Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-168

174 168. roszágés ülés nooTmber 17. 1879. elnök ur meg fogja magyarázni, hogy azon befolyás alapján, melyet majd ő fog gyakorolni, mily befolyás illeti a mindennapi kormányzatra ezt az országgyűlést és nagy súlyt fog fektetni arra, hogy minden vitális ügyben a két állam törvényhozásának szabad intézkedés van fenntartva. Ha ellenben önök ott a lajthántúl figyelnek az érvelésekre, akkor azt hallják: becses ezen javaslat azért, mert benne a közös kormánynak és a delegatióknak erősbítése foglaltatik. {Uyy van! bal felöl.) Nem a dualismus fentartásáról van többé szó, hanem a dualismus átváltoztatásáról egy központi hatalom kiépítése irányában. Mint becses politikai vívmányt tüntetik fel ezt, ellentétben azon hangsúlyozott önállásnak, ennek igazi értelmére utalnak a javaslatban, {ügy van! halfelöl.) Ha önök a javaslat itteni védőire figyelnek : azt fogják hallani, hogy mindnyájan az occupatió ideiglenességét hangsúlyozzák, sőt a mint t. képviselőtársam Jókai Írásból olvasott meggyőződésében kifejezte magát, (Derültség) iegideiglenesebb tartamúnak nyilvánította az occupatiót, fennhagyja annak nemcsak lehetőségét, de még valószínűséget is, hogy ezen tartományok Törökországnak visszaadassanak. Hanem lia önök visszatérnek azon okokra, melyekkel ez a politika védetik és azon ezélokra, a melyeket el akarnak érni. azon felfogások és nyilatkozatokra, a mik Lajthántúl történtek, akkor látják önök, hogy ott a kormány oly okokkal ajánlja e javaslatot, melyek azon maradandó érdekekre vannak építve, melyek épen mert maradandók, a védelemre szükséges occupatió ideiglenes természetét, határozottan kizárják. [Elénk helyeslés balfelöl.) Már most, t. ház, szemben, — hogy udvariasan fejezzem ki niagamat, — határozottan kétszínű csilámmal, mire támaszkodnak a javaslatnak t. védői? Az első. a miből a javaslat védői kiindulnak s nézetem szerint,ez az első hiba, hogy fictióból indulnak ki. Ok elzárják magukat a tények kényszerítő hatalma és tanusága elől. feltételezik, hogy ideiglenes rendezésről van szó s ezen ideiglenes rendezés származik abból, mert az occupatió maga ideiglenes tartamú. De, t. ház, ideiglenességről van-e szó, ha ennek nevében követeltetik tőlünk, hogy ne állítsunk fel oly szigorú követelményeket ezen törvényjavaslat határozataival szemben, akkor miért nem szorittatik határozott időre ezen rendezés? Ki hiheti azt, t. ház, hogy ha bevégzett tényeket teremtünk, hogy ezen bevégzett tények pusztán az által, mert léteznek, nem fognak-e kényszerítőleg föllépni ? Ki hiheti azt, t. ház, hogy a közös kormány, melynek absolutismusa itt statuálva lesz. oly könnyedén bele fog egyezni ezen javaslat határozatainak módosításába oly értelemben, mint a hogy a két állani érdeke kívánja; és ki hiheti azt, hogy ha a ministerelnök ur azon helyről, azon időben befolyását föl fogja használni, sőt csakugyan sikerrel fogja használni a két állam érdekében való módosítására a törvényjavaslatnak? Nagymérvű személyes bizalom kell ehhez, hogy valaki ezen az utón megindulhasson. {Igaz! Ogy van a bal- és szélső baloldalon) A mit én ajánlok a t. háznak, az, hogy ne engedje magát az ideiglenesség szine alatt félrevezettetni és egyetlenegy követelményről se mondjon le pusztán azon alapon, mert a törvényjavaslat ideiglenes rendezést czéloz. {Helyeslés a haloldalon.) A másik ok, a mivel védetik a javaslat és ez t. képviselőtársam Jókai Mór részéről erolittetett, abban áll, hogy ha ez a törvényjavaslat elvettetik, ezzel elérjük, hogy a katonai kormányzat állandósittatik. T. ház, én nem tudom mit jelent ezen szó? Ugyanily formát hallottam már a ministerelnök úrtól. Tudom a ministerelnök ur itt nem fog felelni és sorsára hagyja Jókai Mórt ezen érvelésével, (Derültség a baloldalon) tehát hozzá intézem szavaimat. {Derültség balfelöl.) Ha ezea érvet komolyan akarja venni, akkor ez annyit jelent, hogy ha nem állunk rá egy olyan rendezésre, melyet a jelenlegi exeeutiva megkíván, akkor nem gyakorolhat ezen ország befolyást a rendezésre, hanem marad egy törvényen kívüli, egy alkotmányellenes állapot és rendezés mindaddig, mig a két állam törvényhozása meg nem hajol az executiva kívánalma előtt. Meggondolták-e, midőn ezen érvet előhozták, ki meri azt tagadni és legyen bár a korona tanácsának legelsője, hogy azon feladatnak, a mit a berlini szerződésben a két állam mindenike eh állalt, hogy ezen tartományok iffazeattassanak, hoffv ezen feladatnak csak a két törvényhozás beleegyezésével lehet megfelelni ; minden rendezés, a mely e nélkül történik, alkotmányellenes rendezés, {Helyeslés balfelöl) nem Boszniára, hanem a két államra nézve, mert ezen két állam törvényhozásának körébe vág. {Elénk helyeslés balfelöl.) Ha ez így van, lehet-e érvül felhasználni, mert a törvényhozás nem áll rá egy olyan rendezésre, a minőt az executiva ajánl, ennélfogva nem azon módot keresi, a melyben mindkét fél beleegyeznék, hanem egyoldalúkig fogják a katonai kormányzatot fenntartani. A kik ezen érvvel akarnak hatni, ezen érvvel egy olyan alkotmányos elvet akarnak érinteni, a melyre nézve megvallom. hogy a ministerelnök urnák lenne első kötelessége felállani és tiltakozni ezen indok alkalutazása ellen. {Élénk helyeslés a halon.) A másik érv, a mivel támogatják, abban áll, hogy az 1867: XII. t. ez. értelme szerint, ezen ügy a külügyi és hadügyi művelet körébe