Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-171

171. •iwAgM lléi noTCislwr 21. 181%. 241 hogy az ország önálló hadszervezettel és had­sereggel bírjon; tekintve, hogy a hadsereg létszámának hatá­rozott és hosszabb időre való előleges megálla­pítása különösen akkor, ha az egy más állam­mal való szerződésszerű intézkedés mellett tör­ténik, hatálytalanná teszi a nemzeti képviselet­nek az újonczok évenkénti megajánlásában gyö­kerező egyik legfőbb jogát; tekintve, hogy Magyarországnak oly hadi szervezetre van szüksége, mely mig egyrészről megfelel az ország védelmi kellékeinek, más­részről arányban áll gazdasági és pénzügyi erejével. utasítsa a képviselőház — a hadsereg lét­számának 1889-ik év végéig való megállapításá­ról szóló törvényjavaslat mellőzésével — a hon­védelmi ministert, hogy a magyar haderőnek a közös hadseregtől való elkülönítése s a magyar hadseregnek az ország védelmi szükségletével és anyagi erejével összehangzó szervezése iránt, a képviselőház elé haladék nélkül terjeszszen törvény­javaslatot. Ugrón Gábor, László Imre, Katona Lajos, Turgonyi Lajos, Vidliczkay József, Kaszap Ber­talan, Szalay Imre, Mocsáry Lajos, Greisz László, Orbán Balázs. Szalay Imre: T. képviselőház! Minden­esetre nagyon sajátságosnak kell tartanom, hogy a t. túloldalról senki sem vesz részt a vitában. Ez által, úgy hiszem, elismerik azt, hogy az előttem felszólalt t. képviselőtársaim érveit meg­czáfolni nem képesek és annak daczára megszavaz­nak mindent. És azért én is, mert nincs az előadottak után mit ezáfolni, kénytelen vagyok, — noha „régi dal. régi dicsőségről", — föleleveníteni, a mit a ministerelnök ur 1868-ban egy hasonló törvényjavaslat tárgyalása alkalmából mondott. (Helyeslés.) Azt mondotta a t. ministerelnök ur, — akkor még ellenzéki pártvezér, hogy az álta­lános védkötelezettség, mely tiz évre szól, csak azért fogadható el, mert eszközlője lesz annak, hogy a katonaság ne képezzen külön kasztot a nemzet kebelében, mert akkor az a belszabad­ságnak legnagyobb ellensége lenne. Ezt mondotta tíz évvel ezelőtt a ministerelnök ur, akkor ellen­zéki vezér. Hát tekintsünk most egy kissé figyelemmel a múltra, hogy ezen tíz év alatt mennyiben tel­jesült jövendő mondása? Nem akarok régi dol­gokat felújítani, bár igen sok példával rendel­kezem; csak azt jegyzem meg. hogy az a kaszt­szellem, a melyet ő akkor kárhoztatott, a minek orvoslására fogadta el azon javaslatot, — miként a legutóbbi napok is világosan mutatták, hiszen nem régen tárgyaltuk a Heehtl-ügyet, — ma is fennáll, annak a szelleme ma is uralkodik a katonaságnál, mely azt tartja, hogy azért, ha KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VIII. KÖTET. egy tisztje egy polgárembert összevagdalj elég büntetés 25 forint pénzbírság és két heti szobafogság. (Közbeszólás a szélső baloldalon: Gyalázat!) Légió az ilyen dolgok száma t. ház, de nem akarom azok eíősorolásával a t. házat untatni, hanem sajátságosnak tartom, hogy a t. ministerelnök ur, midőn tíz évvel ezelőtt azt az elvet követte s midőn látja, hogy tíz év alatt sem realisálódott az, mit akkor jövendölt, most mégis ily törvényjavaslatot, mint a milyen az előttünk fekvő, nyújt be a házba. (Igaz! ügy van! a szélső balfelől.) Azt mondotta a ministerelnök ur további beszédében, hogy kegyeletes érzés járja át keb­lét a honvéd név hallatára. Megengedem, hogy lakik a ministerelnök ur kebelében valami rez­gés; (Elénk derültség a szélső baloldalon) de azt mondom, hogy azon húr, mely kebelében rezg, igen vastag kötél lehet és még most sem mehetett át szívébe, vagy jobban mondva, eszébe, hogy erkölcsi adóval adózzék azon névnek, melyet dicsőít. (Zaj jobb/elől.) De a t. ministerelnök ur szavait bajos idézni, mert azt mondja, hogy a politika az exigentiák tudománya s azért, hogy valaki véleményét jobbra, balra változtatja, legfeljebb nagy politikus lesz, de elvtagadó nem. Nem akarok erről sokat beszélni, bár felhozhatnám azt, hogy a 67-iki törvények az ő elve és nézetei szerint nem jók T s azoknak megváltoztatására kell törekedni; de miután akkor még ennek ideje el nem érkezett, ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával csak azt mondotta, hogy itt nem Magyarország véd­erejérőí, hanem egy közös törvény alkotásáról van szó s épen azért nem helyesli a tíz évre való megállapítást. Tíz évvel ezelőtt tehát nem helyeselte, most pedig, a mint előbb mondám, épen a ministerelnök ur terjesztett be egy azonos törvényjavaslatot. T. ház! Ha végig tekintünk történelmün­kön, a legrégibb kortól fogva a mai napig, azt tapasztaljuk, hogy folytonosan tartott a népek­nek küzdelme a királyokkal és tart mai napig is. És azon eszköz, melyre a királyok mindig számíthattak a legrégibb időtől fogva, az mindig a katonaság volt. Hiszen épen azért alakíttattak, nem annyira a népeknek javára, hanem részint a házuk uralmának biztosítására, részint pedig azért, hogy leigázhassák azon népet, mely felett ural­kodnak. Mondják azt is. hogy a királyok Istentől vannak, sokszor szokták azt ismételni, hiszen úgy szokták rendesen mondani: „isten kegyel­méből király", csupán az olasz király tesz ki­vételt, midőn azt mondja, a „nép akaratából", a többi nem igen. Én erre bátor vagyok csak annyit mondani : ha igaz, hogy isten kegyelméből vannak a királyok, de ez épen úgy lehet, mint isten kegyelméből 31

Next

/
Thumbnails
Contents