Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-172
550 172. országos ftlés november 22. 1879. Oroszországban van egyetemi hallgatók részére 3 havi, középtanodai látogatók részére 6 havi s kevésbbé müveitek számára. 2 évi szolgálat is. Kérdem tehát, t. ház, mi akadályoz bennünket, hogy a jelenleg fennálló egy évi önkéntesek intézménye mellett, melynek kiváló feladata a hadsereg részére tartaléktiszteket nevelni, ne léptessünk életbe még egy Il-od osztályú egyévi önkéntes intézményt, melynek feladata leez altiszteket szolgáltatni. Ha a mostani önkéntes, ki szolgálata mellett még egyéb tanulmányaival is foglalkozik, képes egy év alatt használható tisztté válni, mért nem lehetne egy jelölt H-od oszt. önkéntesből, ki az egész évet kizárólag a szolgálatnak szentelni köteleztetnék, egy év elmultával használható altiszt. A kik ismerik hadseregünket, tudják, hogy alkalmas altisztekben ép oly nagy, tán még nagyobb a hiány, mint tartaléktisztekben. Miért nem lehetne megengedni, hogy oly ifjak, kik p. o. az algymnasiumot, alreáltanodát, a polgári iskolát, a kereskedelmi ipartanodát, avagy más ehhez hasonló szaktanodát elvégezték, a hadseregbe, mint egy évi önkéntesek beléphessenek, az egy évi szolgálatot kizárólag saját költségükön teljesíthessék és az egy év elteltével, ha a 'megszabott altiszti vizsgát sikerrel leteszik, mint altisztek a tartalékba áttétessenek. Azok pedig, kik a jelzett vizsgát le nem teszik, 6 havi utánszolgálatra lennének kötelezendők, mint ez történik p. o. Olaszországban az egy évi önkéntesekkel. Eltekintve, hogy ez által a műveltebb -egyén azon tekintetekben részesittetnék, melyeket követelni jogosult, ezen intézménynek nemcsak financiális, de nemzetgazdászati, sőt mi több, még a nevelésre is üdvös következménye lenne. A mi a financziális eredményt illeti, bajos, sőt lehetetlen azt előre számszerűleg meghatározni, miután azonban nagyon jogosan feltételezhető, hogy ezen kedvezményt minél többen vennék igénybe s igy azok száma évenként sok ezerre volna tehető, az által, hogy ezek szolgálatuk ideje alatt önnön magukat eltartani kötelesek, a hadi budgetben, körülbelül 1—3 millió frt megtakarítás lenne elérhető. A mi a nemzetgazdászati eredményt illeti, az abban állana, hogy mindazok, kik most rendszerint 3 teljes évig tartatnak fegyver alatt, mert a művelt és ennélfogva használhatóbb elemeket nem igen szabadságolják idő előtt, egy év leforgása alatt visszaadatnának élethivatásuknak, a productiv munkának. A nevelésre annyiban lenne ez intézménynek befolyása, a mennyiben a szülőket gyermekeiknek kiképeztetésére serkentené, hogy ily módon a törvény által nyújtott kedvezményben részesülhessenek. De még tovább megyek, t. ház, mért nem lehetne nálunk ép úgy^ mint Oroszországban, az oly egyének részére, kik ugyan nem birnak a fenntiműveltséggel, hanem akik, valamely müértelmet igénylő mesterséget, vagy ehhez hasonló foglalkozást űznek, irni s olvasni tudnak, jó lövészek, mért nem lehetne ezek részére 2 évi szolgálati időt szervezni. Ily intézmény, a fentihez hasonló (Tedinénynyel birua. Végrendszerünk még egy cardinalis hibájára akarom felhívni a t. ház figyelmét. Védrendszerünk alapelve az általános védkötelezettség és épen ezen alapelv van a törvény kiviteli intézkedései által illusoriussá téve, a mennyiben ezen védkötelezettség teljesítése, szerfelett aránytalan. Mig egy része, p. o. a póttartalékosok egyáltalában nem, egy más része pedig csak 5—6 hónapi szolgálatot teljesít, addig a hadsereg többi része 3 év és 2 havi szolgálatra köteleztetik. És minek köszönik ezek e kedvezményt ? Tán családi viszonyaiknak, vagy egyéb személyi hiányaik vagy kellékeiknek ? Nem, a puszta véletlennek. így történhetett meg azután a boszniai hadjárat alkalmával, hogy mig egyes tartalékosok 31, 32 éves koruk, és családapai minőségük daczára mozgósittattak 21, 22 éves fiatal honvédek egész kényolmesen otthon maradhattak. Oly igazságtalanság ez t. ház, melynek mielőbbi megszüntetése nem eléggé követelhető. De miután jól tudom, hogy ez igazságtalanság egyéb körülmények miatt, legalább egyelőre nem szüntethető meg, szüntessük legalább ott meg, hol az lehetséges, t. i. a póttartalékosoknál. Pulszky képviselőtársam e tekintetben kifejtett nézetével azon indokból nem érthetek egyet, mert az intézményt oly módon akarnám megváltoztatni, mely által egyrészt az általam hangsúlyozott igazságtalanság szüntetnék meg, másrészt azonban a póttartalék szaporittatnék, mely jelenlegi számában, a hadsered harezbani kiegészítésére korántsem elégséges. Ezt el lehetne érni, hogy p. o. csak egy-kettőt soroljak fel, az által, hogy ha a póttartalékba soroztatnának: 1. Azok, kik családi viszonyaik folytán ideiglenes mentességet élveznek, a midőn a 3-ik sorozati osztályból kilépnek. 2. A tanítók besorozása által, kiknek jelenlegi sorsa nagyon mostoha, miután még altisztekké sem lehetnek. 3. Azok, kik csak feltételesen hadképesek. 4. Azok, kik I. és II-ik osztályban képtelenek és a Ill-ik osztályban is csak feltételesen hadképesek. Feltételesen hadképeseknek azok lennének kimondandók, kiknél a szolgálati képesség egyes testi hiányok folytán, némileg korlátozott. Végre még csak az igen t. ministerelnök egy tegnapi állítására akarok rövid megjegyzést