kivetkőztetve neveltethetnek igen jó cs. kir. katonákká, de csak ritkán a magyar király s magyar állam alkotmányos érzelmű alattvalói s polgáraivá. Nagy nemzeti és socialis jelentősége van e kérdésnek. Emeltyű lenne a nemzeti lét főtényezőjét képező középosztály megmentésére, a társadalmunkat ij észtől e.g fenyegető uri proletariátus meggátlására. Akadály lenne bizonyos pályák túlmeglepése ellen; nagyobb biztosságát nyújtaná a dualisnms fennmaradásának. Igyekezzék azért a t. kormány azon, hogy a hadseregre megszavazott költségből igazságos arányban Magyarországon is létesíttessenek felsőbb tisztképező akadémia s tisztnevelő-intézetek s a m. kir. Ludovika akadémia eredeti rendeltetésének adassék vissza s javulni fog a helyzet; nem lesz oka gr. Ráday képviselő urnák mondani, hogy a magyar emberben nincs kitartás^ {Helyeslés balfelb'L) Midőn befejezném felszólalásomat, szabadságot veszek magamnak, a t. ministerelnök urnák egyetlen észrevételére vonatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondotta a t. ministerelnök ur, hogy a ház ez oldaláról benyújtott határozati javaslatban követelt feltételek nem komolyak, vagy jobban mondva komolyan nem értetnek. Legalább ez volt beszédének vonatkozó értelme. Hogy egy párt részéről akár programm, akár hasonló alakban tett kijelentés komolyan vétessék, mindig azon párttól függ, mely azt tette. Részemről, mint a határozati javaslatot benyújtó párt egyik igénytelen tagja, kijelentem, hogy az érdekelt feltételeket komolyaknak, sinc qua nónnak tekintem s minden lehető esélyekkel szemben miként, tudtam 1876-ban, ugy ^tudnám jövőben teljesíteni kötelességemet. (Élénk helyeslés balfelöl.) A véderő-bizottság javaslatát, még általános tárgyalás alapjául sem fogadom el. Pártolom a Pulszky Ágost által beadott határozati javaslatot. Máriássy Sándor: T. ház! Ha a szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása folyamában, gyakorlati ismereteken alapuló tárgyilagossággal felszólalt számos szakférfiú után, a tárgy érdeme iránti nézetemet mégis elmondani szándékozom, teszem azt, áthatva annak nagy jelentőségétől, azon meggyőződésben, hogy ezen javaslat elfogadása vagy elvetése a monarchia védképességének és nagyhatalmi tekintélyének főtényezője fölötti ítélettel azonos, s hogy azért, ezen alkalommal felszólalni és meggyőződésünket s véleményeinket e házban mentől több oldalról kifejteni, csak kívánatos lehet. Három különböző javaslat fekszik a ház asztalán. A véderő-bizottság által csekély módosításokkal elfogadásra ajánlott kormányjavaslat a hadsereg hadi létszámát és a Magyarországra nézve megállapított hadjutalék mennyiségét további 10 évre fenntartani, illetőleg biztosítani kívánja. A t. közjogi ellenzék részéről beadott határozati javaslat, hűen és következetesen ezen párt mindenkor vallott elveihez, nyíltan és leplezetlenül veti el a kormány javaslatát, mert — bár meggyőződésem szerint, legalább a jelen viszonyok között, zászlajára lehetlenségeket választott jelszóul, — szavazatával a közös hadsereg intézményéhez járulni nem akar; és végre Pulszky Ágost t. képviselőtársam javaslata, mely a hadsereg 800,000 főnyi hadi létszámának s a hadijutalék mennyiségének, bár nem 10, de 5 évre való megállapítását elvben nem ellenzi ugyan, de annak me gszavazását a jelen pillanatban semmi-